Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, 2020 első háromnegyedéves adataiból. Amely azt tekinti zsinórmértéknek, hogy a Magyarországon tevékenykedő hitelintézetek összesített mérlegfőösszegének hány százalékát adják azok, amelyek belföldi irányításúak.

A cikk eredetileg laptársunk oldalán, a Privatbankar.hu-n jelent meg.

Immár több mint nyolc éve annak, hogy Orbán Viktor fontos elvárást fogalmazott meg a hazai hitelintézetekkel szemben. Eszerint szeretné, ha a magyar bankrendszer legalább fele magyar kézben lenne. Amiből logikusan arra lehetett következtetni, hogy a kormányfő a tulajdoni arányokra céloz – ez alapján egyesek már el is kezdték vizionálni a külföldi birtokban lévő pénzintézetek gazdáinak a kivonulását, a piaci pletykákban rendre a CIB, az Erste, a Raiffeisen és – valamivel ritkábban, de – az UniCredit neve bukkant fel. Amire aztán ráerősített az az, idestova már mintegy két évtizede elsősorban a jegybank, de a kormány részéről is sulykolt vélemény, miszerint az addigi nyolccal szemben elegendő lehet néhány nagybank.

Kevesebben, többet. Fotó: depositphotosKevesebben, többet. Fotó: depositphotos

Csakhogy a kivonulásos hipotézist nemcsak az gyengítette, hogy azt a szóba hozott külföldiek rendre cáfolták, hanem az is, hogy már akkor sem volt olyan jelentős tőkeerő kis hazánkban, amely elegendő lett volna egy-egy nagybank külföldi tulajdonosának a kivásárlásához, illetve a meglévő ügyfélállományok átvételéhez. 

Azóta mindössze két nagybanknál történt tulajdonosváltás. Az kétségtelen, hogy az MKB Bankot – mint a tranzakciót követően jóval később kiderült – szőröstül-bőröstül magyarok vették meg (igaz, mint táblázatunkból kiderül, a hivatalos adatok szerint közel 33 százalékos pakett nem számít hazai tulajdonúnak), Mészáros Lőrinc és a hozzá közelálló üzletemberek, ám a 37 milliárd forintos vételár nem tekinthető kolosszálisnak, ráadásul a hírek szerint azt sem feltétlenül cash-ben kellett előteremteniük az új gazdáknak. Az Erste Bank 15 százalékát pedig a magyar állam vásárolta meg.

Éppen az MKB-t tulajdonló német Bayerische Landesbank kivonulása kapcsán jelentette be Orbán 2014 júliusában, Tusnádfürdőn, hogy a hitelintézet adásvételével a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya átlépte az 50 százalékot. Pedig a hitelintézetek össztulajdonai, azaz részvényeinek totál értéke alapján ennél jóval alacsonyabb arány jött ki. Ezért (is) születhetett meg az az értelmezés, hogy az számít magyar kézben lévő banknak, amely „belföldi irányítású”. Vagyis, amelynek a vezetője magyar. Ezzel a metódussal aztán a részben vagy teljes egészében külföldi tulajdonban lévő hitelintézeteket is egy az egyben „magyarosítani” lehetett.

De ahhoz, hogy azon belül mi a vetítési alap, az MNB metódusát vagyunk kénytelenek irányadónak tekinteni. A jegybank legfrissebb sajtóközleménye szerint „a 13 belföldi irányítású hitelintézet eszközállomány alapján számított összesített piaci részesedése 2020. III. negyedév során 58,9 százalékról 59,9 százalékra emelkedett”. Amiből tehát az következik, hogy az eszközállomány az a bizonyos zsinórmérték, ami szerint teljesül Orbán Viktor célkitűzése.

Ahhoz, hogy ez az arány az elmúlt egy évben javult, az eszközállományok változása mellett az is hozzájárulhatott, hogy miközben a külföldi irányítású hitelintézetek száma 2019. szeptember 30-ához képest kettővel, 2020. szeptember 30-ára 20-ra csökkent, addig ugyanezen idő alatt a belföldi irányításúak 13 tagot számláló köre nem változott.

Az a néhány nagybankot elegendőnek tartó jegybanki, kormányzati narratíva fényében csak külön érdekesség, milyen jelentős e hitelintézetek mostani aránya Magyarországon. Megint csak az MNB adatai szerint 2020. szeptember 20-án a 9 nagy méretű hitelintézet a teljes eszközállomány 81,6 százalékát birtokolta, a 8 közepes méretű a 13,6, míg a 16 kis méretű a 4,8 százalékát.

