Csütörtökön már kisebb „címletű” Tesla részvények forognak a tőzsdéken a társaság ugyanis ismét feldarabolta a papírjait. Ezúttal a részvényesek egy korábbi papírra két újat kaptak pluszban, a szakzsargonban splitnek nevezett részvényfelosztás tehát 1:3 arányú volt. Ez két éven belül a második ilyen részvényfelosztás volt, 2000-ben ugyanis már végrehajtott hasonló lépést az elektromos autókat gyártó vállalat. Akkor öt részvény lett egy régi papírból.
A tankönyvi magyarázatok szerint a részvényfelaprózás jellemzően növeli az adott részvény tőzsdei forgalmát, mivel az újabb szereplők belépése nyomán emelkedik a likviditás. A lépésnek számos esetben az árfolyamra is jótékony hatása van, főként amennyiben olyan időszakban következik be, mikor a vállalat stabilan, jól teljesít.
Ugyanakkor a Tesla nem feltétlen a közgazdasági logika szerint viselkedik, hiszen az alapján továbbra is nehéz lenne megindokolni, hogy az autógyártás egyik kisebb szereplője miként lehet önmagában annál is értékesebb, mint a legyártott darabszámokat tekintve öt legnagyobb társaság együttvéve.
A splitre általánosságban visszatérve a historikus példák azt mutatják, hogy bikapiacon a jónevű társaságoknál általában már a szándék bejelentése is pozitívan hat az árfolyamokra, és a drágulás a feldarabolást követően is folytatódni szokott. A Tesla esetében ez 2020-ban teljes mértékben érvényesült. Ugyanakkor az eső-, medve piacokon a split nem mindig váltja be a társaság reményeit és a tőzsdei kurzusra érdemben nem hat.
Elméletileg egyébként a részvények felosztása semmilyen befolyással sincs a vállalat értékére, hiszen itt nem kerülnek forgalomba új papírok, így az eredmény kvázi ugyanakkora részvényállományra osztódik, mint a split előtt, csupán arányosan kisebb lesz a felosztás miatt az egy részvényre jutó eredmény. Ennek ellenére előzetesen úgy tűnik, a Tesla megint jól alkalmazta a részvények feldarabolását, hiszen a Tesla papírjainak árfolyama a június 10-én bejelentett szándék óta 28 százalékot emelkedett. Igaz ez az emelkedés a piaci hangulattól nem teljesen független, hiszen a júniusi mélypontjához képest az S&P 500-as tőzsdeindex is nagyjából 20 százalékkal ugrott meg.
Ha már a legfontosabbnak tartott tőzsdeindex változásával összevetettük a részvényárfolyam teljesítményét, akkor érdemes az értékeltséget is megnézni. A Tesla gyártási teljesítménye ugyan évről-évre növekszik, ám a felvevőpiac és a kapacitások miatt is ez erősen korlátos. Eközben viszont a profitvárakozások és az árfolyam alapján számított mutató (P/E) 57-szeres értéket jelez, szemben a benchmarkban szereplő vállalatok 17-es átlagával.
Tény, hogy a befektetők nem egy egyszerű autógyártóként tekintenek a társaságra, hanem egyfajta technológiai cégként. A szkeptikus szakértők szerint utóbbit tevékenysége nem képez úgymond önálló egységet, hanem a járművek esetén alkalmazzák az általuk fejlesztett technológiát. Így nem látszódik, hogy a részvények esetén alkalmazott végtelenül optimista értékelés hogyan tudna valóban realizálódni.
A világban és a társaság berkein belüli problémák pedig kétségessé teszik azt a növekedési pályát is, amelyet a cégvezetés remél. Elon Musk ugyanis korábban azt jelezte, hogy a Tesla már 2023 első hónapjaiban eléri azt a gyártási kapacitást, amellyel éves szinten a vállalat megérintené a 2 millió autót.
Ennek valószínűsége azonban meglehetősen alacsony, hiszen a globális problémákat tekintve az ellátási láncok világszerte akadoznak, a magas nyersanyagköltségek minden gyártót terhelnek, ráadásul a chipellátás továbbra sem megoldott. Ami konkrétan a Telsát érinti az új gyártóegységek kapcsán még mindig vannak kérdőjelek. Maga a társaság is elismerte, hogy berlini és az austini gigagyár még mindig a beüzemelési fázisban van, így könnyen lehet, hogy a társaság valós gyártási kapacitása el fog maradni a tervektől.
Érdemes arról is megemlékezni, hogy a szakértők szerint ugyan a Tesla technológiája minden téren veri a konkurensekét, ám a versenytársak sem ülnek a babérjaikon, és mind az úgymond régi piaci szereplők, mind a feltörekvő konkurensek folyamatosan dolgoznak az új fejlesztéseken. A héten például az egyik legambíciózusabb kínai gyártó, az Xpeng mutatott be két új modellt.
A távol-keleti elektromos autógyártó egy szedánt és egy SUV-ot fog jövőre piacra dobni, és az utóbbi típus kapcsán az iparági szakértők arról beszéltek, hogy a Tesla jelenleg talán legsikeresebb termékének a Model Y-nak a versenytársa lehet. Értelemszerűen nem az Xpeng az egyetlen, amely új autókkal lép piacra, hiszen minden gyártó szeretne minél kedvezőbb pozíciókat elérni az elektromos hajtásra való átállásban, amely a következő évtizedekben a nyugati világban megvalósul.
Mielőtt azonban a Teslát eltemetnénk, érdemes megjegyezni, hogy az ő esetükben is vannak tartalékok és további jelentős növekedési lehetőségek. Jövőre ugyanis végre a Cybertruck és a Roadster is kereskedelmi forgalomba kerül. Ennél is nagyobb remények övezik a társaság szeptember 30. eseményét, az AI Day-t, ekkor ugyanis mesterséges intelligenciához, önvezetéshez kapcsolódó fejlesztéseket jelenthetnek be, amely akár újabb komoly lendületet adhat a részvényárfolyam növekedésének is.
A szuezi válság kismiska volt ahhoz képest, ami most történik? Pletser Tamás szerint a helyzet páratlanul súlyos. 
