1p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Tényleg nincs a devizahitelek mögött deviza? A bankok tisztességtelenül áthárítják az árfolyamkockázatot? Mindig a törlesztés napján gyengül a forint, és ezen az egészen csak a bankok kaszálnak? A megoldás az, hogy semmisnek mondják ki a szerződést? Utánajártunk.

1. Nincs deviza a devizahitel mögött?

A devizaalapú hitelek előnye az volt, hogy a magas magyarországi alapkamat miatt a forinthiteleknél olcsóbbak voltak - magyarán alacsonyabb kamat mellett lehetett igénybe venni őket. Persze az ügyfelek forintot akartak kapni, és törleszteni is forintban tudtak - ez azonban mégsem jelenti azt, hogy nem volt deviza a hitel mögött.

A bankrendszer egyik alapkövetelménye a banki mérleg egyensúlya, ennek alapján a devizaeszközök és devizaforrások között csak nagyon kis különbség lehet. Ez persze nem azt jelenti, hogy a bank páncéltermében bent kell lennie annyi svájci franknak vagy japán jennek, amennyit hitelként kihelyezett. A deviza forrása lehet ugyanis lakossági devizabetét vagy bankközi devizaforrás, a devizahitelezés felfutása után pedig a bankok jórészt devizacsere-ügyletekkel biztosították mérlegükben a deviza-egyensúlyt.

Az tény, hogy egy hitel folyósítását a jogszabályok szerint sem kellett azonos mennyiségű deviza beszerzésének megelőznie. A devizaforrást ugyanis a bankok nem az egyes ügyletekre leosztva szerzik be, az állományt a teljes banki portfólió vonatkozásában kezelik. A Pénzügyi Békéltető Testület szerint „a pénzügyi szolgáltatók egységes vagyontömeget kezelnek és nem külön-külön az egyes ügyfelek kölcsöneit. A kölcsönök refinanszírozása nem egyedileg történik, hanem portfólió-szintű, azaz egy konkrét szerződés mögé nem lehet egy konkrét refinanszírozási szerződést helyezni.”

Az, hogy a - forinthoz képest - olcsó devizahitelek mögött ne állna deviza-forrás, nem is életszerű. Ha magas kamatú, drága forinthitelből finanszíroznának devizahiteleket, az erősen ráfizetéses lenne - márpedig a bankok profitot akarnak termelni, amit egy ilyen konstrukció finoman szólva sem segítene.

2. A bankok hárították át az árfolyamkockázatot?

Az árfolyamkockázat abból adódik, hogy az ügyfél fizetése más devizában van, mint amiben a hitelt felvette. A Bankszövetség szerint a válság előtt senki sem számított 10-20 százalékosnál nagyobb árfolyam kilengésekre; a deviza alapú hitelszerződések többségének a megkötése idején (2005-2008 között) a forint későbbi árfolyamromlásának a bekövetkezése a bankok számára sem volt előrelátható, így a szerződéskötéskor rendelkezésre álló információk alapján a devizahitel feltételei kölcsönösen előnyöseknek mutatkoztak mindkét fél (a bankok és az ügyfeleik) számára is.

Több bírósági döntés is kimondta, hogy az árfolyam lehetséges változásának becslése a hitelszerződésnek nem tartalmi eleme, így erre alapozva a szerződések nem támadhatók. A jogi szempontokon túl azt sem árt figyelmen kívül hagyni: az árfolyamváltozásnak a hitelek fennállásának teljes időtartamára, akár 20-30 évre vonatkozó becslése közgazdaságilag nem is lehet reális elvárás.

Az adósok ráadásul nemcsak a kedvezőtlen árfolyamváltozás terheit viselték, hanem a forint erősödéséből származó előnyöket is élvezték. Tény, hogy a válság bekövetkezéséig számos esetben erősödött a forint a devizákhoz képest, így gyakran előfordult, hogy forintban kevesebb törlesztést kellett az adósnak fizetnie - vajon hány per folyna ma a bankok ellen, ha egy svájci frank 130 forintba kerülne?

A bankok az árfolyamkockázatra a törvényi szabályoknak megfelelően mindig felhívták a figyelmet, amit az ügyfelek által aláírt kockázatfeltáró nyilatkozatok igazolnak. Az árfolyamkockázatok kivédésére egyes bankok pedig árfolyam-garanciát is kínáltak, ám ezt meglehetősen kevesen vették igénybe - ez persze érthető, hiszen a plusz költség miatt a devizahitelek sokat veszítettek volna vonzerejükből.

3. A bankok nyernek azon, hogy a magasabb a törlesztőrészlet?

A devizaalapú hitelt nyújtó intézmények működését a hitelekhez kapcsolódóan a devizaárfolyam változása közvetlenül nem befolyásolja. A bankok a forint devizára váltását mindig a napi árfolyamon végzik, ahogy a devizát is napi áron vásárolják.

A bankok persze messze nincsenek kitéve olyan árfolyamkockázatnak, mint az ügyfelek, épp a korábban említett devizamérleg-egyensúly miatt. Mégsem mindegy nekik, hogyan tudnak fizetni az ügyfelek: ha több a nem teljesítő (vagy bedőlt) hitel, a hitelezési kockázat növekedésével a bankok helyzete is kockázatosabb, kevésbé stabil.

