Olajkorszak
Az olaj kitermelése és felhasználása nagyjából 100 éve kezdett érzékelhető méreteket ölteni, a második világháborúban pedig már stratégiai szerepe volt az olajmezőknek. Az igazán nagy növekedés azonban csak a második világháborút követő hosszan tartó gazdasági fellendülés ideje alatt következett be. Amerikában, Nyugat-Európában és Japánban igen gyorsan emelkedett a gépjárművek száma, beindult és fellendült a műanyaggyártás, növekedni kezdett a légiforgalom és az elektromos áram iránt jelentkező meredeken növekvő keresletet is részben olajerőművekkel elégítették ki.
Az 50-es évek elejétől 1973-ig rendkívül meredek volt az ütem, a világgazdaság lényegében függővé vált az olajtól, mint energiaforrástól, olyannyira, hogy amikor 1973-ban az olajkitermelők egy része visszafogta az exportot, a világgazdaság megrendült.
Ez a momentum ugyanakkor nagy fejlődést is elindított: a fejlett országok rendkívül gyorsan növelték az energiahatékonyságot, egyúttal az áramtermelésben más energiahordozókra álltak át, így erősen csökkent olajfelhasználásuk növekedési üteme, ér árérzékenységük is csökkent.
|
| Forrás: BP Statistical Review of World Energy June 2018 / Privátbankár.hu |
Több van, mint gondolták
Akkoriban az volt a vélekedés, hogy a kitermelhető olaj mennyisége viszonylag kevés, az néhány évtized alatt elfogy, ezért az ár fokozatosan emelkedni fog olyan szintig, ahol a felhasználók tömegesen rákényszerülnek, hogy más energiaforrást keressenek. Az olaj keresletét és kínálatát így egy haranggörbével ábrázolták, ahol a csúcs után ugyanolyan gyors visszaesés következik, mint a felívelés volt.
A helyzet azonban a valóságban másképp alakult. Időközben újabb és újabb olajmezőket találtak, a kitermelési technológia pedig szüntelenül fejlődött. Ebben különösen nagy lépés volt az Egyesült Államokban az úgynevezett palaolaj kitermelésére kifejlesztett technológiák gyors előretörése. Ennek köszönhetően a világ korábbi legnagyobb importőre mára a legnagyobb olajkitermelővé vált, megelőzve Szaúd-Arábiát és Oroszországot, és úgy tűnik, hogy kitermelés a következő években még 20-40 százalékkal is növekedhet, ha sikerül kiépíteni megnövekedett mennyiség kikötőbe szállításához szükséges csővezeték hálózatot.
Környezeti tényező
A kínálat tehát egyelőre adott, növekszik, és most nem igazán látszik, hogy mikor eshet vissza, hisz az új kutatások és technológia újabb forrásokat biztosítanak. Közben azonban belépett egy igen fontos tényező: a környezetvédelem. A rengeteg olaj elégetésével annyi széndioxid jutott a légkörbe, amely annak légköri mennyiségét az emberiség történelmének legmagasabb szintjére emelte, veszélyeztetve a föld éghajlatát. Az olajfelhasználásnak ebből a szempontból kell gátat szabni, nem a kínálat hiánya miatt.
Az elmúlt másfél évtizedben a fejlett országok olajkereslete már csak kismértékben nőtt, viszont a gyorsan fejlődő két nagy országé, Kínáé és Indiáé viharosan bővült. Kína, miközben maga is nagy kitermelő, egyúttal a legnagyobb importőr lett. Ez a folyamat még az újabb és újabb gyorsan fejlődő országok belépésével el is tartana jó darabig, ha két kedvező fejlemény nem lépett volna be, ami csökkentheti az olaj iránti keresletet.
