Lustáknak való befektetések érkeztek Budapestre

Nyolc új tőzsdén kereskedett befektetési terméket (ETF-et és ETP-t) vezettek be július 6-ától a Budapesti Értéktőzsde BÉTa Piacára, a közlemény szerint „a passzív befektetések térnyerésére reagálva”. Az „új instrumentumok révén a hazai befektetők forint alapon, hazai befektetési szolgáltatókon keresztül érhetik el az amerikai részvénypiac egyes szektorait”, valamint az ezüst, a réz, a bitcoin, az ether és a solana árfolyamát követő termékeket.

Mik is azok a passzív befektetések?

Passzív befektetéseknek azokat nevezik, amikor a befektető nem cserélgeti a különböző befektetéseit, vagy nem túl gyakran vált egyikről a másikra. Ehelyett csak megvesz valamilyen részvényindexet – vagy részvénycsomagot –, kötvénycsomagot vagy árupiaci terméket, újabban kriptovalutát, amelyeket jellemzően hosszabb távon tart.

Ezzel szemben az aktív befektetési stratégiáknál folyamatosan próbálják a pillanatnyilag legígéretesebb részvényeket, kötvényeket vagy árupiaci termékeket kiválasztani, és ezeket a piaci szituáció, kilátások vagy más szempontok alapján gyakran váltogatják, cserélgetik. (Vagy változtatnak a mennyiségen, arányokon.) A BÉT szerint 2026 első negyedévében „az Európába áramló befektetői tőke 65 százaléka passzív befektetésekbe került, amelyeknek nagy részét ETF-ek tették ki”.

Alacsonyan lehet tartani a költségeket

Az ETF-ek, illetve az ETP-k ezt a passzív befektetési trendet kihasználva általában valamilyen részvényindexet, kötvényindexet, árupiaci terméket vagy újabban kriptovalutát követnek. Összetételüket előre meghatározzák, és az később sem változik jelentősen. (ETF: Exchange-traded Fund, azaz tőzsdén kereskedett alap, ETP: Exchange-traded Product, tőzsdén kereskedett termék.)

Mivel az alapkezelőnek így viszonylag kevés dolga van ezzel a befektetéssel, a költségeket is relatíve alacsonyan szokták tartani. Az aktívan kezelt befektetési alapok fél-másfél százalék közötti jellemző költségével (TER-mutató) szemben itt általában csak 0,1-0,5 százalékról van szó, sok nagyobb, hatékony ETF kezelője csak 1-2 ezreléket számol fel.

Az olcsóság mellett ezen alapok másik vonzó tulajdonsága, hogy korábban különböző elemzések kimutatták, a passzív befektetések, például a sima részvényindexek teljesítménye a múltban rendszerint meghaladta az aktív befektetésekét. Tehát a befektetők jobban jártak, ha ETF-eket vettek, amelyeket sok évig tartottak, mint amikor – ők maguk vagy egy aktívan kezelt alap révén – gyakran cserélgették a befektetéseket.

Megérkeztek a kriptók

Sok más hagyományos tőzsdén lehetett már eddig kriptovalutákat kapni valamilyen formában, például ETF-eken vagy ETN-eken keresztül (az utóbbiak jogilag kötvényszerű, de az ETF-ekhez hasonló befektetések). Budapesten és forintban ez eddig nem volt lehetséges, de most az új ETF-ek között van bitcoinra, solana érmékre és éterre (etherre) szóló termék is.

A vezető kriptovaluta, a bitcoin tavaly október eleji csúcsához képest ugyan kevesebb, mint a felére esett vissza, hosszú távon vizsgálva azonban még mindig inkább emelkedő trendben mozog. Négy év alatt például még így is háromszorosára emelkedett az árfolyama. A kisbefektetők kedvencének számító solana is járt sokkal feljebb, de négy év alatt így is duplázott, az ether viszont inkább stagnált, mindössze 32 százalékkal ment fel, ami ezen a piacon csekélynek számít.

(Azért négy év alatt célszerű megfigyelni, mert ez igazodik a bitcoin feleződések és a kriptovaluta-piac négyéves ciklusaihoz. Lásd korábbi cikkünket:)

Nem árt tudni, hogy brókercégeken keresztül az ETF-ek sokkal nagyobb kínálatát lehet elérni, főleg ha valaki nem ragaszkodik feltétlenül a forint alapú befektetésekhez. A befektetési vállalkozásoknál sok más fontosabb kriptó árfolyamát követő terméket is lehet találni, ezeket akár adómentességet biztosító tartós befektetési számlára (TBSZ) is meg lehet vásárolni. (A TBSZ öt év után teljes adómentességet biztosít a kamat-, árfolyamnyereség- és osztalékadó, illetve a szocho alól, ami jelentős előnyt jelent hosszú távon.) Ilyen brókercégek például a K&H Értékpapír vagy a Concorde Értékpapír.

40 ETF-ből lehet válogatni

A Budapesti Értéktőzsdén 2018. október 1-től lehet ETF-ekkel is kereskedni, jelenleg 40 darab van a listán.

Lehetővé teszik, hogy a befektetők egyetlen tranzakcióval egy jól diverzifikált, az adott ETF által reprezentált piac egészét lefedő portfóliót vásároljanak meg – írja a tőzsde.

Az ETF-ekkel indexeken keresztül az európai és az amerikai részvénypiacok teljesítményére lehet pozíciót felvenni, és olyanok is vannak a listán, amelyek a piacok esése esetén termelnek nyereséget (short típusúak). Egyes ETF-ek pedig a fenntarthatósági (ESG) szemléletet helyezik előtérbe a részvénycsomagjuk összeállítása során.

Elég nagy a marzs

Az ETF-ek kereskedése és elszámolása a BÉTa Piacon megszokott módon, forintban történik, a kereskedési szakaszok, az ajánlattípusok is az ott alkalmazott szabályokhoz igazodnak.

A BÉTa Piacon a kereskedést az OTP Bank Nyrt. támogatja árjegyzéssel.

A kisbefektetők számára viszont hátrány, hogy a vételi és az eladási árfolyamok közötti különbség nagy – kedd délután – 0,8 százalék volt. Ez viszonylag széles ahhoz képest, ahogy a nagyobb tőzsdéken az értékpapírok vételi és eladási árfolyama közötti marzs alakulni szokott, vagy akár a BÉT-en is például egy OTP vagy egy Mol részvénytranzakciónál. (Ez a legjobb vételi és eladási ajánlatok közötti távolság, ami a befektetőknek egyfajta költség, veszteség.)