TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Felbecsülhetetlen hatást okoz majd az azonnali átutalások bevezetése: megváltozik minden olyan helyzet, amikor jelenleg készpénzt adunk ki a zsebünkből. A rendszer kialakítása azonban nem egyszerű feladat, komoly összefogás kell hozzá. Magyarország a régióban az elsők között vágott bele - ha ezt sikerülne gyorsan tető alá hozni, azzal nagyon komolyan letennénk a névjegyünket. Interjú Szeles Zoltánnal, a Capsys alapítójával, ügyvezetőjével.

Privátbankár.hu: Volt, amikor egy nap alatt érkezett meg a pénz az egyik bankszámláról a másikra, aztán nagyjából két órára rövidült ez az idő, mostanában pedig jellemzően egy óra alatt egy másik bankba küldhetjük a kívánt összeget. Kívülről nézve úgy tűnik, mintha csak elhatározás kérdése lenne, hogy 2 óra, 20 perc vagy 2 másodperc alatt érkezik meg az átutalt pénz...

Szeles Zoltán: Pedig ennél sokkal többről van szó…

PB: Miért nehezebb 20 másodperc alatt eljuttatni ugyanazt a pénzt egyik számláról a másikra, mint 2 óra alatt?

Sz.Z.:Egészen más a mögöttes elszámolás logikája. A hagyományos fizetési elszámolási módszerrel végzett, úgynevezett batch alapú feldolgozások Magyarországon a Giro rendszerben folynak. Ennek lényege, hogy először az ügyfelek beküldik a számlavezető bankjuknak a megbízásukat, ahol ezeket összegyűjtik és átküldik a Girónak. A Giro ezután először az elszámolással (a settlementtel) foglalkozik: azt vizsgálja meg, hogy ezeknek a megbízásoknak a bankon belül megvan-e a fedezete. Ha ez megvan, akkor a bankoknak a jegybankban vezetett számláin teljesül az elszámolás. Ezután következik a klíring, azaz az ügyfél megbízásának teljesítése – amikor a pénz átkerül a címzett bankszámlájára.

A fast paymentben ez pont fordítva van: a teljesítés gyorsabban és hamarabb történik meg, mint az elszámolás. Ráadásul nem úgy történik a klíring, hogy a bank összegyűjti a megbízásokat, és adott időközönként továbbadja, hanem azonnal küldi az információt a fogadó bank felé. Magyarul már rendszertechnikailag is egészen más elven épül fel, mint a hagyományos utalás.

PB: Hogy néz ki ez a gyakorlatban, az ügyfelek szintjén?

Sz.Z.:Régebben ha nem készpénzzel akartuk kifizetni a kertészünket, vagy épp a babysittert, adhattunk neki csekket - persze nem Magyarországon. Csakhogy akinek aláírtuk a csekket, annak futnia kellett egy kockázatot: a kertész ugyanis nem tudhatta biztosan, hogy volt-e mögötte fedezet, nem utasítják-e vissza a kifizetést. Ebből a szempontból az azonnali átutalás olyan, mint egy egészséges és praktikus kompromisszum a bankkártyás és virtuális csekkes fizetés között, azonnali, elektronikus terheléssel, jóváírással – csak a kockázat nélkül, visszavonhatatlanul.

A bankkártyás fizetéssel is érdemes összemérni az azonnali utalást. Kártyás fizetésnél a kereskedő kezdeményezi a vevő számlájának terhelését; az azonosítás után a kereskedő gyakorlatilag egy ígérvényt kap a banktól, hogy meg fogja kapni a pénzét. Az azonnali utalásnál ugyanennyi idő alatt nem egy ígérvény érkezik meg a boltoshoz, hanem a pénz, ténylegesen. Ezért mondják azt a fast paymentre, hogy minden fizetési mód legjobbját igyekszik hozni.

PB: Mitől lesz ez a legjobb?

Sz.Z.: Egyrészt napi 24 órában működik a rendszer. Ott, ahol már bevezették ezt a fizetési módot, a legtöbb fast payment-tranzakció a banki nyitvatartási időn kívül zajlik. Másrészt olcsó – a bankok általában ingyen adják ezt az ügyfeleiknek. Harmadrészt természetesen nagyon gyors, a sebessége a bankkártyás tranzakciók idejéhez mérhető.

Szeles Zoltán a Privátbankár.hu konferenciáján. Fotó: Izsó Márton / Privátbankár.hu

PB: Mi kell ahhoz, hogy egy országban elérhető legyen az azonnali fizetés? Kinek kell lépnie?

