A pénzintézet 2011 decemberében és hétfőn küldött leveleiben ultimátumot adott: 10 milliárd forint értékű, egyösszegű kötvényvisszaváltás megvalósítása esetén hajlandó változtatni a közte és az önkormányzat között lévő szerződés feltételein. Ez a 2006-ban kibocsátott, akkor 12 milliárd forint értékű kötvény közel tízéves törlesztésének felel meg – áll a politikus MTI-hez eljuttatott közleményében.
Lázár János szerint az Erste Bank ultimátuma irreális, megvalósíthatatlan. Nincs olyan magyar önkormányzat, amely 10 milliárd forint szabadon felhasználható készpénzzel rendelkezik. "A bank nyilvánvalóan visszaél erőfölényével a devizaárfolyam ingadozása miatt kiszolgáltatott helyzetben lévő, gyenge önkormányzattal szemben, ugyanazt teszi, mint a lakáshiteleik megnövekvő törlesztőrészleteivel küzdő magyar polgárokkal tette" - véli Lázár.
Balul elsült devizaspekuláció
A helyzet valóban hasonló a lakossági devizahitelesekéhez: az árfolyamkockázat a természetes velejárója a más pénznemben végzett pénzügyi manővereknek. Ellentétes irányú árfolyammozgáskor az önkormányzat "nyerhet" az adósságon (legalábbis a forintban kifejezett összeget nézve), a bank pedig veszíthet - más kérdés, hogy a bank a szokásoknak megfelelően minden bizonnyal lefedezte az ügylet árfolyamkockázatát egy ellenirányú devizaügylettel. Ha ez így van, akkor az Erste a jelenlegi helyzeten sem "nyer", lévén a fedezeti ügyletnek épp az a célja, hogy kisimítsa az ellentétes deviza bármilyen irányú árfolyammozgását. Ha a devizakötvény-kibocsátással kizárólag az alacsonyabb kamattal elérhető finanszírozás a célja egy önkormányzatnak (vagy bármilyen adósnak), indokolt hasonlóan fedezni a devizakockázatot - ha azonban a devizaárfolyam változására is spekulálni kíván, számításba kell vennie azt is, hogy veszíthet az ügyleten.
Az önkormányzat korábban utalt is a helyzet megelőzésére tett próbálkozásra: a korábbi levélben egy 2008-ban elindított tranzakció kudarcát említik, amikor a város az akkori 141-145 forintos svájci frank árfolyam mellett egy forint alapú kötvény kibocsátásával vásárolta volna ki a CHF-kötvényt. Ezzel az önkormányzat álláspontja szerint elkerülhető lett volna a jelenlegi többletkötelezettséget eredményező állapot. A tranzakció azonban az önkormányzat szerint az Erste hibájából meghiúsult - ezért várják el a banktól, hogy vegyen részt a veszteségek viselésében.
A 2008-ban kezdődő válság váratlan folyamatokat indított el a svájci frank/forint árfolyamban, ez a fő oka annak, hogy a komolyabb pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező lakossági devizaadósok számára az állam többféle segítséget is nyújt - ennek csak egy-egy állomása a mostanában lezáruló végtörlesztés és az induló új árfolyamrögzítési rendszer. Más azonban az "állami adósok", a komoly pénzügyi ismeretekkel rendelkező szakembereket is alkalmazó önkormányzatok helyzete: a kötvényeket a kibocsátáskor lefektetett ütemezés szerint törleszteni kell, annak következménye, hogy az állam nem áll helyt egy tartozásáért, beláthatatlan lenne.
Tudja ezt természetesen Hódmezővásárhely polgármestere is: a város a hatályos szerződésnek megfelelően meg is kezdte a 2006-ban kibocsátott kötvény kamat- és tőketörlesztését, sem elmaradása, sem tartozása nincs a bank felé. Lázár szerint mindezek ellenére a pénzintézet által adott ultimátum egyértelmű jelzés arra: "a hódmezővásárhelyi polgárok közössége nem partner, hanem adós az Erste Bank számára", akiket nem segíteni, hanem sarcolni kell.
Az önkormányzat álláspontja szerint egy egész Európát sújtó nemzetközi pénzügyi válság idején a bankoknak is részt kell venniük a kárenyhítésben, a terhek viselésében, fokozottabban együtt kell működniük ügyfeleikkel annak érdekében, hogy a közöttük lévő üzleti viszony mielőbb és mindkét fél számára elfogadható mértékű veszteség mellett rendeződjön. Ausztriában minden bizonnyal ez így is történik.
Lázár János közölte, a város közgyűlésétől a csütörtöki ülésen azt fogja kérni, hogy a testület soron kívüli sürgősséggel tárgyalja meg a kialakult helyzetet, és alakítsa ki álláspontját, melyre javaslatot tesz. Korábbi levelében a városvezető úgy fogalmazott: az Erste együttműködésének hiányában az önkormányzat vezetői az Országgyűlés jogalkotási és a kormány végrehajtási segítségét fogják kérni az ilyen és ehhez hasonló banki magatartás felülvizsgálatára és megszüntetésére, emellett az európai illetékességű és hatáskörű szervekhez fordulnak.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat tavaly december 29-én fordult levélben az Erste Bankhoz a 2006-ban zárt körben kibocsátott svájci frank alapú kötvény kapcsán keletkező árfolyamveszteség megosztását kérve a pénzintézettől. Az önkormányzat 2006-ban 694 darab 100 ezer svájci frank névértékű kötvényt bocsátott ki. Az akkor 173,41 forintos árfolyamhoz képest decemberben a svájci frank árfolyama meghaladta a 251 forintot.
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
