Az EKB-n a befektetők szeme, rossz passzban a BMW

Az olyannyira fontos tegnapi amerikai inflációs adat visszafogott volt, így csökkentette az inflációs félelmeket és a kötvényhozamokat is. Így nagy optimizmust hozott a részvénypiacra, a Dow Jones ipari átlag másfél százalékos ugrással történelmi rekordértékre emelkedett. Ma reggel Ázsiában is követték a példát, Kínában a CSI 300 index is megtáltosodott végre, két százalékkal ment fel.

Európában ma szerényebb az optimizmus, a német DAX rekordszint közelében stagnál, de a francia, holland, olasz, svéd mutatók például mind pluszban vannak. London kissé süllyed. Az amerikai határidős indexek is megint zöldben állnak, ma főleg a technológiai részvények kezdhetik jól a napot. A németeket a BMW-részvény fogja ma vissza, a cég a járvány miatt jelentős nyereségcsökkenést szenvedett el és csökkenti az osztalékát.

Itthon a BUX index 0,7 százalékos pluszban volt délben, ennyivel drágult az OTP is. A Mol 0,4, a Richter 1,3 százalékkal ment fel, a Telekom egy forinttal esett. A forint kissé erősödött, az euró 366,40. A dollár esik, a legtöbb árupiaci termék (nemesfémek, ipari fémek, olaj) így ma emelkedni tudott.

Az EKB-n lesz ma a befektetők szeme

A bankok bankja ma kamatdöntő ülést tart, Christine Lagarde elnök elárulja majd a frissített makrogazdasági prognózis számait is – írta az Equilor Befektetési Zrt.

A kamatszintekben nem várható változás, a hangsúly a közlemény esetleges változásain, illetve a sajtótájékoztatón elhangzott üzeneteken lehet. Ha továbbra is csak hangsúlyozni fogja a jegybank, hogy a vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) rugalmas, csalódást okozhat a piaci szereplőknek. Előbb-utóbb a szavakat tetteknek kellene követnie. Ha erre való utalás vagy konkrét bejelentés lesz, a kötvényhozamok azonnali csökkenése várható, és kedvező hangulat alakulhat ki a részvénypiacokon.

Az elmúlt 2-3 hónapban az eurózónában átlagosan 30 bázisponttal emelkedtek a 10 éves referenciahozamok, azonban a német és francia hozamszint még így is a negatív tartományban mozog.

Ciklikus részvények, technológiai papírok és a BUX

Fontos üzenetnek tekinti az Erste Befektetési Zrt. az idei kereskedésre nézve a tegnapi napot.

A ciklikusok csakugyan magukra találnak, és elkezdték felülteljesíteni a növekedési (technológiai) részvényeket. Sőt, vezetik a piacokat. Ebben már csak az a meglepő, hogy a BUX index, amely értékeltségben alacsonyabban van, és a hagyományos iparágak vannak benne túlsúlyban, eddig nem ment új csúcsra. Különben meg öröm van, mert most már semmi sem áll Biden grandiózus 1900 milliárd dolláros csomagjának az útjába.

Fordulat a Teslánál, szárnyalt a Roblox

A keddi óriási ugrás után tegnap csak pár dolláros esést mutatott a Tesla részvénye, 668 dollárra. Eközben a kisbefektető-kedvenc GameStop tovább emelkedett. A Roblox, a melyet a “videójátékok legójának” neveznek, 55 százalékot emelkedett a tőzsdei bevezetését követő első napon. A vállalat kapitalizációja így az első nap végére 38,2 milliárd dollárra emelkedett az Equilor szerint.

Bár vannak még ellenállások a Tesla előtt, ismét szép menetelés indulhat el, ha a piaci hangulat is támogató marad, és az ellenállásokat is sikerül áttörni. Közben a fundamentumok erősek, idén akár 3 dolláros EPS-t is elérhet már a vállalat – írta a KBC Equitas. A konszenzus megosztott, nagyjából az elemzők harmada javasolja vételre, eladásra és tartásra. De a célárak konszenzusa inkább emelkedik, és már 630 dollárnál jár, ami tavaly március-április óta a legkedvezőbb.

Svájc gyengíti a frankot, ha kell?

Bizonyára nem véletlen, hogy az EKB ülése elé időzítették az egyik svájci jegybankár nyilatkozatát a frankról.

