|
| (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka) |
Csaknem hét éve nem teljesített olyan gyengén az euróövezeti feldolgozóipar, mint szeptemberben. Az IHS Markit gazdaságkutató intézet beszerzésimenedzser-indexének alakulása ugyan hajszálnyival jobb lett, mint amit az elemzők előzetesen vártak, az egy hónappal korábbi értékétől viszont elmaradt. A szeptemberben mért 45,7 pont 2012 októbere óta a legalacsonyabb értékű az euróövezet feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) esetében. A feldolgozóipari BMI szeptemberi értéke a nyolcadik egymást követő hónapban tartózkodik a teljesítmény növekedését a csökkenéstől elválasztó 50 pontos határ alatt. Az euróövezeti feldolgozóipar teljesítményének romlásához elsősorban az új megrendelések 2012 októbere óta legnagyobb mértékű visszaesése járult hozzá.
2009 óta nem álltak ilyen rosszul a németek
A teljesítménycsökkenés országonkénti bontásban elsősorban a legnagyobb európai nemzetgazdaság, a német romló üzleti kondícióinak tulajdonítható. A német feldolgozóipari BMI értéke 2009 júniusa, azaz 123 hónapja a legalacsonyabb értéket érte el, 41,7 pontot. Németországban az új megrendelések a 2009. áprilisi szintre estek vissza. A növekedési küszöb alatt teljesített szeptemberben Írország is 48,7, Olaszország 47,8, Spanyolország 47,7 és Ausztria 45,1 ponttal. A feldolgozóipari teljesítmény növekedését jelzi viszont a görög BMI 53,6, Hollandia 51,6 és szerényebb mértékben Franciaország 50,1 pontja is.
"Az európai feldolgozóipar egészségi állapota szeptemberben csak tovább romlott, a vizsgált adatokban közel hét éve a legnagyobb mértékű gyengülés következett be, ami semmi jót nem vetít előre a negyedik negyedévre vonatkozóan" - foglalta össze a felmérés eredményét Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza, amit az MTI idézett. Rámutatott: a felmérésben kapott adatok alapján a feldolgozóipar termelési értékének egy százalékos negyedéves csökkenését lehet feltételezni, ami erősen fékező hatással lesz a harmadik negyedévi GDP-növekedésre. A megrendelések beérkezése alapján pedig a helyzet további romlására lehet számítani. Mindemellett a kereskedelmi ellentétek éleződése, a világgazdasági növekedés borús kilátásai, geopolitikai kockázatok és a "kemény Brexit" lehetősége miatt az üzleti hangulat is hétéves mélypontra esett a feldolgozóipari vállalatok körében.
source: tradingeconomics.com
Mindemellett az új munkahelyek létesítésének üteme is lassulni kezdett, 2013 eleje óta nem látott mértékben. Ami nem csak arra utal, hogy a feldolgozóipar szűkös időkre készül, hanem a foglalkoztatás romlásán keresztül baljós árnyat vetít előre a lakossági kereslet és a szolgáltatóipari teljesítmény alakulására is - fejtette ki az IHS Markit vezető közgazdásza.
A szolgáltató szektornak kellene húznia
Pedig egy másik, kedden publikált adatsor épp azt jelezte, hogy a szolgáltató szektor teljesítménye lehet az, amely átlendítheti Európa gazdaságát a mostani holtponton. A német ifo és a svájci KOF gazdaságkutató intézet, valamint az olasz Istat statisztikai hivatal közös prognózisa szerint az idei első negyedévi 0,4 és a második negyedévi 0,2 százalékos negyedéves GDP-növekedés után a három gazdaságkutató intézet 0,2 százalékos ütemre számít a harmadik negyedévben is az euróövezetben, majd 0,3 százalékosra a negyedik negyedévben és 2020 első negyedévében. A prognózis szerint a növekedés motorja elsősorban a lakossági fogyasztás lesz, miközben a beruházások növekedése egyre csökken.
Az európai, és azon belül is a német konjunktúra az elmúlt években komoly lendületet adott a magyar exportnak, és így a magyar gazdaság egészének is. A legnagyobb német autógyárak, így a Mercedes és az Audi is ki van azonban téve a nemzetközi konjunktúra változásának, amelyek közül az amerikai-kínai kereskedelmi háború és a kínai gazdaság látványos lassulása különösen erősen érinti az autógyártókat. Emellett szektorspecifikus kihívás, hogy a környezetvédelmi előírások az utóbbi időben szigorodtak, ami ugyancsak visszahat a magyarországi termelésre is.
A szakértők véleménye egyelőre meglehetősen széles skálán mozog mind a német gazdaság várható folyamatait, mind pedig az ipar látványos megtorpanásának magyar hatásait illetően is. Németországban egyelőre sem a politikusok, sem a jegybank nem tart elhúzódó válságtól, ugyanakkor vannak olyan elemzők, akik szerint az erős iparra épülő német gazdaság ebből a gödörből segítség nélkül nem fogja tudni kikecmeregni. Más kérdés, hogy ha az elemzők által szorgalmazott, és a szociáldemokrata pénzügyminiszter, Olaf Scholz által is felvetett beruházásösztönző csomagot életbe léptetik, az rövid távon aligha fogja felpörgetni a kecskeméti Mercedes-gyár, vagy a győri Audi teljesítményét.
Válságállóbb lett a magyar gazdaság
Megnyugtató ugyanakkor, hogy miközben a magyar gazdaság teljesítménye szempontjából a járműipar szerepe nagyon erősen felértékelődött, manapság a növekedést nem ez a szektor adja. Az elmúlt időszakban ugyanis az építőipar és a szolgáltatások húznak leginkább, melyek egyebek mellett a megnövekedett beruházási kedvre és a felpörgő lakossági fogyasztásra vezethetők vissza.
Utóbbi kapcsán egyébként kulcsfontosságúak az évek óta töretlenül növekvő bérek, júliusban a bruttó átlagkereset például már 362 600 forintot tett ki, ez pedig 10,7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az európaihoz képest ugyan a magyar infláció már-már magasnak mondható, de azt a bérnövekedés így is jócskán meghaladja. A kiskereskedelmi és az idegenforgalmi adatok pedig azt jelzik, hogy a reálbérek növekedése részben fogyasztásban csapódik le. Az elemzők megosztottak, hogy mi lesz a magyar gazdasággal. A legoptimistábbak szerint még az is elképzelhető, hogy a csúcsra járatott beruházások és a lakosság fogyasztása révén legfeljebb a növekedési ütem minimális visszaesését fogjuk tapasztalni, mások szerint viszont elkerülhetetlenül be fognak gyűrűzni a nemzetközi folyamatok, és ha recesszióba nem is süllyed a magyar gazdaság, látványos lesz a megtorpanás az elmúlt évek szárnyalása után.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