A nagybankok száma kettővel a jövőben bizonyosan csökken, igaz, nem rövid időn belül, hanem előreláthatóan 4-6 éves időtávon. Akkor egyesül ugyanis egymással három, kizárólag hazai tulajdonban lévő nagybank, a Takarékbank, a Budapest Bank és az MKB. Az ily módon létrejövő, az OTP mögött a második legnagyobb hitelintézetté előre lépő megabankhoz ugyanakkor több, szintén teljesen hazai tulajdonú hitelintézet csatlakozhat. Laptársunk korábbi, nem cáfolt értesülései szerint például a Duna Takarékbank és a Polgári Bank.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Az OTP-nél nem tartják indokoltnak a hitelmoratórium meghosszabbítását
Csabai Károly | 2021. május 7. 10:56
Magyarországon ugyanis a legmagasabb az oltottsági arány Európában, ennek köszönhetően nálunk indulhat be legelőször a dinamikus gazdasági növekedés – jelentette ki Bencsik László, a legnagyobb hazai hitelintézet vezérigazgató-helyettese az OTP első negyedéves eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. A bank egyébként éves szinten 5 százalékos GDP-növekedést vár.
Pénzügyi szektor Az Ersténél már látják a fényt a vírusalagút végén
Csabai Károly | 2021. május 5. 11:07
Ezt különösen a lakossági jelzáloghitelek és a vállalkozói mikrohitelek fokozódó igénylésére alapozzák, valamint arra, hogy erősödött a kártyahasználat, miközben az online vásárlások aránya növekszik.
Pénzügyi szektor A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka sérülékeny a moratórium szempontjából
MTI | 2021. április 29. 12:46
A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka, a háztartási szektorban 10 százaléka tekinthető pénzügyileg "kifeszítettnek", sérülékenynek a moratórium szemnpontjából - mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Protfolio.hu online hitelkockázati és behajtási konferenciáján csütörtökön.
Pénzügyi szektor Kisebb hibákat tár fel vagy kutakodó előfutár a tőkepiaci felügyeleti ellenőrzés
Dr. Gál István vezető jogász, MNB | 2021. április 29. 10:55
Bár sok tőkepiaci intézmény még alig hallott róla, az MNB jó három éve – eddigi vizsgálatain túl – egy új eszközt, az elsősorban kisebb súlyú, jelentősebb intézkedést nem igénylő hiányosságok feltárására hivatott felügyeleti ellenőrzést is bevethet. Ez a vizsgálatoknál sokkalta gyorsabb, s részben mellőzi annak formai kötöttségeit is. Segítségével az MNB rögtön jelezheti a piacnak az észlelt problémát, az ellenőrzött intézmény pedig azonnal orvosolhatja a feltárt hiányosságot. Ha mégis jelentősebb súlyú problémák merülnek fel az intézménynél, a felügyeleti ellenőrzés vizsgálatba fordulhat át: az ellenőrzés ilyenkor a vizsgálatok „kutakodó előfutára”. Dr. Gál István, az MNB tőkepiaci jogérvényesítési vezető jogászának írása.
Pénzügyi szektor Pénzügyi és környezeti tudatosságot tanul ezen a héten 350 ezer diák
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 16:03
Ezen a héten 1600 iskolában zajlanak a Fenntarthatósági Témahét programjai és rendhagyó tanórái. Kiemelt téma a zöld gazdálkodás alapjainak elsajátítása.
Pénzügyi szektor Zs. Nagy István lett a Magyar Lízingszövetség elnöke 
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 15:04
A két évtizedes lízingpiaci tapasztalattal rendelkező Zs. Nagy István, a Merkantil-csoport kockázatkezelési igazgatója lesz a Magyar Lízingszövetség elnöke, a szervezet eddigi vezetője, Nyikos Katalin továbbra is elnökségi tag marad.
Pénzügyi szektor Kkv-k: 151 milliárd forint NHP Hajrá-s lízingszerződésre
Privátbankár.hu | 2021. április 9. 10:32
Összesen 151,2 milliárd forintértékben finanszírozták a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait, eszközbeszerzéseit a lízingtársaságok a Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrá programjában tavaly április óta – közölte a Magyar Lízingszövetség.
Pénzügyi szektor Megérkezett a Google Pay, egy magyar bank ügyfelei már használhatják
Privátbankár.hu | 2021. április 7. 15:51
Magyarországon a K&H vezeti be elsőként a Google Pay okostelefonos fizetési megoldást a hazai pénzintézetek között. A szakértők szerint az utóbbi időben felgyorsult pénzügyi digitalizációnak mindez újabb lendületet adhat.
Pénzügyi szektor Jelentett az ÁKK az idei első negyedévről 
MTI | 2021. április 1. 17:15
Az ÁKK csütörtöki közleménye szerint az első negyedévben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021. évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 37 százalékban teljesült 2021. március 31-ig. A magyar állam szabad likviditási tartalékai hozzávetőlegesen a GDP 5,5 százalékát teszik ki az első negyedév végén.
Pénzügyi szektor Valóban két éven belül egyesíteni lehet három nagybankot? - A hét videója
Izsó Márton - Csabai Károly | 2021. március 26. 20:04
A koronavírus-járvány harmadik hullámának kellős közepén jelentette be a Magyar Bankholding Zrt., hogy a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülési folyamata alig valamivel több mint két év múlva, 2023 közepén lezárulhat. Heti videónkban kollégánk, Csabai Károly azt járja körül, mennyire lehet reális ennyi időn belül egybetolni három nagybankokat, s például kell-e félnie az OTP-nek.
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.