A délelőtti, enyhén pesszimista hangulatból az európai tőzsdék a zárásra kellemes pluszt tudtak összehozni. A német index 0,9, a francia 0,5, az olasz 1,0 százalékkal emelkedett. Kimagasló volt a lengyel tőzsde, itt 2,5 százalék volt az ugrás. Az Egyesült Államokban az S&P 500 index 0,4 százalékkal ment fel, a Nasdaq Composit másfél százalékkal emelkedett, de a Dow Jones ipari átlag 0,2 százalékos süllyedést produkált.
Itthon a BUX index alig változott, fél ezrelékes süllyedést mutatott a záráskor. Főleg a Mol 1,4 százalékos esése húzta le, az OTP csak 0,2 százalékkal süllyedt. Eközben a Richter 0,6, a Magyar Telekom pedig két százalékkal emelkedett. Az Opus 1,3 százalékkal ment lejjebb. A CIG Pannóniáért ismét tülekednek a vevők, 7,8 százalékos volt a mai többlete. A forint erősödött, 50 fillérrel volt lejjebb az euró ára a péntek estinél, most 352,40 forint.
További és frissebb árfolyamok, grafikonok itt láthatók
A Reuters azzal magyarázza a részvénypiaci hangulat javulását a nap során, hogy ígéretes hírek jöttek több oltóanyag-előállító cég háza tájáról a Covid-19 oltással kapcsolatban. (Pfizer-BioNTech, AstraZeneca.) Ezen kívül az USA-ban újabb mentőcsomag készül.
Az EU-csúcs már lefutott?
A nap eseménye a az EU vezetőinek csúcstalálkozója, amelyet eredetileg két napra terveztek, de már a negyedik napnál tartanak. Váltakozó hírek jönnek arról, hogy mekkora a megegyezés esélye, illetve milyen viták folynak a háttérben. Délelőtt idéztünk olyan véleményeket, amelyek szerint a megegyezést a tőkepiacok gyakorlatilag biztosra veszik, ugyanis nagyon nagy a nyomás ez ügyben az EU-vezetőkön. Valószínűleg ezért tudnak a tőzsdék jól teljesíteni a tárgyalások elhúzódása ellenére is. (Délután írtuk: Macron dühöngött, Orbán beszólt, Kurz kisétált – áll a bál az EU-csúcson.)
Négy éves csúcson az ezüst
Az ezüst egy nagyobb, több mint két százalékos ugrással átlépte a 20,0 dolláros szintet, ami a 12 havi csúcsa volt szeptember óta. Utoljára 2016 szeptemberében volt a mainál is magasabban a szürke fém. Az ár egyébként 2011 áprilisában 49,50 dollár körül tetőzött, 1980-ban pedig elérte az 50 dollárt is. Ez inflációval korrigálva, vagyis mai árakra átszámolva mintegy 120 dollárnak felelne meg. (Lásd a Macrotrends.net ábráját.)
Az ezüst mai drágulásához hozzájárulhatott, hogy a Pan American Silver felfüggesztette két bányájának termelését Peruban a koronavírus terjedése miatt. Az arany is drágul, 1817,6 dollár, közel van sok éves, nemrég beállított csúcsához (ami 1829,8 dollár).
Washingtonban is csomagolnak
Miközben az EU-ban mentőcsomagról tárgyaltak, ma Washingtonban is találkozó kezdődött egy újabb fiskális élénkítő csomagról, amely a járvány gazdasági hatásait hivatott ellensúlyozni. A szenátus frakcióvezetője, Mitch McConnell, és a pénzügyminiszter, Steven Mnuchin, valamint további politikusok jönnek össze a Fehér Házban, hogy egy ezer milliárd dollár körüli csomagot megvitassanak – írta a Bloomberg.com.
Ez messze elmarad az ellenzéki demokraták által javasolt három és félezer milliárd dolláros csomagtól. Bár a Fehér Ház szóvivője, Nancy Pelosi utalt arra, hogy a végösszeg jóval magasabb lehet az eredeti javaslatnál.
A tőzsdei buborék egy áldás?
Amikor a tőkepiaci buborékok kipukkadnak, akkor a befektetők általában nagyon rosszul járnak. De a történelem azt mutatja, hogy sokszor maradandó érték is visszamarad ezek után a buborékok után – írta a Financial Times.
Ilyen lehet például a Tesla esete, amely a múlt héten 1790 dolláron napon belüli csúcsot ért el, ekkor a társaság értéke 320 milliárd dollárra emelkedett. Ez több mint a Toyota és a Volkswagen tőzsdei értéke összesen. A Tesla részvényeinek értéke az év eleje óta csaknem háromszorosára emelkedett, ez kifejezetten egy részvénypiaci buborék képét mutatja. A General Motors részvényei – ez a cég szintén készít elektromos járműveket – kevesebb mint a nyereség tízszeresén forognak, a Teslánál ez az arány 1200-szoros.
A Tesla esetében a befektetők arra teszik a tétjeiket, hogy az elektromos autók hosszú távon is életképesek maradnak. Kínában a Nio, az Amerikai Egyesült Államokban a Nikola a szintén óriási ki ugrásokat produkált a részvénypiacon az utóbbi hetekben.
A Tesla, mint a vasút
Utóbbi a részvénykibocsátás után napokon belül túlszárnyalta a Hyundai és a Fiat Chrysler értékét. Pedig nemhogy nyeresége nincs, de még nem is gyártott le egyetlen egy járművet sem. A korábbi pénzügyi buborékok hasonló képet mutattak, például a vasútépítési mánia az 1800-as években Nagy-Britanniában és az USA-ban. Nagyon sokan nagyon sok pénzt veszítettek, amikor a buborék kipukkadt, ám addig rengeteg tőke folyt az annyira fontos infrastrukturális fejlesztésekbe. Ez megteremtette a vasúti közlekedés alapjait és az országok közlekedésének, ipari termelésének gerincévé vált a vasút – írta a Financial Times.
A kiköltözési hullám nem állt meg és egyértelműen a nagyvárosok 25-30 kilométeres vonzáskörzetére koncentrálódik. 
