A reggeli 2660 forint körüli MOL nyitóár 11 órakor szinte függőleges zuhanásba kezdett. A kormánybejelentés után keletkezett szakadék 160 forint mélynek bizonyult. A spekulánsok lesben állhattak, mert a 2500 forintos részvényárat nagy érdeklődés fogadta, így visszapattant az árfolyam 2620 forintig, majd újabb, immár kevésbé meredek szánkózás következett lefelé. Az árfolyam azóta is föl-le ingázik 2570 és 2590 forint között.
A részvények esése egyrészt érthető, hiszen a befektetők nagyon nem szeretik, ha az állam olyan módon avatkozik be a piaci viszonyokba, hogy az a vállalatok számára érzékelhető veszteséget okoz. Eközben ezt megtehetné úgymond saját kárára is, hiszen a magyar áfa mértéke európai rekorder. De akár a fogyasztási adót is lehetne csökkenteni, hiszen annak kapcsán az Európai Unióval egyébként is várhatóan lesz egy csörtéje a kormánynak. A forint gyengülése miatt ugyanis per pillanat nem felelünk meg annak az EU-s előírásnak, mely szerint a benzin esetében ezer literenként legalább 359 euró, míg a gázolajnál legalább 330 euró fogyasztási adótartalomnak kell lenni.
Visszatérve a magyar olajvállalatra, a mai 4,5-5 százalékos esés miatt a társaság tőzsdei kapitalizációja (piaci értéke) 85-90 milliárd forinttal csökkent. Ez abból a szempontból talán túlzó lehet, hogy figyelembe véve azt, hogy a következő negyedévben benzinből várhatóan 450 millió, míg gázolajból 800 millió liter körül fogyhat. Amennyiben literenként 20 forintos veszteséget veszünk, akkor ez a teljes piacra vetítve (tehát nem csak a MOL számára) 24 milliárd forintos kiesést jelent a benzinárának befagyasztása.
Donald Trump fokozná a gáz- és olajtermelést, amivel a piaci árak csökkenését szeretné elérni. Ez rövid távon Magyarország számára is kedvező lehet. 
