A MasterCard 17 országra – köztük Magyarországra is – kiterjedő felmérést készített az európaiak ajándékozási szokásairól. A kutatásból kiderül, hogy az öreg kontinens lakóinak több mint háromnegyede az utolsó hónapra hagyja a vásárlást, ezen belül 14 százalékuk az ünnepet megelőző napon vagy az utolsó pillanatban szerzi be az ajándékokat. A britek a legelőrelátóbbak, a görögök pedig a legráérősebbek: 60 százalékuk egy héttel az ünnep előtt kezdi meg a vásárlást, egynegyedük pedig az utolsó előtti napra hagyja.
Kik adnak inkább pénzt?
A számok fényében nem meglepetés, hogy az emberek nagy része nem is gondolja át, mit ajándékoz. Legrosszabb esetben arra sem jut idejük, hogy egyáltalán ajándékot vegyenek, csak készpénzt tesznek egy borítékba. Minden tizedik ember úgy gondolja, hogy ez akár egy veszekedés kiváltó oka is lehet. A MasterCard felmérése szerint az életkor is szerepet játszhat a pénzajándékozásban, ugyanis az 55 évnél idősebbek kétszer akkora valószínűséggel adnak pénzt, mint a 18-34 évesek.
A 15 ezer megkérdezett negyede vallotta, hogy már adott szeretteinek olyan ajándékot, melyet utólag megbánt annak ötlettelensége miatt. Az európaiak közel egyharmada szerint ebbe a kategóriába tartozik a készpénz ajándékozása is.
„A MasterCard ezzel a kutatással arra szeretné ösztönözni az embereket, hogy átgondolt, ötletes, személyre szabott ajándékokkal lepjék meg szeretteiket, és legalább karácsonykor kerüljék az utolsó pillanatban összekapkodott, személytelen ajándékokat – mondta Eölyüs Endre, a MasterCard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója. „A kutatásból tudjuk, hogy az európaiak számára az ár nem játszik szerepet az ajándék értékelésében: csupán 3 százalékuknak számít, hogy mennyibe került a meglepetés, míg a túlnyomó többség szerint az a legfontosabb, hogy az ajándék személyesen nekik szóljon!” – tette hozzá Eölyüs Endre.
Az osztrákoktól a lengyelekig: eltérő szokások
Érdekesen változnak a régiónkbeli országok ajándékozási szokásai is: míg az osztrákok 94 százaléka azt gondolja, hogy az ajándék személyessége a legfontosabb, és a csehek 91 százaléka az átgondoltságra fekteti a hangsúlyt, addig a lengyelek 36 százaléka ismerte be, hogy szégyelli magát a korábbi ajándékok ötlettelensége miatt. Magyarországon panaszkodtak a legkevesebben arra, hogy átgondolatlan ajándékot kaptak: a megkérdezettek mindössze 17 százaléka vallott így.
A kutatásból az is kiderül, hogy a legtöbben a partnerük számára szeretnék megtalálni a tökéletes ajándékot, a családtagoknak pedig igyekeznek azt adni, amire vágynak. Ezzel szemben a kollégáknak szánt meglepetésekre nem szívesen költenek, és az ő esetükben a legnagyobb az esélye annak, hogy az első szembejövő ajándékot veszik meg nekik.
A felmérés arra is kitért, hogy az európaiak milyen gyakorisággal és milyen módon lepik meg önmagukat ajándékokkal. A megkérdezettek majdnem fele havi rendszerességgel vagy még gyakrabban vásárol élvezeti cikket, leggyakrabban ruhát, táskát vagy cipőt. Bár az európaiak 58 százaléka úgy érzi, időnként megérdemli a kényeztetést, sokuknak bűntudata van tőle, főként a fiatalabb generáció körében, akik úgy gondolják, spórolniuk kéne.
A leggyakoribb célja az ilyen vásárlásoknak, hogy felvidítsuk magunkat: a válaszadók 42 százaléka akkor vásárol magának élvezeti cikkeket, amikor rossz kedve van, vagy ha többletpénzhez jut. Nemek szerint eltérő képet mutat az önkényeztetés: a nők hajlamosabbak (51%) rá, mint a férfiak (33%), valamint utóbbiak majdnem harmada alkohollal lepi meg magát, míg a nők 38 százaléka kozmetikumokat vásárol magának.
Megerősítette Németország hosszú és rövid lejáratú hazai és külső államadósság-kötelezettségeinek lehetséges legjobb, „AAA/A-1 plusz” besorolását az S&P. 
