„A tagjaink által szolgáltatott adatok alapján egyelőre jól teljesített a piac, bár fontos kiemelni, hogy a látványos eredmény sokkal inkább az emelkedő áraknak, mintsem a növekvő lízing pozíciónak volt köszönhető. Emellett a bővüléshez az is hozzájárult, hogy az ellátási lánc problémái miatt meghosszabbodott határidők következtében még mindig a korábban, akár a tavalyi évben megrendelt eszközök átadása zajlik, bár ezek száma már gyorsan csökken - mondta a lízingpiac teljesítményéről Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.
Az év első kilenc hónapjában a kihelyezések nagysága idén elérte már a 634,6 milliárd forintot, ami összességében 6,4 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest. A teljes portfólió értéke ezzel párhuzamosan 8,9 százalékkal 2 078 milliárd forintra nőtt, ugyanakkor a szerződések száma 1,7 százalékkal csökkent.
A gépjármű-forgalmazók szerint a beruházási kedv lanyhulását tükrözik, a vevők jelentős része továbbra is kivár. Az emiatt csökkenő rendelésállomány sajnos előrevetíti akár annak a lehetőségét is, hogy nem csak a darabszám, de a finanszírozott összeg is visszaeshet a következő időszakban.
Az állami kamattámogatott konstrukciók mellett ezt a kedvezőtlen folyamatot tompíthatják az egyre általánosabbá váló, a szállítók által támogatott finanszírozási akciók is, mint például a kamatmentes ajánlatok, hiszen a csökkenő kereslet miatt, többek között a személygépkocsi készletek is növekedésnek indultak. A jelenlegi kamatkörnyezetben ezek finanszírozása is költségesebbé vált, így a forgalmazóknak akár nagyobb kedvezményekkel is megéri szabadulni a járművektől.
A lízingcégek ügyfélkörét tekintve továbbra is a kkv-szektor dominál, amely a hazai piac 72,6 százalékát teszi ki, míg a nagyvállalatok 14,7 százalékot, a lakossági kihelyezések pedig csupán 6,2 százalékot képviselnek. Az eszközök darabszáma alapján a kkv-k 64 százalékos, lakossági partnerek pedig a finanszírozott összeghez képest kicsit magasabb, 14 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek.
A beruházások visszaesése továbbra is a magas kamatokkal, a megdrágult bér- és energiaköltségek miatt megemelkedett céges működési költségekkel, illetve az EU-s pályázatok már megszokottá vált leállásával magyarázható. A cégek likviditása romlott, így az elsődleges feladat ennek a megoldása, alacsonyabb kamatozású forgóeszközhitellel.
Továbbra is folytatódik az a tendencia, hogy az ügyfelek évről évre növekvő számban döntenek úgy, hogy euró alapon lízingelik eszközeiket. 2021 óta lényegében megduplázódott az euró alapú ügyletek aránya. A két évvel ezelőtti, 21 százalékot és 106 milliárd forintot kitevő, euróalapú finanszírozások tavaly már 28 százalékra és 166,5 milliárd forintra emelkedtek, míg idén 261 milliárd forinttal már 41 százalékos piaci részesedést hasítottak ki maguknak.
A gyors növekedés okainak megértéséhez fontos kiemelni, hogy a nagyhaszonjármű-szegmens meghatározó része mindig is euróalapú volt. Idén azonban már egyéb gépek jelentős részét és egyre több mezőgazdasági gépet, sőt személygépkocsit is ebben a formában finanszíroztak a lízingcégek. Ez utóbbinál, azaz a személygépkocsiknál a tavalyi 280 db eurós szerződésről 4028-ra ugrott a darabszám. Ez az eltolódás viszont egyértelműen a forint és euró kamatszint közötti különbözet eredménye.
Kőszegi László közölte azt is: „A jelenlegi kamatkörnyezet mellett továbbra is rendkívül fontos, hogy államilag támogatott lízingforrásokhoz jusson a kkv-szektor, amelyeket a cégek 100 százalékban beruházásra fordítanak. Az első három negyedévben a Magyar Lízingszövetség tagjai 126 milliárd forint értékű finanszírozási szerződést kötöttek ebben a konstrukcióban, ami összesen 7755 darab szerződést jelent. Ezek az eredmények némileg elmaradnak a tavalyi teljesítménytől, a csökkenés azonban elsősorban az EXIM termékek volumenében történt: a kihelyezések összege a tavalyi 40 milliárd forintról 29,7 milliárd forintra csökkent az idei évben. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy a Baross Gábor Újraiparosítási programban a korábbi programoknál kisebb hangsúlyt kapott a lízing. Az EXIM termékeit elsősorban nagyhaszonjárművek finanszírozására veszik igénybe az ügyfelek, de fontos szerepet játszanak az ipari gépek finanszírozásában is. Másrészt a csökkenés összefügg azzal is, hogy a támogatások ellenére is magasabb a kamatszint a korábbi évekhez képest, ugyanakkor a kedvezőtlenebb gazdasági környezet, többek között a magas infláció is hozzájárul beruházási kedv visszaeséséhez. A Széchényi kártya sikerét az is kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a gazdasági recesszió és az alacsonyabb beruházási szándék ellenére is elérte finanszírozott összegben a tavalyi év eredményét, 95 milliárd forintot, 6605 darab szerződéssel. Ebben az esetben KKV-k sokkal szélesebb körben használják fel az elérhető forrásokat: vezet a mezőgazdaság, de kevéssel marad el mögötte a kishaszonjármű, majd ezt követik a nagyhaszonjárművek, az ipari gépek és az építőipari gépek."
A georgiai parlament által elfogadott "külföldi ügynökökről" szóló törvénytervezetet követően kirobbant válságot a világ vezetői sem hagyták szó nélkül. 
