|
| Nem lesz felminősítés, ezen a szinten tessék várakozni. MTI Fotó: Marjai János |
Stabilra változtatta kedden a magyar bankrendszer kilátását az eddigi pozitívról a Moody's Investors Service. Ez azt jelenti, hogy már nem valószínűsíti a szektor felminősítését a cég. Az indoklás furcsa: csupa jó hírrel magyarázza a társaság, hogy miért rontott a magyar bankszektor minősítésén. Tulajdonképpen úgy magyarázzák a stabil kiltást, mintha - a leminősítést valószínűsítő - negatívról javították volna felfelé az értékelést, nem pedig a pozitívról lefelé.
A nemzetközi hitelminősítő azzal a véleményével indokolta a lépést, hogy a magyar bankok pénzügyi mérlegének kockázatmentesítési folyamata jórészt befejeződött, és a következő 12-18 hónapban a kinnlevőség-portfóliók minőségének javulási mozgástere az eddigieknél korlátozottabb lesz, a javulás üteme pedig várhatóan lassulni kezd.
Azzal számolnak, hogy a magyar bankszektor rendszerszintű nem teljesítő hitelállományának aránya a teljes hitelportfólión belül 5,5 százalék körüli szintre csökken 2019 végéig a tavalyi év végén mért 6,2 százalékról. (2016-ban még 15 százalék körül volt a nemteljesítő hitelek aránya!)
Az MNB adatai szerint így javult a hitelintézetek nemteljesítő hiteleinek (non-performing loan, NPL) állománya és aránya:
Mekkora NPL-ráta lenne kívánatos?
Hogy mekkora lenne a kívánatos arány, arról az összefoglalóban nem esik szó. A Világbank adatait vizsgálva az látszik: a magyar bankszektor nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el az uniós tagállamok között, a mezőnynek ebben a részében nincsenek érdemi (legalábbis rendszerkockázati léptékben nézve annak nevezhető) különbségek az egyes országok között:
Az NPL-ráta a Világbank világtérképén, az IMF globális pénzügyi stabilitási jelentésének 2017-es adatai alapján így néz ki, eszerint is a jobban teljesítők között vagyunk:
Banknak való vidék
A bankok működési környezetéről, a magyar gazdasági kilátásokról is csupa jót ír a jelentés összefoglalója. Eszerint a háztartások kiadásai valamint a magán-beruházások és az uniós pénzből megvalósított fejlesztések is hajtják a magyar gazdaságot. A hitelezés a következő egy-másfél évben tovább bővül elsősorban a háztartásoknak köszönhetően, de a későbbiekben a növekedés tempója csökkenhet. A bankszektor tőkehelyzete és a finaszírozási feltételek stabilak, de a profitabilitás valamelyes csökkenhet, ahogy az éles hitelezési verseny alacsonyan tartja a nettó kamatmarzsokat. A céltartalék-képzés költségei eközben normalizálódnak, a működési költségek pedig növekednek.
A bankok továbbra is a belföldi megtakarításokra támaszkodnak fő finanszírozási forrásként, a hitelezés erősödik, a likviditási tartalékok szintje csökken, de továbbra is magas szinten marad - írja az összefoglalóban a Moody's elemzője. Összességében a működési környezet továbbra is kedvező a bankok számára.
A Moody's 3,8 százalékos reál-GDP-növekedést vár 2019-re, ami 2020-ra 3,2 százalék lehet. Ez még mindig jóval az eurózóna 1,9 százalékos GDP-növekedése fölött van - jegyzi meg a jelentés. A forrásállomány nagyjából 70 százalékát adták a bankbetétek 2018 végén, és továbbra is ez lesz a bankszektor legjelentősebb finanszírozási forrása. Mindazonáltal a devizabetétek magas aránya refinanszírozási kockázatot jelent - hívja fel a figyelmet egy érdekes szempontra a Moody's.
Pár hónap alatt változott a véleményük
A Moody's majdnem pontosan három évig tartotta nyilván pozitív kilátással a magyar bankrendszert: a cég 2016. június 28-án jelentette be Londonban, hogy az addigi stabilról pozitívra javította a magyar bankszektor kilátását a 2015 júliusa óta érvényben tartott stabilról.
Az MTI összefoglalója emlékeztet: a Moody's annak idején azzal indokolta a lépést, hogy a javuló magyarországi működési környezet valószínűleg jót tesz a bankok eszközminőségének és tőkehelyzetének.
A hitelminősítő a három évvel ezelőtti kilátásjavítás okai között említette a bankokkal szembeni kormányzati politika módosulását is, és kiemelte, hogy a devizaalapú hitelek egy évvel korábban végrehajtott átváltása jelentős eszközminőségi kockázatokat távolított el a rendszerből, kivédve a forint esetleges leértékelődésének potenciális hatásait.
A Moody's a bankrendszer pozitív kilátását néhány hónapja még megerősítette, és ehhez fűzött elemzésében kiemelte, hogy várakozása szerint a magyar gazdaság élénk aktivitásának környezetében a magyar bankrendszer hitelkihelyezésének értéke 2019 egészében 10 százalék körüli ütemben növekedhet a 2008-as pénzügyi válságot követő évek visszaesése után.
Egyébként sem nagyon hisznek bennünk
A Moody's a három nagy nemzetközi hitelminősítő közül egyébként is a legpesszimistább Magyarországgal kapcsolatban. Ők a befektetésre ajánlott kategória legalsó sávjában tartják nyilván a magyar besorolást, míg Fitch és az S&P idén már felminősítette az országot egy fokozattal - a Moody's viszont még a kilátást sem javította stabilról pozitívra.
Itthonról is kapott mostanában kritikát a bankrendszer
Az MNB legfrissebb Pénzügyi Stabilitási Jelentésében azt írta: a magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége továbbra is robusztus. A bankok tőkemegfelelési mutatói erős szolvenciáról tanúskodnak, miközben a likviditásfedezeti mutató is bőven a szabályozói elvárások felett helyezkedik el. Az MNB stressztesztje alapján a magyar bankrendszer intézményei egy jelentős negatív makrogazdasági sokk esetén is megfelelnének a szabályozói elvárásoknak.
A bankrendszer profitja viszont mérséklődött, miután az előző évben a korábban képzett értékvesztések visszaírása csúcsra járatta a banki nyereségeket. 2018 végére e hatás kifulladni látszik - írta az MNB.
"A korábbi tartalékok visszaírása eltakarta azt, hogy a strukturális – hosszabb távon is fenntartható – banki profit az elmúlt két évben látott szintnél érdemben alacsonyabb"
- olvasható a jelentésben.
A hazai bankokat főleg azért ostorozza az MNB, mert továbbra is alacsony hatékonysággal működnek; a fenntartható profitabilitás növeléséhez továbbra is kiemelten fontosnak tartják a költséghatékonyság javulását, amelyet a költségcsökkentő lépéseken (digitalizáció, konszolidáció) túl a hitelállomány bővülése is jelentős mértékben támogathat.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 5,58 pontos nyitás után emelkedett pénteken délelőtt. 
