Bár az ügyfelek számára a devizaalapú és forinthitelek egyoldalú kamatemelése, illetve az árfolyamrés visszaírásáról szóló és e hét szerdáján jó eséllyel elfogadandó törvény kapcsán a visszatérítendő összeg valóban 1000 milliárd forint körül van, ám a bankrendszer számára a nettó veszteség/kiadás kevesebb lesz – mondta a Privátbankár.hu-nak Nagy Márton.
|
| Nagy Márton a Privátbankár.hu konferenciáján |
A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint egyrészt a nem teljesítő hitelekre korábban megképzett értékvesztés egy részét vissza lehet majd írni, hiszen kisebb lesz a problémás követelés – ez 150-200 milliárd forintos tételt jelenthet. A másik oldalon pedig a bankoknak a kieső bevételek nyomán visszamenőleges adókorrekcióra lesz lehetőségük – ekkora leírással számolva a bankadó-, a társasági adó és egyéb adók korrekció után további 50-100 milliárd forintot kaphat vissza a bankrendszer. (A másik oldalon persze a jövőre nézve pedig az elmarad bevétel növeli a veszteség-szaldót.)
Tételekből áll a törlesztőrészlet-csökkenés is
Ahogy a bankok számára a teher, úgy az ügyfelek számára is több tételből áll majd össze az, hogy mennyivel csökken majd a törlesztőrészlet. Az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések visszaírása az adósságcsökkentés miatt nagyjából 20-25 százalékos törlesztőrészlet-csökenést okoz Nagy Márton szerint. Ugyanakkor az, hogy az elszámolási törvény a felvételkori, tisztességes szintre állítja vissza a kamatokat és a kamatfelárat, további nagyjából 10 százalék körüli törlesztőrészlet-csökkenést jelent az MNB ügyvezető igazgatója szerint.
Kik nem remélhetik a "megmentést"?
Az már látható, hogy a mostani elszámolási törvény számos helyen pontosítja a nyár közepén elfogadott jogszabályt. A pontosítás után az elszámolási törvény nem vonatkozik a 2010. után devizában felvett és devizában is törlesztett hitelekre, itt az MNB fogyasztóvédelmi célvizsgálatot tart annak érdekében, hogy megvizsgálja az esetleges tisztességtelenséget.
Az eredeti törvénnyel szemben a szerdai javaslat pontosítja, hogy a „minden fogyasztói hitel” körébe az elszámolás során nem tartozik bele a hitelkártya- és folyószámlahitel, valamint a korábban állami támogatás mellett felvett forinthitelek sem.
Összekapcsolható az elszámolás és a forintosítás?
Jól átható, hogy a devizahitelek kivezetése nem is két, hanem több elemből álló program. Az elszámolás és a forintosítás mellett megjelenhet az érintett hitelek átlátható árazásúvá tétele. Természetesen ezen jogszabályok megszületése után felmerülhet a további perek sorsa, a kilakoltatási moratórium kérdésköre, míg a bajba jutottaknál újra előkerülhet a családi csődvédelem. Nagyon érdekes kérdés, hogy ezeket a lépéseket össze lehet-e kapcsolni vagy időben elkülönülnek majd egymástól – véleményünk szerint elvben a mostani törvényben megfogalmazott határidők mellett is tartható lehet az elszámolás, a forintosítás és az átlátható árazásra történő átállás közös kivitelezése.
Marzscsökkentő verseny lesz?
Ha valóban az átlátható árazásúvá tennék az átalakított hiteleket a bankok, akkor a fix kamatozású konstrukciók mellett szinte bizonyos, hogy referencia kamatra rakodó fix feláras konstrukciókat is kidolgoznának. A kamatkockázat elkerülése érdekében az ügyfelek vélhetően a fix kamatot, míg a bankok a fix feláras termékeket fogják preferálni – kérdés, hogy ezt a konfliktust miként lehet majd feloldani.
Vélhetően arra is megoldást kellene találni, hogy elérjék, hogy a 3-5 évig fixált felárak ne legyenek olyan magasak, mint például a végtörlesztéshez kínált hitelek marzsa volt. Ennek biztosítása – elkerülendő, hogy néhány év után kiváltó hitelekkel lehessen csak kikerülni a helyzetet - csak úgy lehetséges, ha a forintosítás kapcsán valamilyen módon versenyt teremtenek a bankok között. Ezt úgy lehetne megoldani, hogy a forintosításra kerülő hitelek esetén egy záros határidőn belül mindenféle extra költség nélkül lehetővé tennék az ügyfelek bankváltását és átszerződését. (Ennek ugyanakkor kockázata is van, hiszen a kisebb szereplők számára a fajlagosan kisebb megtérülés kevésbé finanszírozható, míg a nagyobb bankok a nagyobb portfólióra jobban szét tudják teríteni a hitelhez kapcsolódó fix költségeiket – vagyis tovább koncentrálódhat a piac.)
Minimum 60 napos tűzszünet kell a választásokhoz. 
