Az MNB adatai szerint februárban 63 milliárd forintot nyert a hazai részvények összes tulajdonosa együtt. Ebből a tortából nagy szelet, 59 milliárd forint jutott a külföldi tulajdonosokra, ami persze nem meglepő, mert övék a tőzsdei részvények 4957 milliárd forintos összértékének 66 százaléka. Az állam is szépen nyert, legalábbis papíron, 11 milliárd forintnyi nyeresége származott a 798 milliárdnyi részvényén egyetlen hónap alatt, ez 14 százalékos nyereség. (Augusztusban és szeptemberben azonban több, mint 200 milliárd forintot „eltőzsdézett”, ezt a veszteséget azóta sem sikerült behoznia.)
Pedig a BUX és a BUMIX is felment
A statisztika külön kezeli a „egyéb monetáris intézmények által kibocsátott részvényeket”, ebbe feltehetőleg az OTP és az FHB tartozik bele. Az ebben a kategóriában levő papírok összértéke, állománya azonban alig változott, az átértékelődés csak 0,3 százalék volt. Az OTP kismértékű esését kompenzálhatta a nála jóval kisebb FHB komolyabb, 12 százalékos februári árfolyam-emelkedése. A külföldiek egyébként februárban 12,7 milliárd forint értékben vásároltak a hazai tőzsdei részvényekből, a háztartások 3,2 milliárdért vettek, az államháztartás viszont 5,7 milliárd forint értékben adott el.
Nem sietett eladni januárban az állam
A napokban frissült az ÁKK azon statisztikája is, amely a „nyugdíjreform és adósságcsökkentő alap” vagyonának összetételét mutatja. Ebben január végi dátummal 193,4 milliárd forintnyi részvény szerepel a forinteszközök között (a devizaeszközök kategóriában további 125 milliárd forint). December végén még 175,5 milliárd volt a forintos részvények összértéke. Ebben a statisztikában a tavaly nyáron megvásárolt Mol-részvénycsomag nyilván nincsen benne, amelyek vételára egy, a napokban publikált jelentés szerint összesen 1,88 milliárd euró (498,3 milliárd forint) volt.
Az alap összvagyona egyébként 713,5 milliárd forint volt, úgy tűnik, legalábbis lelassította az értékpapír-eladásokat, mert ugyanez decemberben még 684,3 (novemberben 790,7) milliárd forintra rúgott.
Az OECD legfrissebb Magyarországról szóló gazdasági előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedése a következő két évben fokozatosan erősödhet. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