Az a devizakockázat tehát, amit az ügyfelek az alacsony kamatok érdekében vállaltak, a forint árfolyamának romlása esetén a bankoknál megnövekedett hitelkockázatként jelentkezik. A devizaárfolyamot pedig nem a bankok alakítják, az számukra is egy külső piaci körülmény, alapvetően két ország gazdasági teljesítményének eltérő piaci megítélését tükrözi.

4. Mindig akkor gyengül a forint, amikor törleszteni kell?

Gyakran hallani, hogy pont akkor gyengül a forint, amikor a törlesztőrészleteket fizetni kell, de valóban így van? Ez több szempontból is tévhit: először is ez törvényellenes, másodszor ha így lenne, a spekulánsok kihasználnák, ami mellesleg ki is egyenlítené az árkülönbséget. A harmadik (mindent megdöntő) érv pedig az, hogy ez egyszerűen nem igaz.

Legjobban grafikonon ábrázolva láthatjuk ezt. Például a svájci frank forintárfolyama az utóbbi bő egy évben, 2012. május elejétől 2013. május végéig teljesen összevissza mozgott hónapról hónapra. Tavaly májusban végig felfelé ment, júniusban lefelé, júliusban inkább stagnált és a hó végén leesett.

Ezután több hónapig 1-2 hetente fel-le ugrált, majd decemberben fel, januárban le, februárban és márciusban fel, áprilisban és májusban le, hogy a hó végén mégis hirtelen felmenjen. A hónapokon belül hol a hó végén, hol a hó elején, hol pedig  a hó közepén volt a legerősebb, hasonló arányban. Aligha lehet ebben rendszert találni. (A devizapiac és árfolyamváltozás szezonalitását megcáfoló további érveket korábbi cikkünkben talál.)

5. Az ügyfélnek csak jó lehet, ha a bíróság semmissé nyilvánítja a szerződést?

A devizakölcsön-szerződések több bírósági ítélet szerint is megfeleltek a szerződéskötéskor hatályos jogszabályi előírásoknak, nem minősülnek hibás terméknek. Így a szerződések nehezen támadhatók bíróságon, egy-egy ponton lehet esetleg kifogásokat találni. Ezekkel akár a szerződés egészének semmisségét is ki lehet mondatni a bírósággal, ha az adott rész nélkül az egész szerződés teljesíthetetlenné válik. Ennek azonban megvannak a veszélyei.

Nagy hátrányt jelenthet az adósoknak a szerződés semmissége, előfordulhat ugyanis ilyenkor, hogy az eredeti állapotot kell visszaállítani - ami azt jelenti, hogy az adósnak egy összegben és azonnal kell visszafizetnie a tőkét és a kamatokat. Ez pedig komoly sok esetben komoly egyszeri terhet jelenthet. Erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Lecsapott a jegybank – szabálytalankodott egy szlovák cég
Privátbankár.hu | 2024. június 13. 09:58
Engedély nélkül vett követeléseket.
Pénzügyi szektor Szuper ATM-ek pótolhatják az eltűnő bankfiókokat
Csernátony Csaba, Buksza blog | 2024. június 5. 11:43
A bankfiókok „kihalással fenyegetett” intézményeknek tűnnek, miután az internetes bankolás terjedésével egyre kevesebb van belőlük, ám van olyan napi ügyintézés, amiben gondoskodni kell a pótlásukról.
Pénzügyi szektor Valamiért még mindig sokan szeretik a magyar állampapírokat
Privátbankár.hu | 2024. június 4. 12:22
Hozamcsökkenés mellett értékesített 3 hónapos diszkont kincstárjegyet keddi aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Pénzügyi szektor Ön jó bankot választott? Most megtudhatja
Privátbankár.hu | 2024. június 4. 09:00
A hazai bankok is közzétették a 2023-as számaikat, laptársunk, az Mfor mögéjük nézett.
Pénzügyi szektor Amerikai bankot vásárolt fel Romániában a CIB anyabankja
Privátbankár.hu | 2024. május 31. 16:43
Az olasz Intesa Sanpaolo megvette az amerikai érdekeltségű First Bankot bankot Romániában - írja az economedia.ro.
Pénzügyi szektor Így megy neki a forint a nyárnak
Privátbankár.hu | 2024. május 27. 07:45
Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre a péntek délutánihoz képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben. A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.
Pénzügyi szektor Valakik megint milliárdokkal finanszírozták az Orbán-kormányt
Privátbankár.hu | 2024. május 22. 12:47
Hozamcsökkenés mellett értékesített 6 hónapos diszkont kincstárjegyet szerdai aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Pénzügyi szektor Együttműködik a Budapesti Értéktőzsde és az MBH Bank
Privátbankár.hu | 2024. május 22. 12:21
A Budapesti Értéktőzsde Nyrt. és az MBH Bank Nyrt. stratégiai együttműködési megállapodást írt alá, amelynek célja a középvállalatok versenyképességének és növekedési lehetőségeinek a támogatása. 
Pénzügyi szektor Fontos bejelentést tett az amerikai hadsereg Gázában
Privátbankár.hu | 2024. május 16. 15:58
Az éhező lakosság számára jelentős segítség lesz.
Pénzügyi szektor Eldőlt egy fontos európai intézmény vezérének sorsa
Privátbankár.hu | 2024. május 16. 13:31
Újraválasztották.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG