A tőzsdét sokan a gazdaság lakmuszpapírjának tartják, amely előre jelzi, ha bajok vannak, vagy éppen ha nagy fellendülés várható. A nemzetközi tőzsdeindexek többsége tavaly év vége óta szenved, főleg a magas infláció nyomán felerősödő kamatemelési várakozások, majd kamatemelések, recessziós félelmek miatt. Pedig recesszió még csak ez után várható, ha jön egyáltalán, és a kamatemelési ciklus sem fejeződött be. De a tőzsde elsősorban a jövőt igyekszik beárazni.
Esik, mint a Nasdaq
A BUX index első pillantásra nem sokban különbözik a többitől. Szintén új csúcsot döntött tavaly 56 ezer pont körül, majd visszaesett a jelenlegi 38 700 pontra, ami 31 százalék körüli esés. (A hét közepi állapot szerint.) Ez alig több, mint a Nasdaq 100-as technológiai mutató 29,3 százalékos süllyedése.
Idén a technológiai és növekedési részvények vezették a tőzsdeindexek esését, például az ipari és más hagyományos ágazatok jobban bírták.
A lengyel index jobban esett
De a BUX jobban esett több más indexnél is. Például
- az amerikai S&P 500-as 20,
- a német DAX 21,
- a francia CAC 40 index 18,
- a varsói WIG 20 viszont 33 százalékos
esést szenvedett el az éves csúcsától számítva szerdáig. A lengyel mutató csökkenése azt jelzi, hogy azért alapvetően régiós jelenséggel állunk szemben. (Bár a lengyel tőzsdén emellett technológiai részvények is jobban akadnak.) De csak zlotyban teljesített rosszabbul.
Már megint az a fránya forintgyengülés
Csakhogy ha a forint gyengülését is beleszámoljuk, akkor sokkal sötétebb a kép. Mintha a BUX index a nagyobb nyugati országokhoz képest különösen nagy kockázatokat vagy rosszabb folyamatokat jósolna Magyarországnak. A csúcshoz képest ugyanis euróban 40,4, dollárban 48,3 százalék volt az esés.
Tőzsdeindexek nemzeti devizában, euróban és dollárban |
||||||
12 havi csúcs | 12 havi | 2022. 07. 12. | Változás | Változás | Változás | |
dátuma | csúcs* | százalékban | EUR, % | USD, % | ||
BUX | 2021. 11. 05. | 56 233,2 | 38519,7 | -31,5 | -40,4 | -48,3 |
BUMIX | 2021. 09. 07. | 4 569,3 | 3619,7 | -20,8 | -33,4 | -43,9 |
MSCI Emerging M. | 2021. 07. 15. | 1 350,7 | 967,31 | -28,4 | -17,3 | -28,4 |
WIG 20 | 2021. 10. 13. | 2 473,9 | 1663,5 | -32,8 | -36,3 | -44,8 |
DAX | 2021. 11. 18. | 16 290,2 | 12905,5 | -20,8 | -20,8 | -30,0 |
CAC 40 | 2022. 01. 05. | 7 384,9 | 6044,2 | -18,2 | -18,2 | -27,5 |
S&P 500 | 2022. 01. 04. | 4 818,6 | 3818,8 | -20,7 | -10,7 | -20,7 |
Nasdaq 100 | 2021. 11. 22. | 16 764,9 | 11745 | -29,9 | -18,5 | -29,9 |
WIG Ukraine | 2021. 10. 25. | 775,1 | 287 | -63,0 | -64,7 | -69,7 |
*Forrás: Investing.com, MNB.hu, BET.hu |
A kisebb vagy közepesnek mondott kapitalizációjú magyar tőzsdei cégek árfolyamát ábrázoló BUMIX indexnél egyébként jobb a helyzet, mint a BUX-nál. Tavaly szeptemberben elért 4569 pontos csúcsához képest még csak 21 százalékkal esett vissza.
