Csakhogy az elektromos autók forradalma egyesek szerint fizikai korlátokba ütközhet, mert nincs elég nyersanyag. A lítum mellett a kobalt az egyik legfontosabb alapanyag, a Volkswagen megpróbálta ellátását hosszú távú, öt éves szerződésekkel biztosítani, és erre versenytárgyalást írt ki. Ám nem járt sikerrel, a szeptember végi határidőig alig akadt jelentkező. Ezért meghosszabbították a határidőt október végéig.
Nincs elég anyag
A Financial Times feltételezése szerint az autóipari óriás eközben túlságosan elbízta magát, és megpróbálta alaposan leszorítani az árakat a piaci ár alá. Márpedig nincs elég anyag a piacon, a gyár majdnem annyit akart lekötni, mint a világ egész éves kobalt-kitermelése (évi 123 ezer tonna).
A kobaltnak van tőzsdei ára, az LME londoni fémtőzsdén bő egy év alatt 28 ezerről 60 ezer dollárra emelkedett tonnánként. A gyárak igyekeznek bespájzolni belőle, a kitermelés felét pedig a problémás Kongó adja. A UBS svájci bank szerint ha csak elektromos autók közlekednének, a jelenlegi kobalt-felhasználás 19-szeresére, és a lítium-mennyiség 29-szeresére lenne szükség.
|
| A kobalt árfolyama Londonban (Investing.com) |
Nyomulnak a kínaiak
Hogy mennyire megoszlanak a vélemények az elektromos autók jövőjéről, az jól látszik abból, hogy ugyanazon a napon, ugyanazon a német híroldalon megjelent egy másik cikk is „Az e-autók a fellendülés küszöbén” címmel. Főleg arra alapozzák a jóslatot, hogy a kínai kormány komoly intézkedés-csomagot fogadott el az e-autók elterjesztése érdekében.
Az ország egyrészt komoly környezetszennyezési gondokkal küzd, másrészt a kínai gyártók lemaradása az elektromotorok terén kisebb a nyugati versenytársakhoz képest, mint a robbanómotoroknál. Kína óriási, 7000 euróig terjedő támogatást fog adni az elektromos autók és 3800 eurót a hibrid járművek megvásárlásához. A hagyományos autók nagyon drága és nagyon lassú engedélyeztetésével szemben pedig itt gyors és ingyenes lesz a forgalomba állítás.
Tovább kutatnak
A jelenlegi ismeretek szerint van elég lítium a világon, 2030-ig az ismert készletek kevesebb mint egy százalékát kell csak kibányászni. Ám a bányák üzembe helyezése nem tudott lépést tartani a kereslet növekedésével – írtuk nemrég.
|
| Kobalt. (Kép forrása: Wikipedia) |
Ám mivel az akkumulátor-probléma megoldója mesés gazdagságra számíthat, világszerte rengeteg tudós dolgozik ezen. Szinte havonta jönnek arról hírek, hogy valamely kutatócsoport milyen ígéretes kísérleteket folytat valamely másik módszerrel. Most például a Mining.com számolt be egy újszerű alkaline (cink-mangán-dioxid) elemfajtáról, amely öt év múlva lehet piacérett.
Másutt szilíciummal vagy nátriummal kísérleteznek. Nem biztos, hogy az eddig ismert megoldásoké lesz a jövő. Újonnan felfedezett lítium-készletekről is beszámolnak, például szupervulkánoknál.
Platinától a ritka földfémekig
A Bloomberg akkumulátor-cikksorozata azzal kezdte, hogy ötven évvel ezelőtt azért aggódtak, a platina- és palládium-készletek nem lesznek elegendőek. Akkoriban a katalizátorok terjedésével nagyon megnőtt a felhasználás, az ár háromszorozódott, a cégek elkezdtek tartalékolni, bespájzolni belőlük. Később ebből nem sok maradt, kiderült, van elég a fémekből, és az ár is normalizálódott. (Említhették volna a 2010 körüli, mára szintén majdnem feledésbe merült ritkaföldfém-pánikot is – a szerk.)
Helyettesítik és megspórolják
A sorozat második része szerint arra a kérdésre, van-e elég lítium, a válasz attól függ, kit kérdezünk. A becslések között a módszertől függően óriásiak a különbségek. Van olyan becslés, hogy 100 millió, és van, hogy 10 milliárd új autóra is elegendőek az ismert lítiumkészletek. Ráadásul a várható kereslet is változik, az akkumulátorok hatásfoka például egyre javul. Az üveggyártásban pedig, amely nemrég még a lítium legnagyobb felhasználója volt, a megdrágult lítiumot káliummal és nátriummal helyettesítik.
Többféle recept a vegykonyhában
Ahhoz az 53 kilowatt-órás akkumulátor-telephez, amit a Tesla 2008-ban készített, még 38 kilogramm kobalt kellett, ma már egy hasonló teljesítményűhöz csak 4,8 kilogramm – írják a következő fémről. Így 2008-ban 51 dollár is volt egy font kobalt ára, majd sok évig jóval alacsonyabb, 10-20 dollár. A 2016 eleji mélyponton 10 dollár közelébe esett, most nem egészen 30. (Inflációval is korrigálva még olcsóbbnak bizonyulna - a szerk.)
A Bloomberg szerint a kobaltot a kínai előírások változása drágította meg, ahol egy főleg vasat tartalmazó lítiumelemről egy nikkel-mangán-kobalt akkumulátorra tértek át. De léteznek más receptek is, amelyeknél több nikkelt és kevesebb kobaltot használnak fel. A kémiai eljárások változása hatalmas változásokat okozhat az egyes fémek keresletében – és a kobalt hiánya esetleg már nem is lesz akkora probléma.
Vehetsz, ha mersz
Ha valaki mégis abban bízik, hogy a kobalt vagy a lítium ára még felmegy, az előbbit megveheti a londoni árutőzsdén, az utóbbit pedig részvényeken keresztül. Két lítium-bányászokra szakosodott ETF (tőzsdén kereskedett részvényalap) is van, LIT, illetve SOLLIT jelzéssel (Global X Lithium, illetve Solactive Global Lithium).
|
| A Global X Lithium (LIT) ETF árfolyama |
Mások szerint, mint a Seekingalpha egyik szerzője, a lítium azonban inkább a „big short” esete, azaz a részvényárak esésére érdemes játszani. A megnövekedett kereslet és árak miatt 2018-2019-re nagy új kapacitások épülhetnek ki a lítium-bányászatban, ami csúnyán visszavetheti az árakat.
„Kipukkadhat a lítium-lufi”, ami csődbe viheti vagy olcsó felvásárlási célpontokká teheti a kisebb és drágábban termelő lítiumbányász cégeket. Igaz, a megmaradók később megerősödve kerülhetnek ki ebből, konszolidálódhatnak 2020-tól, amikor új, nagy akkumulátor-gyárak állnak munkába.
A 2026-os költségvetés nemzeti kormányra épít, nem küld pénzt Ukrajnába, és kiterjeszti az árrésstopot a háztartási cikkekre is. 
