Bebizonyítjuk: a Trump-rali csak egy mítosz

Donald Trump jelölőgyűlésen 2016. március 5-én. (MTI/AP/Charles Rex Arbogast)

Donald Trump elnök kedvenc Twitter-csatornáján posztolta tegnap, hogy „az amerikai részvénypiac majdnem 20 százalékkal ment fel a választás óta!”. Tegnap a Dow Jones ipari átlag valóban rekordot döntött, és átlépte a 22 ezer pontot, történetében először. Megnéztük, mi is történt valójában.

A november 8-ai záró indexhez képest valóban 20,09 százalékkal van feljebb a Dow Jones ipari átlag. Ez a mutató azonban, bár gyakran emlegetik, szakmai körökben elavultnak számít. Például azért, mert csak az ipart ábrázolja egy már inkább szolgáltatás-központú világban, de azért is, mert csak 30 részvény van benne egy sokkal népesebb piacon.

Tíz választás közül

Ezért az S&P 500 index, amely félezer papírt tartalmaz, jobban kifejezi az amerikai részvénypiac állapotát. Ez a mutató 15,8 százalékkal emelkedett, ami persze kevesebb mint háromnegyed év alatt szintén nem rossz, sőt nagyon jó.

Clinton alatt volt a csúcs

Az első toronymagasan Bill Clinton. Az ő 1996-os választási győzelme utáni 267 nap alatt mintegy 33 százalékkal ment fel az S&P 500 és 35 százalékkal a Dow Jones. (Mellesleg az akkori emelkedő periódus a dotcom-lufi csúnya kipukkadásával ért véget néhány évvel később.)

Második helyezett: George H. W. Bush. Az ő 1988-as győzelme után ugyanis 25 százalék körüli mértékben emelkedtek az indexek az említett számú nap alatt.

Harmadik vagy negyedik a tízből

A harmadik Barack Obama 2012-2013-ban, ha az S&P 500 indexet figyeljük (plusz 18 százalék). Ebben az esetben negyedik Trump az említett 15,8 százalékos indexemelkedéssel. Ha viszont ragaszkodunk a Dow Jones ipari átlaghoz, akkor Trump a harmadik, mert Obama második kormányzása alatt ez az ipari index csak 17 százalékkal húzott bele 267 nap alatt.

Tízből harmadiknak vagy negyediknek lenni, azért nem akkora hatalmas dicsőség, bár fél év alatt a Trump-rali hozama hozama szép, főleg a minikamatok világában. (Egy további érdekes összehasonlító oldal itt látható, még több elnököt tartalmaz.)

Így lehetne még csűrni-csavarni

Lehetne még csűrni, csavarni ezt, talán egészen addig is, amíg a nekünk tetsző eredményt hozzuk ki. Például kerek fél évvel (182 vagy 183 nappal) számolni, ekkor Trump a második helyre felverekedné magát az elnökök sorában a Dow és harmadik az S&P szerint, megnéztük.

Vagy lehetne félév végével (június 30-al) számolni, vagy a november elején esedékes elnökválasztás helyett a hagyományosan január 20-ra eső elnöki beiktatással. Vagy kiindulópontnak egy még korábbi állapotot választani, például a választás előtt pár hónappal, amikor az esélyek, közvélemény-kutatási eredmények még homályosabbak. Vagy választhatnánk egy másik indexet, a Russel 2000 vagy a Nasdaq valamilyen időtávra hátha kihozza Trump győzelmét, ezeket a verziókat már nem próbáltuk.

Dollárgyengülés ellenére elöl a DAX

A német DAX index egyébként annak ellenére ment fel 15,9 százalékkal november 8-a óta, hogy Donald Trump időnként a németekkel sem bánik kesztyűs kézzel. Hol általában a német kereskedelmi többletet kárhoztatta, hol az autógyártókat fenyegette, hol az acélipart (bár az főként a kínaiak ellen irányult). De főleg Trumpnak tulajdonítják a dollár rohamos gyengülését is az utóbbi időben, ami nem éppen jó az európai exportőröknek és így a tőzsdéknek.

Közben a nagyvilágban

Az iShares MSCI Emerging Markets (EEM) feltörekvő piaci index először jól leesett Trump megválasztásának hírére, később magához tért, és ma 17,3 százalékkal van november 8-i értéke felett (37,47-ről 43,97-re nőtt). Az indexben egyébként a Trump által korábban szivatni óhajtott Kína, valamint Korea, Tajvan, India és Brazília részvényei a legnagyobb portfólió-elemek, a szintén kiemelt Mexikó pedig a hetedik.

Világviszonylatban pedig félévkor bemutattuk, hogy sem az első félévben, sem egy év alatt, sem három hónap alatt nem voltak különösebben kiemelkedőek az amerikai részvényindexek. Inkább valahol a cikk végén levő táblázat közepe táján, a középszerben helyezkedtek el. Igaz, ezt több éves emelkedés előzte meg, de nem Trump elnöksége alatt.

Trump ellenségei és bírálói persze buzgón kommentelnek Trump bejegyzése alatt: „Hogyan tulajdoníthatod magadnak a részvénypiacért a dicséretet, amikor egyetlen törvényt sem sikerült keresztülvinned?”, vagy: „A Goldman Sachs bankárai a Trump-kormányzatban, Scaramucci-val együtt, mohóságukkal majd gondoskodnak a következő tőzsdei összeomlásról”, mint ahogy 2009-ben tették. (A kommentelő vélhetően inkább 2008-ra gondolt.)

Köszi, Obama

Megint más Obamának tulajdonította, hogy az USA-ban megy a szekér, például ezekkel a szavakkal: „Az USA részvénypiaca 300 százalékkal ment fel 2008 óta, köszönjük, Obama!” (Obama elnök kevéssel a nagy válság kitörése után, 2009. január 20-án lépett hivatalba.)

Egy új felmérés szerint az amerikai választóknak csak 33 százaléka elégedett Donald Trump elnök munkájával, 61 százalékuk pedig elégedetlen. Ezzel az elnök elfogadottsága új mélypontra ért. Egy másik kutatás 37,8 százalékos népszerűséget becsül, de ez is új mélypont. Lehet, hogy a rali nem Trump miatt, hanem botrányos elnöksége ellenére következett be vagy tart még mindig?

A nagy felelősség-hárító

A német N-Tv.de hasonló, Trumpot bíráló cikkében emlékeztet arra, hogy a 2009 óta tartó tőzsdei áremelkedést elsősorban a jegybankok laza monetáris politikája okozta. Sokat mond a zárszó is: Az árfolyamokat nem tudjuk előre jelezni, de az biztos, ha a közeljövőben a tőzsdék esni kezdenének, ezért Trump minden felelősséget messzire el fog hárítani magáról.