A ciprusi bankmentőcsomag különbözik az eddigi mentőakcióktól, hiszen a szigetországban a betétesek pénzéből tőkésítik fel a pénzintézeteket - eddig ilyenre nem volt példa. Már ezt elég nagy megrökönyödéssel vette tudomásul a piac, az európai bankrendszerrel kapcsolatos aggodalmakat csak tovább mélyíti, hogy az euróországok pénzügyminiszterei alkotta Eurócsoport elnöke szerint a ciprusi forgatókönyv mintapélda - vagyis máshol is alkalmazható. Ez annak ellenére így van, hogy ehhez hasonló terveket tartalmazott az EU bizottsági javaslata a bankunió kapcsán - emeli ki az Aegon Alapkezelő munkatársainak szakblogja, a TotalReturn.hu.

Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke

A kérdés az, a bajban ki állja a cechet? A válság elhúzódásával - úgy tűnik - megtörtént a súlypontáthelyezés - emeli ki Pálfi György, az alapkezelő portfóliómenedzsere legújabb bejegyzésében. Míg korábban a nemzetállamok vállalták át a kockázatokat, a veszteségek most már a részvényeseket, a kötvényeseket, legvégül pedig a betéteseket terhelik. Egyes tagállamokban a bankszektor hatalmasra duzzadt, így a kockázatok kezelésében ez előrelépésnek is tekinthető, van azonban hátulütője a dolognak: a perifériaországok és az egészségesebb euróországok bankjai között tovább nyílhat az olló. A görög, spanyol és portugál bankoknál az elmúlt években komolyabb betétkivonás volt megfigyelhető, akárcsak az utóbbi negyedévben Cipruson - ezzel ellentétben Luxemburg bankjaiba például egyre többen viszik a pénzeiket (lásd az alábbi ábrát a betétek változásáról az egyes eurótagállamokban). Ennek persze lenyomata van a banki forrásköltségekben, a hitelkamatokban, a hitelezési aktivitásban - végső soron tehát ennek hatása a gazdaság teljesítményében is megjelenik.

A bankbetétek "vándorlása" az egyes európai országok között. Forrás: TotalReturn

A betétáramlás nemcsak az országok között erősödhet fel, de országon belül az egyes bankok között is, vagyis a nehéz helyzetben lévő pénzintézetek terhei tovább nőhetnek.