A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 százalékkal, 750 milliárd forintra emelte meg a növekedési hitelprogram első két pillérének keretösszegét - jelentette be Matolcsy György jegybankelnök szerdán. Az első pillér keretösszege 70 százalékkal, 425 milliárd forintra, míg a második pilléré 30 százalékkal, 325 milliárd forintra emelkedik.
Matolcsy György szerint a háromszor, illetve kétszer nagyobb igény alapján most nagyobb az esély az eredetileg három hónaposra tervezett program meghosszabbítására, mint annak meghirdetésekor.
Kapkodtak a hitel után
|
A két pillérről A program első pillérében a jegybank zéró kamattal ad hitelt a pénzintézeteknek, melyet azok 2,5 százalékos garanciadíjjal terhelt kamattal adhatnak tovább, így a hitellel már rendelkező kisvállalkozások finanszírozási költsége csökkenhet. A program másik lába a devizában eladósodott kkv-knak segít, a jegybank szerint ezeknek a cégeknek nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így erősen ki vannak téve az árfolyamváltozás hatásainak. |
A hitelkeret megemelését Matolcsy György azzal indokolta, hogy a hitelintézetek nagy érdeklődést mutattak a hitelprogram iránt, az első pillér esetében az eredeti összeg háromszorosát, a másodiknál annak kétszeresét igényelték.
A 40 partnerintézet közül 36 vesz részt a programban annak ellenére, hogy a program indításakor a jegybank kevesebb együttműködő pénzintézetre számított. A program első pilléréből a partnerek 472 milliárd forintot igényeltek volna összesen, ennek a jegybank 90 százalékát tudja teljesíteni, a második pillér esetében pedig 96 százalékát.
Hogy osztották el a pénzt?
Összesen négy olyan bank van, amely nem kapta meg a teljes igényelt összeget, ennek oka, hogy olyan sokat kértek, amit a program kereteiben már nem tudtak volna nyújtani, ha pedig megkapták volna a teljes összeget a program aszimmetrikussá vált volna - mondta Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A második pillérben csak egy bank van, amely nem kapta meg a teljes igényelt összeget.
A program nem titkolt szándéka, hogy a kisebb hitelintézeteket hozza helyzetbe. Ezt támasztotta alá az elosztási elv is, az úgy nevezett kártyaleosztás elve. Ez alapján 1 millió forintonként osztják szét a pénzt. Vagyis az MNB fokozatosan, ugyanakkora összegekkel tölti fel az egyes hitelintézetek keretét, így a nagyobb igényt jelző hitelintézetek csak akkor kaphatnak másoknál magasabb összeget, ha a kisebb igénnyel rendelkező hitelintézeteknek már nincs kielégítetlen hitelkeret igénye.
Mennyivel nőhet ettől a GDP?
|
| Balog Ádám |
A jegybank a programtól 0,2-0,5 százalékos GDP növekedést vár, ami meglepő annak fényében, hogy a program indulásakor egy kisebb keretösszeget tartalmazó programtól még 0,7 százalékos GDP növekedést vártak. Balog Ádám, a jegybank alelnöke ezt azzal magyarázta, hogy most a számok pontosabb ismerete után, reálisabbnak tűnik a 0,2-0,5 százalékos növekedés, de ez akár 1 százalékot is elérheti.
Balog Ádám a program első pilléréről elmondta, hogy arra számítanak, hogy az abból elérhető hitel 40 százalékát fogják a mikro-, kis- és középvállaltok beruházásra használni és annak 60 százalékát hitelkiváltásra.
Matolcsy György azt is elképzelhetőnek tartja, hogy lesznek olyan bankok, amelyek nem fogják kihasználni a 2,5 százalékos maximális kamatot, hanem ennél kedvezményesebben kínálják majd a hitelt a vállalatoknak. A hitelintézetek között ugyanis verseny van a jó ügyfelekért - mondta a jegybank elnök.
Még lát lehetőséget Matolcsy az alapkamatvágásra
A jegybank elnöke a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy még lát mozgásteret a kamatcsökkentés terén, de azt csak kiszámítható, kis lépésekkel lehet végrehajtani. A monetáris tanács - ahogy eddig is - hetente értékeli folyamatokat és mérlegelik, hogy meddig van tere a monetáris enyhítésnek.
Szigorú szabályozás lép hatályba. 
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
