Vajon bajba kerülnének az európai bankok egy hirtelen pofontól?

Az euróövezeti nagybankok többsége jól felkészült egy hirtelen kamatváltozásra, de majdnem felét érzékenyen érintene egy kamatsokk, és több tőkét kellene képezniük egy ilyen kockázat kezelésére - ez derült ki az Európai Központi Bank idei stressztesztjéből, amelynek eredményeit hétfőn hozták nyilvánosságra.

Az euróövezeti jegybank a 2016 év végi adatok felhasználásával hat feltételezett forgatókönyv alapján vizsgálta meg, hogy milyen hatást gyakorol az adott nagybank kamateredményére és gazdasági tőkeértékére egy változó kamatkörnyezet.

Lennének, akik bajba kerülnek

A váratlan monetáris szigorítástól kezdve a hitelezés befagyásáig terjedő kamatkockázati sokkok azt mutatják, hogy a 111 nagy euróövezeti bank többsége jól felkészült, ám 51 pénzintézet kényes helyzetbe kerülhetne a származékos termékek nagy állománya, illetve a kockázati számítás agresszív modelljei miatt.

Az Európai Központi Bank arra készül, hogy változtat a rendkívül alacsony kamatok és masszív eszközvásárlási program által fémjelzett monetáris politikáján, elkezdi leépíteni gazdaságösztönző céllal bevezetett intézkedéseit, megnyitva az utat a kamatemelések előtt.

Az EKB által vizsgált nagybankok többségénél a magasabb kamatok azt eredményeznék, hogy a bankok kamatjövedelemből származó haszna növekedne a következő három év során, de gazdasági tőkeértékük csökkenne.

Összességében egy 200 bázispontos kamatemelés a vizsgált euróövezeti nagybankok kamateredményét idén 4,1 százalékkal, 2019-ben pedig 10,5 százalékkal növelné.

A kamatok mozgásával párhuzamosan azonban a bankok eszközeinek és kötelezettségeinek nettó értéke is változik. Így a 200 bázispontos kamatemelés a nagybankok gazdasági tőkeértékének 2,7 százalékos csökkenését eredményezné.

Ha a kamatok a 2016 végi szinten maradnának, és a hitelezés stagnálna, a nagybankok kamateredménye 7,5 százalékkal csökkenne.

Egy kamatemelés azt is jelentheti, hogy a bankoknak hirtelen több tőkére lenne szüksége. A februárban elindított stressztesztekből kitűnik, hogy a vizsgált bankok közül elvileg 51 pénzintézet tőkeigénye akár 25 bázisponttal is emelkedhet, míg a maradék 60 bank tőkeigénye hasonló mértékben csökkenhet.