A kormány még tavaly év végén tett rá ígéretet, hogy kamattámogatott forinthitellel segíti meg a közszféra dolgozóit, akik nem kaphattak adókedvezménnyel egybekötött munkáltatói kölcsönt. A konstrukció kidolgozásához Matolcsy Györgynek a hazai bankokkal újra le kellett volna ülnie a tárgyalóasztalhoz - ez azonban, mint korábban megírtuk, nem történt meg.
Gyerekszámtól függően változna a támogatás
Az előterjesztés az eltartott gyerekek számától tenné függővé a támogatás mértékét. A gyerektelenek maximum 3,75 millió forintos forinthitelre kaphatnák meg a 2 százalékpontos kamatkedvezményt, ez egy gyerekkel 4,5 millióra, két gyerekkel 5,25 millióra, míg három gyerek esetén 7,5 millióra nőne - írja az Index a dokumentum alapján.
A kamattámogatásról szóló kormányrendelet-tervezet szerint a kamattámogatás csak olyan hitel mellé járna, ahol a thm az egyéves állampapír-referenciahozamot legfeljebb 3 százalékponttal haladja meg. Ha a támogatás folyósításának időszakában az ügyfél által fizetett ügyleti kamat 6 százalék alá csökkenne, akkor erre az időszakra a kamattámogatás annyival csökken, hogy a támogatott a 6 százalékot mindenképpen megfizesse.
A tervezet azonban számol egy másik eshetőséggel is, mert a "KIM" adatgyűjtése valószínűleg nem teljes". Ezek alapján a közel 750 ezer fős közszférából 144 ezer devizahiteles élhetne ezzel a lehetőséggel.
Az NGM számol a kockázatokkal
A tervezet számol a kockázatokkal. A kormányhatározat csak akkor léphetne életbe, ha arra az Európai Bizottság is rábólintana, erre még lenne is esély a mostanában kicsit borús hangulat ellenére is, de idő biztosan nem lesz. Ha ez a jóváhagyás meg is lenne, aki Matolcsy kezdhetne házalni a bankoknál és az államkincstárnál - szinte lehetetlen, hogy mindezt a következő két hétben elérjék, a végtörlesztés határideje ugyanis január vége.
A tervezet készítői szerint egy ilyen lépés a várt 15-20 százalékos végtörlesztési arányt jelentősen, akár 30 százalék fölé emelné, de ez a bankrendszer veszteségeit drasztikusan megnövelné, és „pénzügyi stabilitási kockázatokat jelentene”. Ráadásul, mivel az állam a végtörlesztéshez fűződő veszteségek harmadát átvállalta, ez a költségvetési egyenleget is jelentősen rontaná.
A dokumentum ezt elkerülendő azt javasolja a kormánynak, hogy egyezzen meg a bankokkal abban, hogy a „kibővített árfolyamgátrendszerbe először azokat engedjék be, akik a végtörlesztésre bejelentkeztek, de végül a végtörlesztés nem történt meg”.
A kormány átalakítaná, megerősítené a jegybank tulajdonosi ellenőrzését, a felügyelőbizottság működését. 
