A bankszektor lakossági megítélésében kismértékű javulás figyelhető meg – derül ki a Deloitte-Scale BankIndex kutatás legfrissebb kiadásából. Ennek ellenére mindhárom vizsgált szegmensben gyengült a lakossági optimizmus a tavaly decemberi felméréskor a nyári adatokhoz képest. Ugyanakkor a lakosság fogyasztási, megtakarítási és hitelfelvételi hajlandósága az egy évvel ezelőtti felméréshez képest javulást mutat – mondta el Szép Péter, a Deloitte Zrt. pénzintézeti szektorának partnere. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy a mostani értékek csak a 2008-as szint alig több, mint harmadán állnak.
Még mindig utolsó mentsvár a hitel
Ami a hitelfelvételi kedvet illeti, a válaszadóknak csökkent a merev elzárkózása a hitelfelvételtől, de ugyanígy alacsonyabb azok száma, akik bátran belevágnának az „eladósodásba”. Ez összefügghet azzal, hogy a hitelfelvételt még mindig a lakosság 47 százaléka még mindig csak utolsó mentsvárként tartja számon, miközben azzal az állítással, hogy a hitelek megkönnyítik az emberek életét a megkérdezettek 56 százaléka nem ért egyet. Ez az adat azt jelzi – válaszolta a Privátbankár.hu kérdésére Szép Péter -, hogy a devizahiteles elszámolás és forintosítás után megmaradó többletjövedelem ellenére kevesen mernek majd újabb kölcsönbe belevágni.
A fogyasztási hitelek keresettsége ennek ellenére ismét nő, ami Szép Péter szerint részben az alcsonyabb kamatoknak tudható be. Az a tény, hogy a lakáshitelek mellett már ez a szegmens is növekedni tud, azt mutatja, hogy valahol mégiscsak nő a fogyasztás.
Érdekes ugyanakkor, hogy amikor a kutatók a fogyasztási várakozásokra kérdeztek rá, a pesszimisták aránya bővült jobban – 76,6 százalékról 77,3 százalékra -, miközben az optimista válaszok aránya csak 0,3 százalékponttal 5,7 százalékra nőtt. Ez ugyanakkor jórészt az év végi korrekciónak tudható be, a szeptemberi mintafelvételkor optimistábbak voltak a válaszolók.
Bár még mindig magas – 55,9 százalék – azok aránya, akik nem igazán gondolnak arra, hogy egy éven belül a megtakarítói oldalt tudják gazdagítani, az már mindenképp kedvező hír, hogy csökkent azok aránya is, akik korábbi megtakarításaikhoz kénytelenek nyúlni, hogy fogyasztási szükségleteiket kielégítsék.
Bátrabban bankolunk
A bankokkal szembeni ellenérzések csökkenésében nyomon érhető, hogy szemmel láthatóan bővül a lakosság pénzügyi tudatossága: a 2012-es 16 százalék helyett ma már a válaszadók 24 százaléka mondta azt, hogy viszonylag könnyen eligazodik a pénzügyi termékek, a banki szolgáltatások útvesztőjében, a feladatot (közel) kilátástalannak tartók aránya ugyanakkor 55-ről 47 százalékra szelidült. A jelek szerint viszont indifferens, hogy a bankok mit is kínálnak: akcióikkal, ajánlataikkal szemben a megkérdezettek közel kétharmada közömbös.
A bankválasztás kérdésében nem sikerült érdemi előrelépést elérni: a válaszadók 54 százaléka még mindig a bankfiókban érdeklődik számlavezetési szolgáltatások iránt, s ha már számlavezető, akkor az ügyfelek közel háromnegyede bizonyosan nem néz szét a piacon, hogy milyen bankkártyára tehetne szert, hanem a (számlavezető) fiókban érdeklődik az adott bank plasztikkínálatáról. A számlavezető kiválasztásában a második helyen álló ismerősök ajánlása is mindössze 13 százalékos mértékben esik latba, míg a bankok internetes honlapja segítségével az ügyfelek 11 százaléka tájékozódik.
A jelzáloghitelekkel kapcsolatos nehézségek továbbra is emelkednek – a 2014. I. félévi 52 százalékról 59 százalékra emelkedett azok aránya akik akár egyszer megcsúsztak a törlesztőrészletekkel, de Szép Péter a Privátbankár.hu kérdésére azt is elismerte, hogy ez a romló arány vélhetően az elszámolással és a forintosítással kapcsolatos hibás értékeléssel függhet össze: ahogy korábban a végtörlesztés előtt, ma az elszámolás előtt gondolták sokan úgy, hogy nem érdemes már rendben fizetni.
Jair Bolsonaro volt brazil elnök „teljes mértékben” tisztában volt az utódja, Luiz Inácio Lula da Silva megválasztott elnök ellen két évvel ezelőtt kitervelt merénylettel — közölte a brazil rendőrség. 
