|
| Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (MTI Fotó: Máthé Zoltán) |
Hétfőn mind az európai, mind a tengerentúli piacok hangulata javult. A vezető európai piacok mellett a Wall Street is felfele mozdult. A 30 vezető iparvállalat Dow Jones indexe 269,93 ponttal, 1,05 százalékkal, 25 898,83 pontra erősödött. Az S&P 500-as mutatója 31,27 ponttal, 1,1 százalékkal gyarapodott, és 2878,38 ponton fejezte be a napot. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 101,97 ponttal, 1,32 százalékkal lett több, és 7853,74 ponton zárt.
1; A remény hal meg utoljára
A befektetők kockázatvállalási hajlandósága a pénteki meredek árfolyamesés után hétfőn nőtt, annak nyomán, hogy csillapodtak az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktusok eszkalálódása miatti piaci félelmek. Donald Trump amerikai elnök a G7 csúcstalálkozón vasárnap közölte, hogy Kína egy kedvező hangvételű telefonhívással jelezte visszatérési szándékát a tárgyalóasztalhoz. Trump "az egész világ számára nagyon pozitív fejleménynek" értékelte Kína jelzését.
Érdemes megjegyezni, hogy Peking részéről semmiféle megerősítés nem érkezett, sőt informálisan kínai részről inkább az jelent meg, hogy nem fognak meghajolni a Trump féle nyomás alatt, és egyelőre nem akarnak tárgyalni. Látva azt a pisztolypárbajt, amit Washington és Peking folytatott, mindenki óvatos lett, Trump viszont most (is) azt mondta, amit a piacok hallani szeretnének, így a remény némileg újraéledt. Persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy mindkét ország számára az lenne az optimális, ha egy ésszerű kompromisszum születne, egyelőre azonban ez távolinak tűnik.
2; Recesszió lesz Németországban?
A második negyedévben a német bruttó hazai termék (GDP) szezonális kiigazítással az előzetes kalkulációval megegyező 0,1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, az első negyedévben elért 0,4 százalékos negyedéves növekedés után. A második negyedévben naptári kiigazítással 0,4 százalékos éves GDP-növekedést ért el a német gazdaság, lassabbat az első negyedévi 0,9 százalékos éves növekedésnél. Az idei második negyedév egy munkanappal volt rövidebb a tavalyinál.
Naptári kiigazítás nélkül a második negyedévi éves GDP-növekedés nulla százalék volt az első negyedévi 0,8 százalékos növekedés után. A Destatis kimutatása szerint a második negyedévben az export az importnál nagyobb mértékben csökkent az előző negyedévihez képest és így 0,5 százalékponttal vetette vissza a GDP-növekedést. Az export 1,3 százalékkal, az import 0,3 százalékkal csökkent.
A gazdasági növekedést támogatta viszont a belső fogyasztás erősödése: a lakossági fogyasztás az első negyedévhez képest 0,1 százalékkal emelkedett a másodikban, az állami fogyasztás pedig 0,5 százalékkal. Növekedtek a beruházások is, a termelőeszköz-beruházások 0,6 százalékkal, a létesítmény-beruházások pedig 1,0 százalékkal. Az építőipari beruházások viszont 1,0 százalékkal csökkentek a második negyedévben az előzőhöz képest, ez azonban egyszeri tényezőnek, az enyhe tél hatásának tulajdonítható, ami az első negyedévben 2,5 százalékkal növelte meg a beruházásokat.
3; Ülésezik az MNB
Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, az elemzők arra számítanak, hogy a jegybank továbbra sem változtat az alapkamat szintjén, és a kamatfolyosón sem. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.
Az elemzők szerint a monetáris kondíciók nagyon lassan, fokozatosan szigorodhatnak csak a következő időszakban a beérkező új makrogazdasági adatoktól függően. Leghamarabb 2020 második felében emelheti az alapkamatot a jegybank piaci vélemények szerint. A monetáris kondíciók alakulását a szeptemberi ülésen vizsgálja majd meg alaposabban a tanács, amikor a következő Inflációs jelentés végleges verzióját tárgyalja.
Természetesen, ha valami váratlan fordulat jönne, vagy az MNB kommunikációja változna, annak komoly hatása lehet a forint árfolyamára.
4; Adóemelés jön Japánban
Aszó Taró pénzügyminiszter megerősítette, hogy ősszel sor kerülhet az évek óta halogatott fogyasztói adókulcs emelésére, írta reggeli hírlevelében az Equilor. Ugyanakkor a korábbi bejelentések szerint ezzel párhuzamosan egy fogyasztást élénkítő csomagot is bejelenthetnek, mellyel azt szeretnék megelőzni, hogy az adókulcs emelése visszavesse a belső fogyasztást, ezáltal fékezze az éppen éledező gazdasági növekedést. A politikus hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalások jól alakulnak.
5; Totális támadás a Disneytől
Lezajlott a Disney éves expója, ahol számos érdekességet bejelentettek. A várhatóan nagy sikerrel kecsegtető új filmek mellett üzleti szempontból a Disney+ streaming-szolgáltatás kelthette fel a befektetők figyelmét.
Kiderült, hogy idén novemberben indul majd a Disney+, és először a Észak-Amerikában lesz elérhető. Mellette európai pilot projectként Hollandiába vezetik be, továbbá Ausztráliában és Új-Zélandon is nézhető lesz. A jövő évben indul majd a globális terjeszkedés, hiszen előbb Nyugat-Európában és a Távol-Keleten, majd 2020 végén Kelet-Európában és Dél-Amerikában is elérhető lesz.
A havidíj 7 dollár lesz, és egy fiókhoz 7 felhasználó csatlakozhat. Ez a díj önmagában is viszonylag olcsó, ha pedig azt nézzük, hogy ezért már induláskor több mint 500 filmet és 7000 sorozatepizódot nézhetünk, akkor kifejezetten csábító. Ráadásul a tartalom gyártás már folyik, így induláskor is lesz 25 saját gyártású, új sorozat és 10 új film.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
