Hajlandóak voltak a biztonságért fizetni, a részvénypiacon abban az értelemben, hogy a magas volatilitású (áringadozású) részvényeket kerülték, az alacsony volatilitásúakat pedig keresték. A központi bankok válság utáni beavatkozásai piaci torzulásokhoz, rendellenes tőkeáramláshoz vezettek.
A tőke rendkívül könnyen elérhetővé vált a piacon. A cégcsődök száma az USA-ban például 2006 óta nem látott alacsony szintre süllyedt. Nőtt a “leverage”, a kockázatos tőkeáttétel, ugyanakkor a cégek kis csoportja ül a vállalati szektorban levő készpénz nagy részén. (Például az Apple – a szerk.)
Medve vagy bika?
Lehet ez még sokkal jobb is? Lehet ez még sokkal rosszabb is? Bika vagy medve jön a részvénypiacon? Mindkettő mellett vannak érvek. A részvénypiacok árazása, hozama még mindig kedvező más eszközökhöz képest.
Ugyanakkor a növekedés már sok éve tart. A bérnövekedés pedig alaposan megnyirbálhatja a cégek nyereségét. A gazdasági növekedés jó, a vállalatok mérlegei erősek. Az érvek és ellenérvek még hosszasan sorolhatók.
FAANG, momentum és növekedés – ezek voltak Ned Salter szerint a részvénypiaci emelkedés mozgatórugói, legalábbis az USA-ban. (FAANG=Facebook, Amazon, Apple, Netflix, Google. A momentum a tartós trend, a lendület, a mozgás meglevő tehetetlensége egy irányban – a szerk.)
Az ETF-ek uralma
Kína a szakember szerint már nem lesz a pozitív meglepetések forrása a közeljövőben. Az egész gazdaság eladósodottsága 2017-ben már nem nőtt gyorsan, a háztartások eladósodottsága viszont elérte a GDP 50 százalékát. Nagyobb növekedési meglepetésre nem lehet számítani.
Az amerikai tech-szektorban hatalmas befolyásra tettek szert az ETF-ek (tőzsdén forgalmazott, többnyire indexkövető alapok), szinte minden féle és fajta ETF-ben van például Apple. Az óvatos befektetők a technológiai óriásokat vásárolják azok alacsony volatilitása miatt. Az ETF-ek már az amerikai részvényforgalom 30 százalékával rendelkeznek.
Mehet még a tánc
A szakember szerint a részvénypiacon a jó lehetőségek továbbra is az értékalapú befektetésekben vannak. Hasonló a helyzet Európában is. Japánban a vállalati reformoktól lehet várni az eredmények növekedését. Kínában viszont várhatóan inkább oldalazás, visszafogott növekedés várható.
(Az előadás első részéről, a kötvénypiacokról itt írtunk.)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,93 pontos nyitás után csökkent kedden kora délutánig. 