Sz.Z.: Globálisan megfigyelhető, hogy a jegybank az, aki ezt a típusú pénzügyi innovációt „erőlteti rá” a bankrendszerre. Ennek az az oka, hogy egyetlen bank sem szeretne nem szabályozott környezetben végigvinni egy innovációt, amiről esetleg később kiderül, hogy nem alkalmazható. A jegybank által kitalált fizetési rendszer-szabályoknak megfelelően kell átállniuk maguknak a kereskedelmi bankoknak is.

Azt is látni kell azonban, hogy a bankoktól független szolgáltatók is próbálnak erre a piacra belépni. Felügyeleti és szabályozási kérdés, hogy mennyire liberalizálják a piacot, mennyire gyorsítják a fizetési szolgáltatók versenyét. Szerencsére az európai szabályozás is ezt erősíti. Az azért jól látszik, hogy a bankrendszerrel szemben a legerősebb a fogyasztók bizalma, így logikus, hogy a jegybank a bankokkal együttműködve, nagy sebességgel dolgozza ki a fast payment rendszerét, hogy ne veszítsék el ezt a fontos innováció és a meglévő piaci pozíciójukat.

Amerikában például komoly versenytársai vannak már a bankoknak. A valósidejű fizetések és elszámolások terén a Square és a Paypal rendkívül elterjedt, de óriási a piaca a kártyás elszámolást alkalmazó Apple Pay-nek is. Az Apple Pay irdatlan méretű kártyaforgalmat biztosít globálisan; létrehoztak egy kártyaelfogadási rendszert a háttérben, hogy a tranzakciónkénti 2 centes díjat ne kelljen kifizetnie a meglévő kártyatársaságoknak.

A költségek csökkentéséért és az ügyfélelégedettségért vívott verseny tétje, hogy a bankszektor az évszázadok óta meglévő, fizetési forgalomban betöltött szerepét meg tudja-e tartani. Ne felejtsük el, hogy a valódi ügyfélvolumen a kereskedőknél van, nem a bankoknál. Ezt jól példázza az Alibaba esete.

Az Egyesült Királyságban 2002-ben belátták, hogy ezt a versenyt nem nyerhetik meg, ezért inkább maguk indítják el a változást, hogy legalább a vezető szerepet megtarthassák. 2008-ban indult el az azonnali fizetés.

PB: Egyelőre csak olyan országokban vezették be az azonnali fizetést, amelyek az eurózónán kívül vannak; minden ország saját megoldást talál ki és vezet be. Nem lesz egy globális nyertese ennek az innovációnak?

Sz.Z.: Azt még nem lehet látni, mi lesz a folyamat vége. Az biztos, hogy az eurózóna meg akarja csinálni a maga egységes fizetési rendszerét. Azért maradhatott le az azonnali fizetési rendszerben, mert el van foglalva a SEPA kialakításával – annak azonban már vizsgálják a lehetőségét, hogy ezen belül hogyan kaphat helyet a valósidejű működés. Minél több szereplős egy probléma, annál bonyolultabb a megvalósítása – ehhez képest egy országon belül, egy devizanemben könnyebben tető alá lehet hozni egy ilyen projektet.

Van egy határokon átnyúló, egységes szabvány – ez azonban annyira gazdag, hogy a konkrét formátumok kialakítása mindig valamilyen egyediséget mutat. Meg kell nézni, hogy az egyes országok hogyan definiálják ez alapján a maguk fizetési rendszerét, azon belül milyen fizetési formátumokat alakítanak ki, és ezek a formátumok mennyire lesznek egységesek vagy különbözőek. A végén vélhetőleg ezeket a formátumokat fogják egyeztetni az országok, a szolgáltatók. Mindenesetre előfordulhat, hogy aki hamarabb áll elő egy működő, példaértékű rendszerrel, az akár magát a szabványt is tudja exportálni. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a bankszektoron kívül számos nem pénzügyi szolgáltató is tervezi alternatív fizetési szolgáltató létrehozását, különösen ha globális üzleti jelenléte van, amely már látható pénzforgalmat bonyolít. Mi magunk is találkozunk ilyen megkeresésekkel.

PB: Ahogy az a Privátbankár.hu konferenciáján elhangzott: 2016-ban már a piaci szereplőkkel egyeztet az azonnali fizetési rendszerről a jegybank. Nemzetközi összehasonlításban hol tart Magyarország, lehetünk mi a régióban az elsők?

Sz.Z.: Az eurózóna-tagok ki vannak szolgáltatva az egységes rendszernek. Tudomásom szerint a zónán kívüli közép-európai országok között Lengyelország után Magyarország lehet a második, ha kellően sikerül az intézményrendszernek megreformálnia önmagát. Az akarat már megvan. A motiváció már csak azért is erős ezekben az országokban, mert rengeteg a külföldön dolgozó állampolgár. Hatalmas összegek mozdulnak meg a határokon át, óriási jelentősége lenne, ha ezek az átutalások egy ilyen innovatív rendszeren keresztül zajlanának a belföldi valós pénzforgalmon túl.

