Döntően eljárásjogi észrevételekre hivatkozva az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezéseket. A Veszprémi és a Fővárosi Törvényszék bírája a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény több bekezdése alkotmányellenességének megállapítását kérte, és azt, hogy ez alapján a törvény egészét semmisítsék meg visszamenőleges hatállyal.

Az egész törvény nem támadható

Az Alkotmánybíróság a fővárosi kérelem elbírálását teljes egészében, a veszprémit több pontban elutasította arra hivatkozva, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében a bíróságoknak nincs joguk arra, hogy utólagos, absztrakt normakontrollt kezdeményezzen, a bírói kezdeményezés csak az egyedi – konkrét – normakontroll eljárás egyik fajtája lehet, amivel a bíró akkor élhet, ha „az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli. Az eljáró bíró tehát csak azon jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására tehet indítványt, melyet a konkrét ügy elbírálása során kifejezetten alkalmaznia kell(ene). (Nem kizárt egy teljes jogszabály megtámadása, ám annak minden pontjával kapcsolatban kimutathatónak kell lennie az akadálynak.) Ennek nyomán az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatta a fővárosi bíró azon álláspontjának megalapozottságát, mely szerint az előtte álló ügyben felvetődött kérdések megválaszolásához a törvény, illetve egyes rendelkezései alkalmazása szükséges, és „a bíró nem ragadhatja ki a törvényből annak egyes rendelkezéseit, mivel azok egymással szorosan összefüggnek, több kérdés csak a törvény egésze alkalmazásával, értelmezésével válaszolható meg.”

A veszprémi keresetben szereplő kérdések másik felében az eljárást az Alkotmánybíróság annak kapcsán szüntette meg, hogy a törvény egyes rendelkezéseinek Alaptörvénnyel való konformitását  a bíróság már egy korábbi - a múlt heti ügyben - már vizsgálta.

Rendkívül kényes pont

A veszprémi kereset utolsó eleme a  törvény 15. § (4) bekezdésének kérdése, ahol a bíró a jogorvoslat hiányát sérelmezte.

Az adott pont rendkívül fontos a takarékszövetkezeti integráció szempontjából - például ezen törvényi passzus alapján kerülhetett sor az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet kizárására az Integrációs Szervezetből. Ez a jogszabályhely rendelkezik arról, hogy "amennyiben a szövetkezeti hitelintézet nem tesz eleget az utasításnak vagy nem jogszabályoknak vagy a szabályzatoknak megfelelően működik", akkor a Takarékbank korlátozhatja az adott takarék vezető tisztségviselőjének felfüggesztéséről, vagy megszüntetéséről, illetve - szintén a Takarékbank Zrt. igazgatóságának kezdeményezésére az Integrációs Szervezet igazgatósága dönthet az adott takarékszövetkezet tagságának a felfüggesztéséről vagy az adott takarék Integrációs Szervezetből történő kizárásáról.

A Privátbankár.hu az Alkotmánybíróságtól kérdezett

E törvénypont tekintetében az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a jogorvoslat kizárása okán a mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítását a taláros testülethez forduló bíró nem kérheti. Ilyen joga ugyanis csak az Alkotmánybíróságnak van, amely hatáskörei gyakorlása során hivatalból jogosult ilyen vizsgálat megindítására. A Privátbankár.hu megkereste az Alkotmánybíróságot ahol arra a kérdésre, hogy ez a pont jelentheti-e azt, hogy Alkotmánybíróság saját hatáskörben vizsgálni kezdi ennek a törvénypontnak az Alaptörvénynek történő megfelelését a későbbiekben ígértek választ lapunknak.