Viszik a jegybank pénzét, mint a cukrot

Nagy Márton

Nagy Márton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy növekedési hitelprogramban az eredeti keretet a hitelintézetek túljegyezték. Az igazgató egy budapesti gazdasági konferencián elmondta: fontos kérdés, hogy mennyit tudnak ténylegesen kihelyezni a bankok és a takarékszövetkezetek az első két pillér együttesen 750 milliárd forintra növelt keretéből.

Banktitok, ki mennyit kapott

Az MNB ügyvezető igazgatója kiemelte: rendkívül aktívakká váltak a pénzintézetek az MNB növekedési hitelprogramja miatt, a program egyúttal versenyt gerjesztett közöttük. Az MNB nem teszi közzé az egyes bankok által elnyert összegeket, ezt banktitoknak tekinti, néhány bank azonban már maga publikálta az elnyert összeget.

A jegybank ügyvezető igazgatója elmondta: a közelmúlt adataiból az derült ki, hogy miközben a nagybankok a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-nak) adott hitelállománya jelentősen csökkent, a kisebb hitelintézetek növelték hitelnyújtási aktivitásukat a kkv-k irányába.

Sokan vettek fel 150 forinton frankhitelt

Nagy Márton kifejtette: a kkv-knak nyújtott hitelállomány mintegy 11-12 százaléka mögött van valamilyen garancia, ha a garanciaintézmények nem lennének, jóval kisebb lenne a számukra kihelyezett hitelek összege. A garantált állomány inkább stagnált, alig változott az utóbbi években, a teljes hitelállomány visszaesése miatt azonban nőtt az aránya.

Az igazgató szerint a kkv-k között jelentős a svájci frankban eladósodott ügyfelek száma. Bár valójában kevés kis- és közepes vállalatnak van nagyobb összegű devizahitele, a svájci frankot tipikusan a legkisebb vállalkozások vették fel, kisebb összegekben.

Kiemelte: különösen magas a kereskedelemben és a mezőgazdaságban a devizahitelek aránya ahhoz képest, hogy ezeknek a cégeknek mekkora bevétele képződik devizában. A svájci frank hitelek nagy részét 150 forintos árfolyam körül, az euróban nyújtott hiteleket valamivel 270 forint felett vették fel a kkv-k.

A két pillér

Nagy Márton elmondta: az előzetes tervekhez képest az I. pillért 70 százalékkal 425 milliárdra, a II. pillért 30 százalékról 325 milliárdra emelte meg a jegybank a bankok túljegyzése miatt. Míg a takarékszövetkezetek, valamint a kis- és közepes bankok a kkv-hitelek közel negyedével rendelkeznek, az MNB-hitelprogramból való részesedésük ennél nagyobb, közel egyharmadot ér el.

Az MNB azzal számol, hogy az I. pillér 40 százaléka, vagyis közel 170 milliárd forint új hitel lesz majd a jelenlegi közel 3500 milliárd forintos kkv-hitelállományhoz képest. A többkörös hatások miatt úgy véli a jegybank, hogy a program hitelezési fordulatot hozhat.

Nem lehet árukapcsolás

Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy az elterjedt pletykákkal szemben nem lehet a kedvezményes hitelt egy nem kedvezményes hitellel kombinálva kínálni. Ilyet nem lehet csinálni, az ügyfél dönti el, hogy a legfeljebb 2,5 százalékos kamatozású hitelből mennyit kér, a termékkapcsolás nem felel meg a program szellemiségének - jelentette ki Nagy Márton.

Az államtitkár szerint sok volt a devizahitel

Az MNB növekedési hitelprogramjának népszerűsége azt jelzi, hogy javul a hitelezési környezet - mondta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (MNB) államtitkára.

A bankszektor jövedelmezőségének elmúlt évekbeli romlásában csak a sokadik tényező a bankadó, az - ahogy fogalmazott - "ősbűnt" a devizahitelek mérlegen belüli nagy aránya jelentette - mondta Orbán Gábor. Szerinte a rezsicsökkentés hozzájárul ahhoz, hogy az adósok jobban tudják törleszteni hitelüket.

Orbán Gábor kiemelte: a kétezres évek közepén feltűnően magas volt a bankrendszer tőkearányos nyeresége, megközelítette a 30 százalékot is. 2010-ben, ha szerény mértékben ugyan, de még nyereséges volt a bankszektor, az elmúlt két évben viszont komoly veszteséget szenvedett el. Nem azért fontos a bankszféra nyereségessége, mert az esetleg gazdaságpolitikai cél lenne, hanem azért, mert feltétele annak, hogy a megtakarításokat hitellé transzformálják a bankok - mondta.

Kérdésre elmondta: a tranzakciós illeték magyarországi szintje nemzetközi összehasonlításban nem magas, a dél-amerikai államok ennél magasabb mértékeket alkalmaznak, sőt, a hazai szint a gazdaság fehérítését is szolgálja, mivel a készpénzhasználat visszaszorulásához is hozzájárul.