Megszavazta az Országgyűlés: indulhat az új típusú árfolyamgát

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 2011 június végén 1.225.419 lakossági jelzálogfedezetű szerződés volt, ezek negyedénél már volt valamilyen késedelmi probléma, több mint egytizedüknél (mintegy 142 ezer szerződésnél) pedig 90 napon túli volt az elmaradás. A több mint 301 ezer késedelmes tartozás közül mintegy 262 ezer, a mintegy 142 ezer 90 napon túl tartozóból pedig 123 ezer devizaalapú hiteltartozás volt.

A parlament a lakás-, ezen belül a devizahitelesek megsegítésére tavaly több intézkedést hozott. Ezek egyike volt a fix árfolyamú végtörlesztés, amit a svájci frank esetében 180 forintos, az euró esetében 250 forintos, a japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthettek az adósok. A PSZÁF adatai szerint február végéig közel 170 ezer deviza alapú jelzáloghiteles család élt a lehetőséggel, a teljesített végtörlesztések piaci árfolyamon mintegy 1.354,4 milliárd forintot tettek ki, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak mintegy 984,2 milliárd forintot kellett kifizetniük.

Az árfolyamgát korábbi rendszere nem volt népszerű

Kevésbé bizonyult vonzónak ugyanakkor az árfolyamgát korábbi formája, amellyel az egyes devizák jelentős árfolyamingadozásának hatását szerették volna átmenetileg csökkenteni annak érdekében, hogy a devizakölcsönnel rendelkezők helyzete kiszámíthatóbbá váljon. A svájci frank árfolyamát ennél a konstrukciónál is 180, az euró árfolyamát 250, a japán jen árfolyamát 2 forinton rögzítették, az árfolyam-különbözet havi összege pedig gyűjtőszámlán, forint alapú hitelként, 3 havi bankközi kamatlábbal (BUBOR) kamatozik. A hiteladósok 2011. augusztus 12. és 2011. december 31. között, három évre kérhették az árfolyamrögzítést, ezekkel a feltételekkel azonban csekély volt az érdeklődés, mindössze pár ezer szerződést kötöttek.

A parlament által hétfőn elfogadott új árfolyamgátas konstrukció legfőbb előnye az előzőhöz képest az, hogy csak a tőke árfolyamkülönbözete terheli az adósokat, a kamat árfolyamkülönbözetéhez kapcsolódó kockázatot a költségvetés és a bankok megosztják egymás között. Az alkalmazott árfolyam a japán jen kivételével, amelynek esetében 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak a pénzügyi szolgáltatók, azonos a korábbival. Az árfolyamrögzítésre az új rendszerben 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A 20 millió forintos korlát a hitelfelvevők körülbelül 90 százaléka számára nyitja meg a rögzített árfolyamon történő törlesztés lehetőségét a nemzetgazdasági tárca szerint. A bankszövetség korábbi közlése szerint arra számít, hogy az új árfolyamgátat igénylők aránya meg fogja haladni az 50 százalékot.

A parlament az új árfolyamgát konstrukció mellett hétfőn döntött arról is, hogy a pénzügyi intézményeknek - meghatározott feltételek teljesülése esetén - augusztus 31-ig át kell váltaniuk a még fel nem mondott devizakölcsön-követeléseket forintkövetelésre, az MNB által meghirdetett, 2012. május 15. és 2012. június 15. között irányadó középárfolyamok átlagán. A pénzügyi intézmények a forintra átváltás napján kötelesek a fennálló értékvesztés, illetve céltartalék figyelembevétele nélkül megállapított követelés értékének - ideértve a már esedékessé vált kamatot, költséget és díjat is - 25 százalékát elengedni. Az átváltással, valamint az adósságelengedéssel összefüggésben nem lehet díjat, költséget felszámítani. A módosító javaslatot Matolcsy György, Nemzetgazdasági Miniszter nyújtotta be. Részletek>>

90 napon túli tartozással az Eszközkezelőhöz lehet fordulni

Azoknak, akiknek 90 napon túli tartozásuk van, a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) nyújthat segítséget. Az eszközkezelő az állam nevében minden olyan ingatlant megvásárol, amelynek eladásához a hitelező hozzájárult, elfogadta a NET által fizetendő vételárat, s a hiteladóssal szemben lemondott minden további követeléséről. Az adósok bérlőként otthonukban maradhatnak, s ha helyzetük rendeződik, visszavásárolhatják ingatlanjaikat.

A több mint 90 napos fizetési késedelemmel érintett, jelzáloggal terhelt lakóingatlanok száma a PSZÁF adatai szerint 2011 végén országosan meghaladta a 100 ezret. A 90 napon túl lejárt lakossági jelzáloghitelek állománya 2011 végén 790,345 milliárd forint volt, ebből a devizában nyújtott 649,193 milliárd forint. A pénzintézetek az idén március végéig összesen 5.050 hitelfedezetként szolgáló lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a pénzügyi felügyelet adatai szerint. A NET a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás alapján 2012 végéig 8 ezer, 2013 végéig 15 ezer, 2014 végéig 25 ezer ingatlant vásárol meg.