Keresletcsökkentő tényezők
Az egyik a megújuló energiaforrások, ezen belül is különösen a nap-, és szélenergia felhasználásának gyors elterjedése. A folyamat 10 éve még nem látszott, hogyan haladhat, az elmúlt években viszont annyira lecsökkent a két energiaforrás költsége, hogy egyre inkább versenyképesek lesznek az eddigi használatos energiaforrásokkal szemben. Az elektromos áram termelésében így óhatatlanul csökkenni fog az olaj szerepe, ráadásul ez a folyamat már eddig is zajlott, mivel sokkal kedvezőbb és környezetkímélőbb a hagyományos típusok között a gázerőművek üzemeltetése.
A másik nagy előrelépés az elektromos autó megjelenése és térnyerése. Az elektromos áramot és az akkumulátort ugyan már régebben használjuk, mint magát a belsőégésű motort, de mindeddig a hatékony energiatárolás megoldatlan volt. Az elmúlt évtizedben azonban viharos fejlődésnek indult az akkumulátorok gyártása, és mostanra eljutott odáig az iparág, hogy egy töltéssel annyit mehet egy elektromos autó, mint egy üzemanyag tankolással egy hagyományos típus.
A közlekedés, mint döntő tényező
Ez már önmagában az elektromos autó terjedése irányába hat, mivel egy ilyen jármű sokkal egyszerűbb, mint a belsőégésű, jóval kevesebb benne a mozgó alkatrész, fenntartása olcsóbb. Egyetlen feltétele van már csak annak, hogy tömegesen meginduljon az átállás: az elektromos autó, és főleg az abban használatos akkumulátor árának kell olyan mértékben esnie, hogy kiegyenlítődjön két típus ára, sőt az elektromos akár olcsóbb is lehessen.
Hogy ez mikor valósul meg, különösen döntő az olajkereslet szempontjából, hisz a teljes olajfelhasználás 60 százalékát jelenleg a közlekedés viszi el. A repülésben ugyan még nem látni, hogy mi válthatná fel az olajalapú üzemanyagot, de ott annyi pozitívum van, hogy egyre kisebb fogyasztású repülőgéptípusok állnak forgalomba, ezért a korábbiakat sokszor még életciklusuk vége előtt leselejtezik, mivel nagy fogyasztásuk miatt már nem éri meg működtetésük.
Műanyagipar
Vannak olyan vélemények, miszerint ha csökkenni is fog a közlekedésben és az áramtermelésben az olaj szerepe, a vegyipar egyelőre növekvő keresletet jelent, mivel a műanyagok iránti kereslet növekszik, különösen a fejlődő országokban. A két hatás együttes megbecsülése miatt meglehetősen széles sávban mozognak a becslések arra vonatkozóan, hogy az olajfogyasztás mikor tetőzik, és utána milyen ütemben csökkenhet.
Becslések
A legoptimistább előrejelzés 2023-at nevez meg, azaz 5 év múlva véget érhet a növekedés, a legpesszimistább szerint a folyamat még 30 évig is eltarthat. A becslések középértéke 2030 körül van, abban viszont megegyeznek az előrejelzések, hogy a mostanihoz képest még 20-25 százalék lehet a növekedés, azaz napi 120-125 millió hordóig juthat el. A tetőzés utáni csökkenés ütemét illetőn nagy a bizonytalanság. Ha az elektromos autó valóban teljesen kiszorítaná a belső égésűt néhány évtized alatt, és az olajerőművek többségét is bezárnák, akár a felére is visszaeshetne a kereslet, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a vegyiparban részben a földgáz is helyettesítheti az olajat.
Nehezen felmérhető tényezők
A folyamatok előrejelzését nehezíti, hogy sokszor nem látható előre a fejlődés üteme. Az amerikai palaolajról 10 éve még senki nem gondolta, hogy jelentősége lehet, ma pedig Amerika már elárasztja vele a piacot. A napelemek és az akkumulátorok ára is gyorsabban csökkent minden várakozásnál, mégis nehéz megbecsülni, hogy mikor kerülnek többségbe a megújulók, de ami még fontosabb, hogy mikor szorítja ki az elektromos autó a belső égésű változatot.
