A bankok nagyjából harmadában felelősek a devizahitelezésben kialakult helyzetért – így szavaztak a Portfolio.hu gazdasági konferenciájának résztvevői.
Újabb részletek a devizahitelek forintosításáról
A devizahiteles elszámolásban és a forintosításban az Igazságügyi Minisztériumnál van a labda, a jogszabály szövegét ők írják – mondta el Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor a várható lépésekről fontos dolgokat árult el.
A forintosításnál minden banknak átlátható árazást kell alkalmaznia: vagy fix kamatot vagy fix felárat. Az viszont nem lesz megtiltva, hogy a forintosítást úgy oldja meg az ügyfél, hogy más banknál veszi fel a kiváltó hitelt. Őrült verseny indulhat, hiszen a havi átlagos 100 milliárd forintos kihelyezéssel szemben itt gyorsan akár 2700-2800 milliárd forintnyi fennmaradt hitel átváltására kerül majd sor. Aki megfelelő tőkével rendelkezik majd és felkészül, nagyot nyerhet – mondta Nagy Márton.
Radovan Jelasity, az Erste Bank vezére úgy fogalmazott: felveszik a kesztyűt ezzel kapcsolatban, várják a törvényt, amely a bankvezér szerint januárra jelenhet meg. Az árazással kapcsolatban a szakember arra hívta fel a figyelmet: komoly feladat lesz, hogy csak azok az ügyfelek kapjanak kedvezőbb kondíciót, felárat, akiknek kockázata ezt elbírja.
Lesz-e elég fedezet és jövedelem a hitelkiváltó hitelhez?
Zolnai György, Budapest Bank első embere, a Bankszövetség elnökségi tagja szerint jó ötlet, hogy az MNB piaci eszközökkel próbálja kezelni a kérdést, ám kérdés, hogy az elszámolás után is fennmaradó magas hitelfedezeti (LTV) arányok miatt új hitelt kaphat-e az ügyfél. Kérdés az is, hogy vajon milyen jövedelmet tud felmutatni az ügyfél most az új hitel igénylésénél – márpedig egy új banknak ezt is vizsgálnia kell. Zolnai a végtörlesztés idejéből azt idézte fel, hogy 10 százalék volt a végtörlesztés során azok aránya, akik hitelből törlesztettek, ám kétharmaduk saját bankjuktól kapott hitelt, mert máshonnan vélhetőleg már nem adtak volna neki.
Nagy Márton szerint azért az elszámolás révén sokak tartozása csökken majd a hitelezhető hitelfedezeti szint alá. Az ügyvezető igazgató szerint azt kell elérni, hogy a jelenlegi 5-5,5 százalékos marzs lemenjen 4 százalék környékére. Azt a korábban lapunk által is felvetett problémát, hogy így valószínűleg a fix költségeket jobban szétporlasztani képes nagybankok nyerhetnek majd, lényegében az MNB szakembere is elismerte, ám ez szerinte nem gond.
Komoly versenybe kezdenek a bankok
Soltész Gergő, az FHB vezérigazgatója szerint az, hogy egyre több jelzáloghitelt adnak a bankok, azt is jelzi, hogy komoly verseny van. A bankok a végtörlesztés és az NHP I. pillérje kapcsán már megtapasztalták, hogy milyen az, amikor egymás elől happolnak el ügyfeleket, ami a forintosítás kapcsán is napirenden lehet eszerint.
A jelenlegi szabályozási környezetben a jelzáloghitelezés lényegében fedezetlen hitelnek számít (hiszen nem lehet elárverezni a fedezetül szolgáló ingatlant, ha nem törleszt az ügyfél - a szerk). Ha a moratóriumot feloldják, akkor újra vonzó lehet a jelzáloghitelezés és akkor komoly mértékű árazási verseny lesz a bankok között a forintosítás kapcsán – mondta Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója.
A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az elkövetkező napok óriás logisztikai kihívást tartogatnak – többször kell majd hozzányúlni a hitelekhez. Először jön az elszámolás és úgy fest, hogy ez nem lesz együtt megvalósítható a forintosítással.
Lehet jobb a bankok és a kormány kapcsolata?
Radovan Jelasity, az Erste Bank vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja szerint a kormány és a bankok közötti kapcsolat a devizahiteles kérdés megoldása után javulhat. Heinz Wiedner szerint nem lehet valódi kapcsolatról beszélni olyankor, amikor a kapcsolat csak technikai és lényegében csak tényekről értesülnek a bankok. Zolnai György, a Budapest Bank vezérigazgatója szerint komoly probléma, hogy a bank ma szitokszó lett a közbeszédben. Nem vagyunk denevérek – mondta a szakember. (Orbán Viktor korábban a parlamentben azt mondta: a bankok ravaszak, mint a denevér. Amikor ugyanis a madarakra vetnek ki adót, a denevér a fogait mutatja, amikor az egerekre, akkor meg a szárnyait.)
Ugyanakkor a másik oldalon a Magyar Nemzeti Bankkal sokat javult az együttműködés és a jegybank fair bankrendszerrel kapcsolatos elveivel is egyet lehetne érteni – szeretnék 10-12 százalékos tőkemegfelelést elérni – jelezte a szakember.
Miért nem hiteleznek a bankok?
A hitelezést nem a tőkehiány fogja visszavetni – mondta a Budapest Bank első embere. Az üzletpolitikában nem kérdés a hitelezés, a számlanyitás és az új ügyfelek akvirálása. Szeretnénk többet hitelezni, ha megtalálnánk a megfelelő kockázati profilt, a megfelelő ügyfelet – tette hozzá a Raiffeisen szakembere. A befektetési környezet az, ami jelenleg még visszatartja a beruházásokat.
Azt látni kell, hogy ilyen megtérülési szintek mellett nem biztos, hogy Magyarországon érdemes befektetniük a tulajdonosoknak – mondta Heinz Wiedner. Az Erste első embere szerint a régió országaiban máshol is a bankok hitelezéstől való elfordulását és tőkehelyzetét szokták felvetni, ám épp az NHP sikere mutatta meg, hogy a bankok igenis hitelezni akarnak.
Kívülről szebbnek látszik a magyar bankrendszer
A magyar bankrendszerről alkotott kép itt belül rosszabb, mint amit a külföldi befektetők gondolnak – ezt mutatja az Eximbank külső forrásbevonása, hiszen az Exim a kereskedelmi bankokon keresztül tud kihelyezni, a rekordalacsony kamaton történő kibocsátás tehát azt jelzi, hogy a befektetők bíznak abban, hogy a hazai bankrendszer le tudja zárni a múltat és utána ismét bizonyítja hatékonyságát a pénzügyi közvetítőrendszer – mondta Nátrán Roland, az Eximbank vezérigzgatója, a Bankszövetség elnökségi tagja.
Az NHP II. pillérében a kihelyezés meghaladja a 400 milliárd forintot, a bankok kellően kooperatívak – mondta el Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója. Ma látszik, hogy a bankrendszer havi 50-70 milliárd forintot tud havonta kibocsátani, nagy kérdés, hogy év végén, a program lezárása előtt emelhető-e a keret, vagy a bankrendszer ennél többet nem tud kihelyezni. Persze, az NHP I. megmutatta, hogy néhány hónap alatt 700 milliárd forintot is ki tudnak helyezni – kérdés persze, hogy mekkora lesz a hiteligény. Vélhetően a dátum közeledtével a vállalatok is aktivizálódnak majd Nagy Márton szerint.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
