Az MNB a jogszabályi előírások maradéktalan betartásával, közel fél éves eljárás után adott tevékenységi engedélyt a DRB Bankcsoport három tagjának – utasította vissza a politikai vádakat a jegybank. A kiadott közlemény emlékeztet: DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. már korábban is bankként működött, a másik három társaság pedig előzőleg már több évtizede szövetkezeti hitelintézetekként működött.
A felügyelet szerint ugyan a bankká alakulási kérelem valóban a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló – előzetesen a köztársasági elnök által már visszaküldött - törvény végleges, 2013 július 5-i elfogadása előtt egy nappal érkezett a felügyeletre – amivel a törvény szabályai okán nem kellett bekapcsolódniuk az új integrációba -, ám a felügyelet engedélyezési eljárása több mint öt hónapig tartott. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa végül 2013. december 9-én adta meg a bankká alakulásra vonatkozó engedélyt a három kérelmezőnek.
A jegybanki közlemén szerint az MNB a jogszabályi előírásoknak megfelelően azt vizsgálta, hogy a kérelmet beadott hitelintézetek törvényi tőkekövetelményei, az átalakulás jogszabályi feltételei, a működési és egyéb feltételei megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak. Ezeket konstatálva került sor az engedélyek kiadására.
A MNB közlemény ugyanakkor nem ejt szót arról a furcsa helyzetről, amely szerint szeptember 30-án megszűnt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, amelynek ugyanakkor nem jogutódja az október elsejétől immár felügyeleti jogokkal is felruházott MNB. Természetesen voltak átadás-átvételi megállapodások, de sokak szerint az engedélyezési eljárás épp az átalakulás idején egyfajta nyűg volt – híreink szerint a leköszönő PSZÁF-vezetés már nem akart dönteni a kérdésben, ezért nem csak az alapos vizsgálat, de a felügyelet-váltás okán is tolódott az engedélyek kiadása ilyen hosszú ideig.
Az MNB a jogszabályokat teljes mértékben betartva – mivel a kérelem beadására és a működési feltételek teljesítésére vonatkozó objektív törvényi feltételek is teljesültek – adta ki a törvényben meghatározott engedélyt – jelzi az MNB közleménye.
Az akkori engedély kiadásától független a mostani helyzet, amikor az MNB átfogó vizsgálatot tartott a bankcsoportnál, mely vizsgálat nyomán, azzal összefüggésben került sor a befektetési szolgáltatónál a súlyos pénzügyi visszaélés felderítésére. (Más kérdés, hogy évtizedes csalássorozatról adott hírt korábban az MNB, így kicsit nehéz értelmezni a jegybanki véleményt.)
A Budapesti Értéktőzsde Nyrt. éves rendes közgyűlésén 5,8 milliárd forint nettó eredményről számolt be a 2024. évi üzleti beszámolójában.