A svájci frank volt az egyetlen pénznem, amely nem profitált az USA-dollár gyengeségéből tegnap. Ebben nagy része lehetett, hogy a Svájci Nemzeti Bank síkra szállt a gyengébb valuta mellett. Frit Zurbruegg alelnök szerint meggyőződésük, hogy a “svájci gazdaság megfelelő keretfeltételeinek fenntartásához szükséges az extenzív, negatív 0,75 százalékos kamattal és devizapiaci beavatkozásokkal járó monetáris politikánk”. Azt is hozzátette, hogy “mindkét eszközzel tovább élhetünk, ha a helyzet megkívánja” – írta az Investing.com.

Fukushima 10 éves – Kell-e nekünk atomenergia és urán?

Az utóbbi egy évben a Global X Uranium ETF (URA) 89 százalékkal emelkedett, miközben az uránérc határidős árfolyama alig változott. Talán szemléletmód-változás zajlik az atomenergiával kapcsolatban? Ma pont tíz éve történt a fukushimai atomerőmű-katasztrófa.

A Bloomberg véleménycikke szerint atomerőművekre márpedig szükségünk van a klímakatasztrófa elkerüléséhez. A példa Németország, ahol az atomerőművek leállítása mellett döntöttek, jövőre az utolsónak is be kell zárnia.

Németország óriási összegeket fektetett megújulókba, mint például a nap- és a szélenergia. De ezek teljesítménye ingadozik, így nem elégségesek a gazdaság ellátáshoz. A nukleáris reaktorok fokozatos megszüntetésével a kieső energia nagy részét a széntüzelésű erőművek szolgáltatják. A szén a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából az egyik legkárosabb energiaforrás, miközben az atomhasadás egyáltalán nem bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat. Áthidaló megoldásként leginkább a földgázra összpontosítanak, ami tisztább, mint a szén, de még mindig “piszkos”, és függő helyzetbe hozza Németországot a beszállítóktól, mint Oroszország.

Néhány ország, különösen Kína és India, megértette, hogy az atomenergia továbbra is szükséges lesz a megújuló energiaforrások hiányosságainak pótlásához, és új reaktorokat építenek. De több gazdag ország is, köztük az Egyesült Államok és Kanada nyitottan gondolkodik, és újragondolja az atomenergia alkalmazását. A régi, hatalmas, összetett, drága és lassú erőművek helyett „kis moduláris reaktorokat” (SMR) építenek. Ezek elférnek egy nagy teherautón, és bárhol gyorsan fel lehet fűteni a rendszert – írja a Bloomberg.

A Goldman Sachs, mint bitcoin-kontraindikátor?

A bitcoin megközelítette eddigi 58 331 dolláros történelmi csúcsát tegnap, 57 258 dollárig jutott, de ma délelőttre visszatért 55 ezer alá. A Goldman Sachs elérkezettnek látta az időt korábban bezárt kriptodeviza-kereskedési platformja megnyitására, és a szektorban érdekelt részvénytársaságok papírjaira ETF-et is létrehozna. Ezt azonban sokan kontraindikátorként, figyelmeztető jelként értékelik.

A Reutersnek adott interjújában John Waldron elmondta, hogy a Goldman kriptovaluta kereskedési pultjának újraindítására vonatkozó döntését az egyre növekvő kereslet indokolta a bitcoin-vásárlásra vágyó ügyfelek részéről. A járvány gyorsította, táplálja a közelmúltbeli kriptoőrületet. Az amerikai bankóriás világszerte tárgyal a szabályozókkal és a központi bankokkal a digitális eszközök helyes megközelítéséről. Bár a lépés a Bitcoin újabb győzelmének tekinthető, sokan szkeptikusak, és a lépést medvepiaci (bearish) mutatónak tekintik.

Miután ugyanis a Goldman 2017-ben, az előző kriptoőrület hevében felállított egy kripto-platformot, a bikapiacnak gyorsan vége is lett és a bitcoin sokáig folyamatosan csak zuhant.

Újabb intézmények a blokklánc-porondon

További jele a kriptodevizák intézményi befektetők által történő elfogadásának, hogy kiderült, az Altshuler Shaham nevű nagy izraeli vagyonkezelő tavaly év végén a Grayscale Trust amerikai befektetési társaságon keresztül 100 millió dollárért bitcoint vásárolt. (Ezen azóta rengeteget keresett.)

A Christie’s aukciós ház pedig ma történetében először a blokklánc-világban tart aukciót, NFT-tokeneket árverez.