Úgy félünk a hitelfelvételtől, mint a tűztől

A bankszektor lakossági megítélésében kismértékű javulás figyelhető meg – derül ki a Deloitte-Scale BankIndex kutatás legfrissebb kiadásából. Ennek ellenére mindhárom vizsgált szegmensben gyengült a lakossági optimizmus a tavaly decemberi felméréskor a nyári adatokhoz képest. Ugyanakkor a lakosság fogyasztási, megtakarítási és hitelfelvételi hajlandósága az egy évvel ezelőtti felméréshez képest javulást mutat – mondta el Szép Péter, a Deloitte Zrt. pénzintézeti szektorának partnere. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy a mostani értékek csak a 2008-as szint alig több, mint harmadán állnak.

Még mindig utolsó mentsvár a hitel

Ami a hitelfelvételi kedvet illeti, a válaszadóknak csökkent a merev elzárkózása a hitelfelvételtől, de ugyanígy alacsonyabb azok száma, akik bátran belevágnának az „eladósodásba”. Ez összefügghet azzal, hogy a hitelfelvételt még mindig a lakosság 47 százaléka még mindig csak utolsó mentsvárként tartja számon, miközben azzal az állítással, hogy a hitelek megkönnyítik az emberek életét a megkérdezettek 56 százaléka nem ért egyet. Ez az adat azt jelzi – válaszolta a Privátbankár.hu kérdésére Szép Péter -, hogy a devizahiteles elszámolás és forintosítás után megmaradó többletjövedelem ellenére kevesen mernek majd újabb kölcsönbe belevágni.

A fogyasztási hitelek keresettsége ennek ellenére ismét nő, ami Szép Péter szerint részben az alcsonyabb kamatoknak tudható be. Az a tény, hogy a lakáshitelek mellett már ez a szegmens is növekedni tud, azt mutatja, hogy valahol mégiscsak nő a fogyasztás.

Érdekes ugyanakkor, hogy amikor a kutatók a fogyasztási várakozásokra kérdeztek rá, a pesszimisták aránya bővült jobban – 76,6 százalékról 77,3 százalékra -, miközben az optimista válaszok aránya csak 0,3 százalékponttal 5,7 százalékra nőtt. Ez ugyanakkor jórészt az év végi korrekciónak tudható be, a szeptemberi mintafelvételkor optimistábbak voltak a válaszolók.

Bár még mindig magas – 55,9 százalék – azok aránya, akik nem igazán gondolnak arra, hogy egy éven belül a megtakarítói oldalt tudják gazdagítani, az már mindenképp kedvező hír, hogy csökkent azok aránya is, akik korábbi megtakarításaikhoz kénytelenek nyúlni, hogy fogyasztási szükségleteiket kielégítsék.

Bátrabban bankolunk

A bankokkal szembeni ellenérzések csökkenésében nyomon érhető, hogy szemmel láthatóan bővül a lakosság pénzügyi tudatossága: a 2012-es 16 százalék helyett ma már a válaszadók 24 százaléka mondta azt, hogy viszonylag könnyen eligazodik a pénzügyi termékek, a banki szolgáltatások útvesztőjében, a feladatot (közel) kilátástalannak tartók aránya ugyanakkor 55-ről 47 százalékra szelidült. A jelek szerint viszont indifferens, hogy a bankok mit is kínálnak: akcióikkal, ajánlataikkal szemben a megkérdezettek közel kétharmada közömbös.

A bankválasztás kérdésében nem sikerült érdemi előrelépést elérni: a válaszadók 54 százaléka még mindig a bankfiókban érdeklődik számlavezetési szolgáltatások iránt, s ha már számlavezető, akkor az ügyfelek közel háromnegyede bizonyosan nem néz szét a piacon, hogy milyen bankkártyára tehetne szert, hanem a (számlavezető) fiókban érdeklődik az adott bank plasztikkínálatáról. A számlavezető kiválasztásában a második helyen álló ismerősök ajánlása is mindössze 13 százalékos mértékben esik latba, míg a bankok internetes honlapja segítségével az ügyfelek 11 százaléka tájékozódik.

A jelzáloghitelekkel kapcsolatos nehézségek továbbra is emelkednek – a 2014. I. félévi 52 százalékról 59 százalékra emelkedett azok aránya akik akár egyszer megcsúsztak a törlesztőrészletekkel, de Szép Péter a Privátbankár.hu kérdésére azt is elismerte, hogy ez a romló arány vélhetően az elszámolással és a forintosítással kapcsolatos hibás értékeléssel függhet össze: ahogy korábban a végtörlesztés előtt, ma az elszámolás előtt gondolták sokan úgy, hogy nem érdemes már rendben fizetni.