Közzétette első nyilvános pénzügyi jelentését a Gránit Bank, amely 2024-ben 21,2 milliárd forintos konszolidált adózott eredményt ért el. Ez 2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a nettó kamatbevételek 18 százalékos csökkenése miatt, amit a jegybanki kamatlábak esése okozott. A bank ugyanakkor jelentősen túlteljesítette saját célkitűzéseit: a stratégiai tervhez képest 37, az éves tervhez képest 14,5 százalékkal magasabb eredményt ért el, erről a Portfolio írt.
A bevételi oldalt a nettó díj- és jutalékbevételek 137 százalékos emelkedése húzta, míg a nettó üzleti eredmény 14 százalékkal nőtt. A mérlegfőösszeg 1673 milliárd forint lett, 27 százalékos növekedéssel. A teljes kitettség – hitel, kötvény és garancia együtt – év végén 833,2 milliárd forintot tett ki, 39,5 százalékkal többet, mint 2023 végén.
A problémamentes hitelállomány aránya 99,8 százalék volt. A lakossági ügyfelek száma 71, a vállalatiaké 4 százalékkal nőtt, az év végén több mint 226 ezer ügyfélszámlát vezetett a bank.
A működési költségek 40 százalékkal, 30 milliárd forintra emelkedtek, amit részben a 26 százalékkal bővülő létszám magyaráz. A kockázati költségek viszont 1,5-ről 1,4 milliárd forintra csökkentek. Bankadó és extraprofitadó formájában 3,85 milliárd forintot fizetett be a Gránit Bank, ez 205 millió forinttal több az előző évinél.
A bank részvényeivel 2024 decembere óta kereskednek a Budapesti Értéktőzsdén. A bank igazgatósága az április 30-i közgyűlés elé azt javasolja, hogy ne fizessenek osztalékot a 2024-es eredmény után. A kibocsátási tájékoztató szerint osztalékfizetés legkorábban a 2026-os év után várható, legfeljebb az adózott eredmény 25 százalékának mértékéig.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