PB: Hol tud a Capsys ebbe becsatlakozni, hol vesznek részt az IT-cégek ebben a folyamatban?

Sz.Z.: Az történik, hogy a tervezési szakaszban általában az üzleti oldal szereti kihagyni a szállítókat. Aztán az implementációs projektek rettenetes késéssel és összeomlásokkal járnak. A technológiai vállalatoknál olyan óriási műszaki tudás és tapasztalat van, ami a tervezési szakaszban az egyik kulcstényező – egyrészt a problémafelvetés, másrészt az üzleti megvalósíthatóság szempontjából. A végén úgyis az lesz a fő kérdés, hogy mennyiből, milyen határidővel lehet megcsinálni egy ilyen informatikai rendszert; nyilván a kereteket az üzleti elvárások határozzák meg, de sokat lehet nyerni azon, ha a kialakításnál a műszaki szempontokat is figyelembe veszik.

PB: Milyen változásokat hoz az azonnali fizetés bevezetése?

Sz.Z.: Felbecsülhetetlen a hatás. Minden olyan folyamatot átalakíthat, ahol jelenleg a zsebünkből készpénzt adunk ki, bármilyen élethelyzetben: ha vásárolunk, ha zsebpénzt adunk a gyereknek, ha adományt adunk – ez mind egy pillanat alatt, elektronikus formában végbe tud menni, két mobiltelefon között.

PB: A kommentelőink rögtön fel is vetették: akkor a zsebpénzből is tranzakciós illetéket von majd az állam…

Sz.Z.: Erre én azt az élethelyzetet hoznám fel, amikor nyári táborban van a gyerek, és elhagyja a pénzét. Hogy segítem ki többszáz kilométerről, vagy egy másik országból? Nyilván vannak speciális magyar szempontok – a tranzakciós illeték, vagy éppen a pénzügyek „túlzottan” átláthatóvá válása. Az emberek többségét azonban ezek nem érdeklik. A világ felgyorsult.

PB: Mit hozhat ez a vállalkozások életében? Mit számít az azonnali fizetés, ha a számlát 60 napra állítják ki?

Sz.Z.: Egy elektronikus számlát innentől gyakorlatilag a kiállítással egyidőben lehet teljesíteni is. Ennek hatása lesz a likviditáskezelésre is. Sokak szerint épp a vállalati szektor lesz az, akik  miatt nemzetközi szintre emelkedhet majd az azonnali átutalások rendszere – egyrészt az időzónák, másrészt akár a partnerkockázat és a devizakockázat kezelése szempontjából is. A minap tárgyaltunk egy globális vállalattal, aki több mint húsz devizanemben és közel száznegyven országban bonyolít  B2B pénzforgalmat. Számukra életbe vágó, hogy mikor, milyen sebességgel váltanak és utalnak tovább deviza párokat globális szinten. Gondoljunk csak a svájci frank nem túl távoli felértékelődésre...

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy milyen lehetőséget hozhat ez a kereskedői szektorban: az azonnali fizetés biztosítása mellett a hűségprogramokban is komoly innovációt hozhat a technológia. Az emberek ott szeretnek vásárolni, ahol gyorsabban, kényelmesebben vásárolhatnak, ahol a pénzükért többet kapnak – akár árengedmény, akár extra szolgáltatások formájában.

Ez pedig a pénzügyi szolgáltatók versenyébe is behozhat egy új elemet: komoly előnyt hozhat, ha egy pénzintézet az azonnali fizetés mellé komplex, azonnali lojalitási program-megoldásokat is kínál.

PB: Mikor lehet egy aktív, működő rendszer ebből Magyarországon?

Sz.Z.: Ezt én is nem tudom megbecsülni... Talán a jegybank és a bankrendszer képviselői meg tudják válaszolni ezt a kérdést. Álmodozni persze tudok: nagyon jó lenne, ha két éven belül el tudna indulni.

Ez Magyarország nemzetközi imidzsének is nagyon jót tenne. Nem olyan, mint kijutni a foci Eb-re, de egy erős üzenet lenne a nemzetközi pénzügyi világ számára, hogy méretünkhöz képest ebben is ott  vagyunk az élvonalban!

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Óriásbank ilyet korábban soha nem tett
Privátbankár.hu / MTI | 2020. szeptember 11. 06:54
Jane Fraser személyében először neveztek ki női elnök-vezérigazgatót a Wall Street egyik nagy bankja, a Citigroup élére.
Pénzügyi szektor Hitelkartellen innen és túl: mi a végtörlesztési kartell-ügy és az ítélet üzenete 2020-ban?
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 9. 19:07
A Fővárosi Törvényszék 2020. júliusi ítéletével zárul, de aktualitásából továbbra sem veszít a lakosságot és a hazai bankszektort egyaránt súlyosan érintő, 2011-ben indult hitelkartell-ügy. Mit üzen az ítélet, milyen „tanulságok” szűrhetőek le az ügyből? Egyáltalán változott-e a helyzet a kilenc évvel ezelőtti devizahitel-végtörlesztések óta akár a jogalkotás, bankszektor és lakossági hitelfelvevők vonatkozásában? A 2009. évi gazdasági válság-okozta árfolyamváltozások miatt kezelhetetlenné váló devizahitelek végtörlesztése kapcsán 2011-ben, magyar versenyhivatal eljárásával indult ügy áttekintése ezeket a kérdéseket vizsgálja.
Pénzügyi szektor Fontos a fenntartható fejlődés - lépett a jegybank
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 9. 10:21
Az MNB Zöld Programja keretében szakmai és civil szervezetekkel együttműködve törekszik a magyarországi zöld gazdaság finanszírozásának elősegítésére, a klímaváltozáshoz és más környezeti problémához köthető kockázatok csökkentésére.
Pénzügyi szektor Az első hullámot meglepően jól átvészelték a hazai bankok
Csabai Károly | 2020. szeptember 9. 06:07
Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a hiteleik viszonylag jól fogytak. Ami azért jó hír, mert tompíthatja a hazai gazdaság Covid-19 miatti – Varga Mihály pénzügyminiszter által 5 százalék körülire becsült – idei visszaesését. Különösen a babaváró kölcsönök iránti kereslet volt élénk, de vitték a szintén államilag támogatott hitelkonstrukciókat is.
Pénzügyi szektor Okozhat gondot az OTP-nek, hogy vezérhelyettese a leendő legnagyobb konkurenshez igazolt?
Csabai Károly | 2020. szeptember 4. 06:07
Barna Zsolt július 20-án távozott a legnagyobb hazai hitelintézettől, s kevesebb mint másfél hónap múlva, szeptember 1-jén a Budapest Bank, MKB és Takarékbank már bejelentett egyesülését előkészítő gazdasági társaság alelnöke lett. E helycsere azért érdekes, mert a három bank fúziójával létrejövő hitelintézet mérlegfőösszege alapján az OTP után a második legnagyobb lesz, kvázi annak első számú versenytársa. Márpedig nemcsak a bankvilág, hanem a gazdaság egyéb területein tevékenykedő cégek is versenytilalmi megállapodásokkal akadályozzák meg, hogy a tőlük távozó vezetőjük rövid időn belül a konkurensüknél kamatoztathassa a náluk (is) megszerzett tudást.
Pénzügyi szektor Viszonylag jól átvészelte a K&H az első hullámot
Csabai Károly | 2020. szeptember 3. 16:43
Idei első félévében még 7,1 milliárd forintos adózott nyereséget is tudott termelni, igaz, az így is 19 milliárddal kisebb, mint 2019 azonos időszakában.
Pénzügyi szektor A bérek is célba érhetnek 5 másodpercen belül
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 1. 17:48
Szeptember 1-jétől ugyanis már nemcsak a lakossági, hanem a vállalati átutalások is bekerülhetnek az azonnali fizetési rendszerbe, már ha a céges számlát vezető bank felkínálja e szolgáltatást.
Pénzügyi szektor Barna Zsolt a megabankhoz szerződött
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 31. 09:46
Alakul a vezetőség a gigabanknál.
Pénzügyi szektor Csőre töltöttek a bankok a második hullám miatt (frissítve)
Csabai Károly | 2020. augusztus 31. 06:07
A járvány ismételt felerősödése láttán ők is szigorítottak. Fiókjaik többségébe maszk nélkül már nem lehet belépni, emellett plexifalak választják el a banki ügyintézőket az ügyfelektől. Mármint azoktól, akik igénylik a személyes kapcsolattartást. Online ugyanis már szinte mindent el lehet végezni, erre a hitelintézetek nemcsak felkészültek, hanem ösztönzik is a klienseiket.
Pénzügyi szektor Magántőkealappal gyarapodott a Matolcsy-fiúk barátjának cégbirodalma
Csabai Károly | 2020. augusztus 29. 06:04
A Száraz István tulajdonában lévő Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.– mely egyebek mellett egy, az MKB Bankban közvetve csaknem egyharmad részben tulajdonos magántőkealap kezelője –  egy olyan alapot vett át, amelyet egy másik társaság hozott létre. Az átadás oka prózai.
hírlevél