Rogán Antal és Rubovszky György benyújtotta a Parlamentnek a devizahiteles törvényjavaslat elévülésre vonatkozó szabályait tartalmazó módosító indítványát. Alapesetben a javaslattevők azt indítványozzák, hogy a fogyasztói kölcsönszerződések esetén az elévülés 5 éves időtartama a szerződések lezárultával kezdődjék. Mindez azt jelenti, hogy minden olyan deviza és forinthitel szerződés is az új, holnap elfogandandó törvény szerint megtámadható lenne - pontosabban a banknak kötelessége lenne az egyoldalú szerződésmódosítások (kamatemelések) elszámolása ezen hitelek esetében - amelyeket 2009. júliusa előtt kötöttek az ügyfelekkel, s azon szerződéses lépések sem évülnének el, amelyek a fenti határidő előtt zajlottak - ide értve a folyósításkori árfolyamrést és az egyoldalú kamatemeléseket.
A javaslattevők a törvény kihirdetése és az elszámolásra vonatkozó további jogszabály(ok) megszületéséig úgy rendelkeznének, hogy az elévülés nyugszik, azaz a 2009 júliusa és az őszre várt további jogszabály megszületésének időpontja között elvben elévülő követelések sem vesznek el. Ez ugyanakkor azért furcsa, mert a jogalkotó egy olyan szabályhoz köti az elévülést, amelyet saját maga alkot majd meg, ám ennek határideje nincs meghatározva.
A mostani törvényjavaslat további érdekessége, hogy a javaslattevők az elévülés szabályainak megváltoztatása érdekében az 1959. IV. törvény, a régi Polgári Törvénykönyv passzusait értelmeznék újra, amely elvben már nem is hatályos, tekintve, hogy az új Polgári Törvénykönyvet 2013. V. törvényként fogadta el a Parlament. Külön probléma, hogy a jogszabály szövegével szembemenő értelmezést nem lehet adni az adott jogszabálynak. (Ennek alapján - kis túlzással - Werbőczy Tripartituma is másképp értelmezhető lehet.)
További jogbizonytalanságot okoz az, hogy az elévülés általános elveivel teljesen szembemenve a törvény elfogadása esetén eltérő elévülési idő vonatkozna a lakossági és - mondjuk - a kisvállalkozói hitelszerződésekre, holott jogi szempontból mindkettő egy polgári jogi szerződésnek minősíthető.
Az elévülés különös szabályainak alkalmazása tekintetében a kezdőpont kitűzésének hiánya miatt előfordulhat, hogy két évtizede élő folyószámlahitel-szerződések esetében is él majd a felülvizsgálati kötelezettség, sőt - ha van még ilyen szerződés - akár az 1991-es OTP lakáshitelkamat-emelés kapcsán fennálló szerződéses tartozás kérdése is felülvizsgálható, még akkor is, ha arról a kamatemelésről az 1991. évi költségvetésről szóló 1990. évi CIV. törvény rendelkezett.
Ráadásul sokak szerint teljesen feleslegesen ment bele a kormányzat az elévülési szabályok módosításába, s így újra jogállami alapelvek megkérdőjelezésébe. A semmisségi jogügyletek határidő nélkül semmisek lehetnek, s a határidő-mulasztásra vonatkozó rendelkezések is lehetőséget adnának arra, hogy igazolt legyen az elévülést megakasztó kifogások megtételének a hiánya - mondják egyes jogi szakértők.
Az adóhivatal büntetőeljárást folytat. 
