Az amerikai részvénypiacok szerdán második komoly veszteséget mutató napon voltak túl, ráadásul a csütörtöki nyitás előtt sem túl pozitív az összkép, könnyen lehet, hogy folytatódik a zuhanás. Az egyik legfontosabbnak tartott amerikai részvényindex, a Dow Jones Ipari Átlag, amely a 30 nagyvállalat mozgását tükrözi október első két napjában 838 ponttal gyengült. Ilyen rossz harmadik negyedéves indulásra pedig a 2008-as válság óta nem volt precedens. A háttérben egyértelműen a növekedési kilátások romlása áll, a befektetők egyre pesszimistábbak, és mind többen tartanak attól, hogy akár recesszióba is fordulhatnak a világ legfontosabb gazdaságai.
A mostani esést mind Európában, mind az USA-ban a várnál gyengébb beszerzési menedzserindexek (BMI) indították el. (Az európai BMI-k gyengélkedéséről és annak a magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról itt találja írásunkat.) A német mutató például 2012 óta nem volt ilyen mélyponton, de nem volt sokkal jobb a kedden délután közzétett amerikai adat sem. A Wall Streeten ugyanis két napja a hangulatot a vártnál gyengébb feldolgozóipari ISM beszerzési menedzserindex rontotta el, amely a korábbi hónap 49,1 pontjáról 47,8 pontra esett vissza szeptemberben, ami a 2009-es válság óta a leggyengébb értéket jelenti. Az érték azért is aggaszt sok elemzőt, mert elvileg az 50 pontos szint felett várható növekedés, alatta pedig visszaesést jelez előre a mutató.
Jön a félelmetes október
Az sem tesz jót, hogy a tőzsdéken az október körül van egy misztikus máz is, hiszen a történelem során rendre ebben a hónapban voltak a legnagyobb összeomlások. Így erre a hónapra esett az 1929-es gazdasági világválságot indító krach, az 1987-es nagy összeomlás, és a 2008-ban induló válság is októberi tőzsdei zuhanással vette kezdetét.
A babonán túl persze számos olyan körülmény van, amely táplálja a befektetői félelmeket, hiszen a geopolitika, a belföldi (USA) és nemzetközi politikai és gazdasági jelek is figyelmeztetők lehetnek. Ezek között persze vannak akut problémák, ilyen az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború, a Brexit, vagy épp a Közel-Keleten kialakult feszült helyzet.
Gyenge adatok, eljárás Trump ellen
Az Egyesült Államokban a fent említett BMI mellett az sem erősítette a hangulatot, hogy a magánszektor munkaerő felvételi adata, az úgynevezett ADP mutató alapján szeptemberben „csak” 135 ezer új munkavállalót vettek fel, miután egy hónappal korábban még 157 ezer új pozíciót töltöttek be. Ráadásul már ez a számsor is egy felülvizsgálat eredménye volt, eredetileg ugyanis 195 ezer új pozíciót jeleztek. Nem lehet elmenni a Donald Trump ellen indított eljárás (impeachment) mellett sem, amely extrém esetben akár az elmozdításával is járhat. Igaz, ennek kicsi az esélye, de arra mindenesetre jó, hogy Trump esetleges újraválasztási esélyeit csökkentse.
Az elemzők megosztottak, miként érdemes a mostani helyzetet értelmezni. Természetesen vannak pesszimisták, akik szerint menthetetlen a globális gazdaság és recesszióba fordul. Az optimisták szerint viszont csupán átmeneti a helyzet, és csupán a növekedés üteme lassul. A kettő között állók, úgy látják, hogy a mostani adatok mindenképpen figyelmeztetők, és nem lehet egy legyintéssel elintézni. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a reálgazdasági folyamatok és a tőzsdeindexek ugyan kapcsolatban állnak egymással, de a korreláció nem olyan szoros. Azért, mert akár egy komoly korrekció jön, még nem feltétlen fog összeomlani a világgazdaság. Igaz, a másik oldalon ott van az, hogy amíg a jegybankok nulla közelében tartják a kamatokat, és mennyiségi könnyítések révén óriási összegeket pumpálnak a gazdaságba, addig ezeknek a pénzeknek egy része a tőzsdéken csapódik le. A piacokra áramló likviditás pedig képes arra, hogy akár gyengébb gazdasági kilátások ellenére is magasban tartsa a tőzsdeindexeket.
Bod Péter Ákos szerint a 2025-ös visszaesés nem meglepő, a „150 gyár” program pedig nem oldja meg a gazdaság strukturális gondjait. 
