Az FHB Jelzálogbank Nyrt. jegyzett tőkéje 4,249 milliárd forinttal 10,849 milliárd forintra emelkedik, az új részvények ellenértékét a tulajdonosok szerdán teljes egészében megfizették - közölte a pénzintézet.
Az új részvények névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet, 26 milliárd 216 millió 508 930 forint a társaság tőketartalékába kerül. A 2015. szeptember végi konszolidált IFRS szerinti saját tőke ezzel 82,3 milliárd forintról 112,7 milliárd forintra emelkedik.
Az új részvények átvételére a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének harminc tagját és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-t jelölték ki. Az új „B” és „C” részvénysorozatokat nem vezetik be a tőzsdére.
A tőkeemelést korábban a piaci és szabályozói környezetváltozásokkal indokolta az FHB >>
Az államnak nem tetszik, hogy kisebb lett a tulajdonrész
A magyar állam, mint az FHB kisrészvényese nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. szerdán bírósághoz fordult, sérelmezve, hogy az FHB kizárta a tőkeemelésből. Az MTI-vel közölte: azt kérik a bíróságtól, hogy a jogellenes társasági határozatokat helyezze hatályon kívül, és végrehajtásukat már most függessze fel.
Az FHB közleményben cáfolta, hogy jogellenes döntések vezettek volna a tőkeemeléshez. Emlékeztetett arra, hogy a társaság december 28-i rendkívüli közgyűlésén a részvényesek nagy többséggel (89,061 százalékos igen szavazattal) döntöttek a korábbi igazgatósági felhatalmazás módosításáról úgy, hogy az alaptőke 67,5 százalékának megfelelő összeggel, de - névértéken – maximum 4,45 milliárd forinttal megemelkedhessen az alaptőke.
Az állam magával tolt ki egy korábbi döntéssel?
A közleményben kitérnek arra, hogy ez a közgyűlés nem döntött a társaság részvényeseit megillető jegyzési elsőbbség kizárásáról. Erről ugyanis a közgyűlés 2014-ben már döntött, amikor kizárta a részvényesek jegyzési elsőbbségét abban az esetben, ha az igazgatóság a közgyűlés felhatalmazása alapján dönt a társaság alaptőkéjének a felemeléséről - emlékeztettek.
A döntés akkor 99,81 százalékos igen szavazattal született meg, és az előterjesztést akkor a Magyar Állam nevében eljáró MNV is igen szavazatával támogatta - idézték fel, megjegyezve: a határozat valamennyi jelenlegi nagy, illetve kisrészvényes jegyzési elsőbbségét kizárta az igazgatóság tőkeemelési döntése esetén, tehát nem az MNV ellen irányult.
Ez már így marad
Az FHB közleményében rámutatott: mivel a jegyzési elsőbbségre vonatkozó határozatot legutóbb a rendkívüli közgyűlés nem módosította, ezért a közgyűlés 2015. december 28-án hozott határozatainak esetleges hatályon kívül helyezése sem biztosítana jegyzési elsőbbséget a Magyar Állam vagy a társaság más részvényesei részére.
Erről Vitézy Dávid írt. 