Magyar, lengyel együtt zuhant
Sovány vigasz, hogy a lengyel index sem esett sokkal kevesebbet euróban, mint a BUX. Az MSCI Emerging Markets globális feltörekvő piaci index viszont jobban áll, dollárban 28,4, euróban 17,3 százalékkal van lejjebb, mint éves csúcsán (ami egyébként tavaly júliusban volt, nem ősszel vagy télen, mint a többinél). A következő grafikonon mindez jól látszik:
Egy kicsit messzebbre tekintve, a Nasdaq által számított magyar részvényindexeken is az látszik öt év alatt, hogy euróban számolva kifejezetten rossz üzlet volt magyar részvényeket tartani. Forintban, az osztalékok visszaforgatásával is csak nagyjából nullszaldós lett volna a vállalkozás. Ami reálértéken természetesen jelentős, két számjegyű veszteséget jelent. (Hiszen csak az utóbbi egy év inflációja, júniusig, 11,7 százalékos volt.)
Az utolsó grafikon lentebb azt mutatja meg, hogy a magyar tőzsde ugyan alulteljesítő volt egyes időszakokban a lengyelhez képest is, de nem minden futamidőre van ez így. Öt év alatt a Nasdaq Poland NTR index euróban eléggé alatta maradt a Nasdaq Hungary NTR indexnek. Vagyis ezen az időtávon meg a magyar papírok teljesítettek jobban.
Már régen nem sikertörténet a magyar tőzsde
A BUX index csúnya teljesítménye devizában számolva tehát nem csak magyar sajátosság, legalábbis ezen az időtávon. Más kiindulópontokat kiválasztva talán más eredményekre jutnánk, de a lényeg ugyanaz, a magyar részvénypiac reálértékben vagy devizában semmiképp sem egy sikertörténet az utóbbi években.
És akkor sok közgazdász szerint most jön a “hét szűk esztendő”, a korábbi kellemes gazdasági növekedést és kiegyensúlyozott gazdasági mutatókat válságos idők válthatják fel.
A tőzsde látványos elhanyagoltsága
Az is fontos ugyanakkor, hogy a tőzsde egyáltalán nem csak a gazdaságról ad képet, hanem a befektetői körről, a piaci hangulatról, akár az adott ország pénzügyi rendszeréről, befektetési klímájáról, a bizalomról is. Például a magyar tőzsdén köztudottan ezer éve nem voltak olyan új részvénybevezetések, érdekes sztorik, amelyek a befektetők figyelmét felhívták volna a szektorra.
A kormány nemhogy nem segítette, sokak szerint egyáltalán nem volt tőzsdebarát az utóbbi több mint egy évtizedben, amit a most kivetett újabb tranzakciós adó is jól jelez.
Az unortodoxia átka
A nyugdíjpénztárak mintegy tíz évvel ezelőtti ellehetetlenítése egy fontos, stabil vevőkört iktatott ki a magyar részvények vásárlói közül. Az időről időre hirtelen bevezetett különadók, ársapkák és egyéb piacidegen lépések, az EU-val való állandó háborúskodás, most pedig az EU-s pénzek elapadásának réme mind-mind rontotta a klímát. A befektetők ilyen körülmények között nem vagy csak alacsonyabb áron, diszkonttal mernek magyar részvényeket vásárolni. Sovány vigasz, ha hasonló okokból a lengyel papírokat is kerülik.
A magyar lakossági állampapírokra fizetett magas, piaci feletti kamat (a kettős kamatrendszer) is elvonta a lakosság figyelmét és pénzét a tőzsdétől. A magyarok tőzsdézési kedve emiatt is minimális, de valószínűleg azt sem díjazzák, hogy a kormány a BUX-ot mozgató nagy cégeket pénzkiadó automataként használja.
