A miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában szóba került az Európai Unió bíróságának friss ítélete is, mely kimondta: uniós jogot sért a civilszervezetek külföldi finanszírozásáról szóló magyar törvény.
Erről a fejleményről Orbán meglepő módon azt mondta, hogy jó kedvre derítette, mert az indoklásban az uniós bíróság is kiemeli, mennyire fontos az átláthatóság. Márpedig a miniszterelnök szerint ennek a törvénynek pontosan az átláthatóság megerősítése a célja,
az átláthatóság olyan érték, amit joggal akar a kormány, tehát a magyarok jól döntöttek, amikor a nemzeti konzultáción mellette szavaztak.
Orbán szerint az uniós bíróság azt nem merte mondani, hogy a civilek átláthatósága ne legyen fontos szempont, annyi a kifogásuk, hogy ezt kevesebb korlátozással kell megoldani. Ezt a miniszterelnök szerint nem lesz nehéz betartani. Azt leszögezte, hogy mivel szerinte a civilszervezeteknek politikai befolyása van az országban, a parlamenti pártokkal egyenértékű átláthatóságuk kell, hogy legyen.
"Aki nem rest külföldről pénzt elfogadni, az ne legyen rest azt bevallani,"
szólt a nagy megfejtés, azzal megfejelve, hogy "ha szégyen az egyik, akkor szégyen a másik is."
Maradva az uniónál arra terelődött a szó, hogy vajon kell-e Magyarországnak EU-s segítség a gazdaság újraindításához. Orbán azt mondta, a rádióinterjúról egy videókonferenciára megy 27 uniós vezetővel, ahol ma pont a gazdasági csomag lesz a téma. Azt mondta, vannak olyan tagállamok, ahol 10 százalékos GDP-zuhanás következik, illetve 120-130 százalékos államadósságok halmozódtak fel - ezek most nem tűnnek olyan nagy problémának, mert sok olcsó pénz halmozódott fel a piacon, de ez nem lesz mindig így, a kamatok emelkedni fognak, csak drága pénz lesz, ilyenkor jönnek az uzsorások, ráteszik a kezüket az országra, "és akkor befellegzett."
Orbán azt mondta, a bajban lévő országok szerint sürgősen nagyon komoly közös hitelt kell felvenni. De a miniszterelnök szerint a magyar logika más, "mi azt a pénzt akarjuk elkölteni, amit megkerestünk." Most azonban olyan gyalázatos állapotban van sok EU-s ország, hogy aligha tudjuk elkerülni a közös hitelfelvételt. Ez egyben veszély és lehetőség: ha rosszul költjük el, akkor "bukta van", ha jól, akkor nyerünk.
"A kisördög nem alszik, figyelni kell, mert másoknak nem sikerült olyan hatékonyan gazdálkodni, mint Magyarországnak."
A hitelről Orbán azt is elmondta, hogy a programok már megvannak, tudjuk, mire költenénk a pénzt, és itt a zöldítési projektet emelte ki, az ország energiahálózatának korzerűsítését.
A műsorvezető ezután Budapestre, konkrétan a Lánchíd felújításának huzavonájára terelte a szót.
"Vannak dolgok, amik meghaladják a mi értelmünket. Általában nem rossz szándékot látok, hanem szerencsétlenkedést. Kilenc hónapja toporognak és szerencsétlenkednek"
- mondta Orbán a híd be nem induló felújításáról. Szerinte nem baj, ha egy testületben vannak elméleti szakemberek, de kell találni gyakorlati szakembereket is - utalt arra, hogy szerinte Karácsony Gergely főpolgármester továbbra sem a problémamegoldás mestere.
A miniszterelnök ezután azt mondta, szánalmasnak tartja, hogy rendre pénzhiányra hivatkoznak, ő megnézte, 180 milliárd forint van Budapest számlájána, "tele vannak pénzzel", csak értelmesen kéne azt felhasználni.
"Egyetlen dolgot tudunk tenni, szurkolunk nekik, hogy sikerüljön"
- szögezte le az ország fődrukkere.
A rádióinterjúban volt még szó arról, hogy ha Orbán a - demokrácia állapota kapcsán - ideüzengető nyugati államokra néz, nem tudja, sírjon-e vagy nevessen, hiszen azt látja, hogy ott emberek halnak meg a járványban, szobrokat döntögetnek, erőszakhullám van, szép városokban bandaháborúznak. Sorosozás is volt, alig burkoltan, hiszen az ideüzengetés "régi nóta". Liberális imperializmus ez, a nemzeti kormányok meggyengítésére szolgáló nemzetközi politika, melyet már államok fölötti globális szervezetek, magukat államok fölött állónak képzelő pénzemberek, üzletemberek működtetnek.
Az iparról van szó. 
