Az EKB ülésezett tegnap, és az emelkedő infláció és az élénkülő gazdasági fellendülés ellenére kitart laza politikája mellett. Christine Lagarde szerint még túl korai lenne a szigorításról beszélni. A növekedési prognózisait viszont felfelé módosította a bank.

Ez lehet a mai szép európai emelkedés fő mozgatórugója, ezzel csökkentek valamelyest az inflációs várakozások és így a kötvényhozamok is. Az utóbbi időben főleg a két tényező okozott aggodalmakat a részvénypiacokon.

A német DAX index így ma 0,1, a francia CAC 0,4, a brit FTSE 100 pedig 0,5 százalékkal emelkedik. Varsóban szerény esés van, a magyar BUX index viszont 0,7 százalékos pluszt mutat.

Az OTP csak 0,1 százalékkal drágul, a Mol és a Richter viszont 1,3-1,4 százalékkal emelkedik. A Telekom fél százalékos esése a tegnapi aukció fényében értékelendő, amire még visszatérünk. A forint gyengült, 80 fillérrel drágul az euró, 346,0 az ára a bankközi devizapiacon.

Az árupiacon két százalékkal drágul a réz, ismét az 1900 dollárt ostromolja az arany, és az olaj is enyhe pluszban áll.

Jó hírek az USA-tól Nagy-Britanniáig

Az infláció az USA-ban májusban a tegnapi adat szerint 5,0 százalékra emelkedett az előző havi 4,2-ről, ami 2008 augusztusa óta nem látott mérték. Az elemzők csak 4,7 százalékra számítottak. Ez nem túl jó hír a tőzsdék szempontjából, de mivel a Fed-től ennek ellenére sem várnak egyhamar szigorítást, az amerikai tőzsdék tegnap szépen emelkedtek. Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy a munkanélküliség viszont rég nem látott alacsony szintre süllyedt.

Nagy-Britanniában áprilisban a gazdaság 2,3 százalékkal emelkedett, ami meghaladta az elemzői várakozásokat. Ezt a mozgási korlátozások akkori lazításával magyarázzák.

A bikák tovább vágtatnak?

“Fantasztikus reakció az erősödő inflációra” – írja az Erste Research reggeli kommentárja.

Az amerikai CPI inflációs jelentés nem meglepő módon ismét a konszenzus feletti, a piacok reakciója azonban egészen elképesztő volt. Erre csak egy magyarázat látszik: a Federal Reserve monetáris politikája átmenetileg hibernálta a piacok árazó képességét, így érdemi fordulatra sem a kötvény-, sem pedig a részvénypiacokon nem számíthatunk addig, amíg a Fed nem változtat jelenlegi stratégiáján.

Tegnap 439 is volt a Magyar Telekom

A tegnapi Magyar Telekom részvény-visszavásárlási aukció eredménye szerint a cég megvette a maximális 10,2 milliárd forint értékű részvényt (23 794 792 darabot). Az átlagár 429 forint, a legmagasabb árszint pedig részvényenként 439 forint volt, ahol “arányos allokációra került sor”.

Az aukció után több mint két és fél százalékkal 423 forintra ugrott a papír árfolyama, ma délelőtt pedig 421 körül jár. (A Telekom korábban úgy döntött, hogy az osztalékfizetés egy része helyett saját részvényeket vásárol.) Az aukció előtti napokban 410-412 volt az árfolyam.

A DiDi lehet az év egyik legnagyobb bevezetése

Mega-IPO (részvénykibocsátás) készül az Egyesült Államokban. A kínai Uber-konkurens, a Didi Chuxing bejelentette, hogy vagy a Nasdaq technológiai tőzsdén, vagy a NYSE-n jelenne meg, “DIDI” tickerkóddal. A DiDi a világ egyik legnagyobb tőzsdei bevezetése lehet ebben az évben. (A cég Xiaoju Kuaizhi néven is szerepel az USA-ban.) Szakemberek szerint a cég tőzsdei értéke elérheti a 70 milliárd dollárt – írja a német N-Tv.de

A közlekedési szolgáltatót olyan vállalatok finanszírozzák, mint a japán Softbank, az Alibaba kínai online kiskereskedő, valamint a kínai Tencent technológiai óriás. A klasszikus fuvarközvetítés mellett a Didi autóbuszos szállítással és kerékpárkölcsönzéssel is foglalkozik.

Esett két mém-részvény

A Gamestop tegnap 27 százalékot esett, miután a társaság részvények eladását tervezi. Ez a legnagyobb csökkenés március óta. Lejtőre került az AMC is, amely tegnap 13 százalékot csökkent, de kevesebb mint két hét alatt a 70 dollár feletti szintekről 40 dollárig is esett – írta a KBC Equitas.

Nagyhatalmak a bitcoin ellen

A kínai hatóságok folytatják hadjáratukat a bitcoin ellen, két tartományban is bejelentették, hogy megtiltják a bányászati tevékenységet. Az USA-ban pedig Elizabeth Warren szenátor a szenátus bankügyi bizottsága előtt “teli torokból” nekiment a bitcoinnak, felsorolva az ellenzők összes klasszikus ellenérvét.

Majd az IMF is kibocsátott egy nyilatkozatot, amelyben aggódtak a bitcoin hivatalos fizetőeszközzé nyilvánítása kapcsán, és sorolták, hogy ez milyen pénzügyi és gazdasági kihívásokat jelent. (A napokban Salvador hozott ilyen értelmű jogszabályt, lásd: El Salvador, a megváltó – 11 következménye lehet, ha a bitcoint hivatalossá nyilvánítják.)

A birodalom visszavág a kriptóknak?

“A birodalom visszavág” – mondta a Coindesk podcastja a híreket kommentálva. A bitcoin előretörésével egyre több harcos ellenző is megjelenik. Figyelemre méltónak tartják, hogy szenátusi bizottság eredetileg a CBDC-ket (digitális jegybanki fizetőeszközöket) volt hivatott megtárgyalni.

Nagyon úgy néz ki, hogy az államok és a hagyományos pénzügyi rendszer az általa nem kontrollálható kriptodevizák ellen az általuk kontrollált CBDC-kkel készül harcba szállni. Tartsd kezed ügyében a pattogatott kukoricát, látványos menet lesz – teszik hozzá.