Csak az oroszok estek többet
De lehet, hogy a csúcsok voltak túl magasak? Végezetül egy másik összehasonlításban, a Stooq.com lengyel brókercég adatbázisában a július 12-ig eltelt egy évben is a magyar tőzsdeindex volt az egyik leggyengébb. (Majdnem minden esetben az adott ország hivatalos fizetőeszközében kifejezve.) Mivel már láttuk, hogy forintban sokkal jobb a helyzet, mint devizában, a kisebb német cégek indexeit és a lengyeleket is bizonyosan sikerült alulmúlni.
Tőzsdeindexek hozama (2022. július 12-ig |
|||||
Index | Illetőség | 1 év | 2 év | 3 év | 5 év |
MOEX | orosz | -44,94% | -22,88% | -23,18% | 9,18% |
RTS | orosz | -30,35% | -7,46% | -17,69% | 11,40% |
MDAX | német | -26,32% | -4,55% | -0,23% | 3,23% |
WIG20 | lengyel | -26,25% | -7,67% | -28,16% | -28,96% |
SDAX | német | -25,12% | 0,56% | 9,75% | 9,57% |
BUX (HUF!) | magyar | -19,42% | 9,01% | -5,36% | 7,38% |
TECDAX | német | -18,73% | -4,68% | 3,15% | 29,80% |
DAX | német | -18,27% | 0,82% | 4,72% | 2,21% |
HEX | finn | -18,23% | 11,80% | 11,00% | 5,60% |
FTSE250 | brit | -17,65% | 8,45% | -3,56% | -2,14% |
ATX INDEX | osztrák | -16,61% | 24,60% | -4,45% | -9,57% |
OMX STOCKHOLM | svéd | -15,78% | 13,00% | 21,10% | 19,30% |
FTSE MIB | olasz | -15,02% | 7,41% | -3,14% | 0,25% |
BEL20 | belga | -11,19% | 7,49% | 4,49% | -3,33% |
AEX | holland | -9,18% | 15,90% | 18,20% | 29,80% |
IBEX35 | spanyol | -9,10% | 7,92% | -13,76% | -24,11% |
ATHEX COMP | görög | -9,07% | 26,00% | -7,43% | -5,77% |
SMI | svájci | -8,37% | 7,46% | 13,40% | 22,80% |
CAC40 | francia | -7,85% | 19,50% | 8,46% | 15,70% |
OMX RIGA | lett | -7,68% | 7,69% | 11,50% | 15,50% |
OMX VILNIUS | litván | -6,83% | 17,90% | 29,20% | 45,20% |
SAX | szlovák | 0,92% | 9,65% | 7,45% | 10,20% |
UK100 | brit | 1,19% | 16,70% | -3,94% | -2,79% |
BET | román | 1,90% | 44,00% | 34,10% | 49,20% |
ICEX | izlandi | 3,68% | 66,00% | 70,70% | 76,90% |
OMX TALLINN | észt | 5,53% | 39,50% | 37,10% | 48,00% |
PX | cseh | 6,03% | 29,10% | 16,50% | 23,00% |
SOFIX | bolgár | 7,58% | 36,70% | 3,92% | -14,69% |
OSE | norvég | 11,30% | 51,30% | 37,10% | 72,80% |
PSI20 | portugál | 13,40% | 32,40% | 13,40% | 13,50% |
(Forrás: Stooq.com) |
Mivel a BUX 30,5 százalékkal esett euróban 12 hónap alatt, úgy látszik, csak az orosz és az ukrán részvények teljesítettek rosszabbul nála. Olyan problémás dél-európai országokban, mint Görögország, Olaszország, de hozzánk hasonló kisebb államok egész sorában is jobban nézett ki a tőzsde ebben a periódusban, mint nálunk.
Aki vigaszt keres, a hosszabb futamidőknél találhat, de minél tovább megyünk vissza az időben, annál kellemetlenebbé válik a forint leértékelődésének szerepe. A forint közel tíz éve, 2012 óta nem tudott érdemben erősödni.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.