Az újabb Covid-hullám borzolja a kedélyeket, nem tud erősödni a forint

Szerdán is veszteséggel zártak az amerikai tőzsdeindexek, és ezt követték ma az ázsiai, illetve a korai kereskedésben az európai piacok is. Az S&P 500 index 1,2 százalékot, a Nasdaq Composite 1,35 százalékot, a Dow Jones 1,1 százalékot veszített. A borús nemzetközi hangulat miatt a Nikkei 1,15 százalékos, a Shanghai Composite 0,4 százalékos, a Hang Seng Index 1,1 százalékos mínusszal fejezte be a csütörtöki napot.

A vezető európai indexek vegyesen teljesítettek a délelőtti kereskedésben. Mínuszos kezdés után kisebb napon belüli erősödést láthatunk, ennek köszönhetően a DAX 0,2 százalékos pluszba került, miközben a francia és az angol tőzsdeindex minimális veszteséggel állt. A nemzetközi piacokon hangulatát befolyásolta az a hír, hogy az Egyesült Államok január 5-től csak negatív Covid-teszt eredmény esetén fogadja a Kínából érkező légitársaságok utasait, ráadásul ezt megelőzően már volt olyan európai ország, amely hasonló lépésről döntött. Az utazási korlátozások ugyanakkor csak a vetületei annak, hogy Kínában a koronavírusos esetek megugrásával küzdenek, és a társadalmi nyomás, a tiltakozások miatt a korábbi zéró-tolerancia elvet rövid időn belül sokkal megengedőbb korlátozások váltották fel. A futótűzként terjedő betegség miatt mind az árupiacokon, mind pedig több részvény esetén is módosulnak a várakozások, hiszen nagy valószínűséggel a negyedmilliárd koronavírusos kínai beteg felülírja a korábbi elképzeléseket.

A magyar tőzsde csütörtökön is alulteljesítőnek számít, hiszen a BUX az egyik leggyengébb teljesítményt mutatja Európában. Az irányadó mutató 0,8 százalékot veszített, gyakorlatilag az összes nagy cég árfolyama gyengült. A karácsonykor durva sarcot a nyakába kapó Richter 0,4 százalékkal 8265 forintra gyengült, az OTP 0,8 százalékot esett és 10200 forint. A Molt az olajárak esése fogja vissza, a 2600 forintos szint 0,6 százalékos veszteséget jelent. A Magyar Telekom 0,8 százalékot veszített, és 342 forint körül forog. Az idén komolyabb mozgásra már valószínűleg nem számíthatunk, azt pedig csak remélni lehet, hogy a kormány nem hoz további piacromboló intézkedéseket, amelyek a jövő év elején negatívan érintenék majd a tőzsdei vállalatokat.

Az európai piacon így is vannak olyan történések, amely miatt a befektetők aggódhatnak. A negatív hangot fokozták csütörtökön az újabb orosz rakétacsapásokról szóló hírek, hiszen több ukrán várost, köztük a fővárost, Kijevet is súlyos támadás érte. Ráadásul aligha van remény a háború lezárására, miután szerdán az orosz külügyminiszter elmondta, hogy békekötésre csak akkor kerülhet sor, ha elismerik Moszkva fennhatóságát az idén annektált négy ukrán régió felett. Miközben mind Kijev, mind a nyugati világ pont ezzel ellentétes elvárást fogalmaz meg, vagyis azt, hogy Oroszország tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot és katonái hagyják el Ukrajna területét.

Az sem javítja emellett a befektetők hangulatát, hogy továbbra is félnek a magas inflációs kilátásoktól, a lassuló gazdasági növekedéstől, illetve a recessziótól. A prognózisok szerint az Európai Központi Bank az új évben tovább folytatja a szigorító monetáris politikát. Erre utal, hogy a holland jegybank elnöke, Klaas Knot a hét elején kijelentette, hogy a 2023 júliusáig tartó öt kamatdöntő ülésen az EKB "megfelelő ütemű szigorítást" fog eszközölni. A bankár szerint ennek eredményeként a kamatok végül a nyáron tetőzhetnek.

Ahogy cikkünk első felében említettük, a kínai járványhelyzet az árupiacokra is hatott. A betegek gyorsan növekvő száma a szakértők szerint akár újabb korlátozások bevezetését eredményezheti, amely biztosan az olaj iránti kereslet visszaesésével járna. Ez egyébként már szerdán is jelentkezett az árakban, és csütörtökön is kisebb csökkenés volt mind a Brent, mind a WTI esetén. A magyar gazdaság számára is fontos európai tőzsdei gázárnál kifutott a decemberi szállításra vonatkozó határidős termék, így immár a január végi teljesítés árait látjuk. Ennek megfelelően kisebb emelkedést tapasztalhattunk, ugyanakkor a 85 eurós megawattóránkénti ár még továbbra is a háború előtti szintet idézi.

Az alacsony(abb) gázár elvileg kedvező a magyar gazdaság számára, hiszen az energiaegyenleg durván felborította idén az egyensúlyi mutatókat. Más kérdés, hogy ennek orvoslása kapcsán továbbra is kapkodó kormányzati intézkedéseket láthatunk, elég csak a már idézett gyógyszeriparra kivetett különadóra gondolni. De az sem segíti a hitelességet, hogy a korábban többször ígért hiánycélt is felülírták a költségvetés módosításában. Ezek után nem meglepő, hogy az euró árfolyama továbbra sem csúszott be a 400 forintos szint alá. Csütörtök délelőtt 402 körül mozgott a keresztárfolyam.

A vállalati hírek közül érdemes megemlíteni, hogy rég produkált ilyen gyenge teljesítményt az Apple, mint amit az elmúlt hetekben bemutatott, ezzel már a 2021 júniusi szintekre esett vissza a részvény árfolyama. A KBC Equitas napi hírösszefoglalójában azt írta, hogy a növekvő kínai koronavírusos megbetegedések száma nem túl jó hír a vállalat számára, hiszen egy nagyobb lezárás további ellátási gondokat okozhatna, emellett az iPhone-ok iránti keresletcsökkenés sem segít túl sokat a cégnek. Az elmúlt héten így az egyik leggyengébben teljesítő komponens volt az Apple a Dow Jones indexben.

Jelentős túladottság után pozitív korrekció várhat a Tesla részvényére, erről már az Equilor írt. Az elektromosautó-gyártó amerikai vállalat részvénye az elmúlt időszak eladási hullámának köszönhetően a jelentős túladottság jeleit mutatja. Az elemzők szerint az RSI indikátor 17 alá esett, így rövid távon várható némi pozitív korrekció az árfolyamban. A részvény 3,31 százalékot erősödött a tegnapi kereskedés során.