A nap egyik híre volt Európában, hogy egy lap megszellőztette, a Deutsche Bank óvatosan ugyan, de vizsgálja a Commerzbankkal való egyesülés lehetőségét. Bár ennek megvalósulását sokan nagyon kicsi valószínűségűnek tartják, sőt még a Deutsche Bank vezetése is cáfolta, az egész bankszektort jó kedvre hangolta. A két érintett papír pedig 3-4 százalékos pluszban is forgott.
Ehhez hozzájárulhatott azonban az is, hogy az EKB egyik vezetője elmondta, az európai jegybank komoly figyelmet fordít a bankszektor jövedelmezőségére. (Az európai bankok ugyanis részben a negatív kamatok miatt keresnek keveset és többük tőkehiányos.)
A nyugat-európai indexek így leginkább nulla körül ingadoztak, vagy szerény mínuszban, estére aztán a mínuszok győztek. A Stoxx 600 index 0,3 százalékkal, a német DAX 0,6, a francia CAC 0,4, a brit FTSE 0,5 százalékkal esett. Az ágazatok között győztes bankokkal szemben főleg a bányavállalatok és az egészségügyi cégek húzták le az indexeket.
Itthon a BUX index is hol a nulla felett, hol alatta ingadozott, végül a záró szakaszban 0,3 százalékos esést produkált. Az OTP 0,8 százalékkal 7252 forintra esett, a Mol 0,6 százalékkal 17 330-ra. A Richter 0,6 százalékkal 5695-re ment fel, a Magyar Telekom egy forinttal 433-ra süllyedt.
Az euró/forint volt nap közben 310 felett is, 309,40 és 310,60 között ingadozott. Este 309,60 körül járt, ami alig jelent változást a kedd estihez képest. A devizapiac csendes volt, az euró/dollár alig mozgott, a jen viszont tovább gyengült a dollárhoz képest. Pedig jött egy makroadat az USA-ban az új munkahelyek számáról, de az alig jelentett eltérést a várakozásokhoz képest. Viszont egy újabb Fed-vezető találta azt mondani, hogy nagyon kéne már egy kis kamatemelés.
A várt olajpiaci adatok magas készletekről szóltak, ami gyorsan mélybe lökte az árfolyamot. Este hatkor már három százalékos mínuszban volt mindkét fontosabb olajfajta, a WTI pár centtel 45 dollár alatt, a Brent pedig pár centtel 47 dollár felett. Kissé gyengül az arany, drágul viszont az ezüst.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
