Íme, egy újabb internetes kibocsátás, de ez a cég első ránézésre nagyon éretlennek tűnik a tőzsdei bevezetésre, legalábbis befektetői szempontból. A cég vesztesége még az árbevételénél is nagyobb, és egyelőre nem látszik, mi mozdítaná ki ebbel az állapotból. Még a beadott kérelemben is szerepel az a lehetőség, hogy a cég esetleg sosem lesz nyereséges, igaz, így legalább a befektetők tisztában lehetnek a kockázattal. A cég szempontjából persze érthető lehet a tőkegyűjtés ilyen formája, miután egyelőre finanszírozni kell a hatalmas veszteséget.
Meggazdagodó egyetemisták
A Snapchat egy mobiltelefonon futó applikáció, ahol másodpercek alatt eltűnő üzeneteket és képeket lehet küldeni. Ez hamar népszerű lett, jelenleg 160 millió napi szintű felhasználója van, akiknek fele a 13-24 éves korosztályhoz tartozik. A céget 2011-ben az amerikai Stanford egyetem két diákja alapította (ennyiben hasonlít Zuckerberg Facebookjához), akiknek a tőzsdei kibocsátás után nagyjából 5 milliárd dollárt érne a részesedése.
A cég tőzsdei kapitalizációja 20-25 milliárd dollár lenne, ami meglehetősen eltúlzottnak tűnik ahhoz képest, amit a cég jelenleg produkál. Ez a magas szám, azaz igen drága részvényár csak akkor lenne indokolt, ha idővel Facebook-szerű sikert érhetne el a cég, de erre azért kevés az esély, akad már olyan nagynevű tőzsdei kibocsátó a szektorban, akinek ez nem sikerült: a Twitter. Ráadásul kezdetben a Facebook sem volt sikeres: a 38 dolláron kibocsátott részvény 20 dollár alá esett, és csak akkor indult meg és hagyta maga mögött a kibocsátási árat, amikor látszott, hogy a cégnek egyre nagyobb nyeresége keletkezik.
Árbevétel, költségek
A cég bevétele jórészt reklámokból adódik. Az árbevétel tavaly 404 millió dollár volt, a veszteség 515 millió. Ez azt jelenti, hogy egyelőre irgalmatlan veszteséget kell finanszírozni, és ahhoz, hogy ez megváltozzon, vagy az árbevételnek kéne a többszörösére nőni, vagy a költségeknek drasztikusan csökkenni. Az árbevétel növekedési üteme eddig magas, de az alacsony bázis miatt nehezen értelmezhető: 2015-ben még csak 58 millió volt, az akkori veszteség 293 millió dollár.
A nagy működési költség abból adódik, hogy a cégnek nincs kiépített saját szerverparkja, hanem más szolgáltatóknak kell fizetni az infrastruktúráért, és miután nagy tárhelyet igénylő képeket és videókat küldözgetnek a felhasználók (ráadásul mindig újabbakat és újabbakat, hisz az előző eltűnik), óriási kapacitás szükséges. A Reuters szerint a következő két évben csak a Google-nek 2 milliárd dollárt fog fizetni a cég a felhőalapú szolgáltatásért (így mindjárt azt is értjük, miért olyan jó üzlet a felhő).
A versenytárs
A legnagyobb veszély a cég számára, hogy modellje könnyen lekoppintható. A Facebook tulajdonában lévő Instagram, melynek 600 millió felhasználója van, ugyancsak megkezdte a gyorsan eltűnő videók feltöltésének lehetőségét, és egyéb, a Snapchat által kínált alkalmazások elérhetővé tételét. A Facebooknak óriási saját infrastruktúrája van, melynek további, igény szerinti fejlesztése a hatalmas árbevétel és nyereség mellett nem okoz gondot. Egyébként három évvel ezelőtt Zuckerberg tett egy 3 milliárd dolláros vételi ajánlatot a Snapre, de ezt akkor a főtulajdonos elutasította.
Hátrányban az új részvényesek
A részvényeket a New York Stock Exchange-re fogják bevezetni, a ticker-kód SNAP lesz. A kibocsátásnak lesz egy igen furcsa, az új részvényt jegyzők számára kedvezőtlen részlete: 3 fajta részvényosztály lesz. A két alapító főtulajdonos minden részvénye 10 szavazatot ér, a többi meglévő részvényesé egyet, az új részvényeseké viszont semennyit, vagyis a jegyzőket a kibocsátások során még nem látott diszkrimináció éri. Az ilyen részvényt persze többnyire nem azért veszik a befektetők, hogy a közgyűlésen aktívak legyenek, de 1-1 nagyobb alap, vagy a részvényeket felvásárló nagybefektető számára ez már fontos lehet, így a most jegyzők részvénye kevesebbet fog érni, mint a többieké.
Évi 1 millió forint a közszférában dolgozóknak. 
