Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a rendkívül alacsony kamatok környezetében a növekvő összegű megtakarítások a helyüket keresik, miközben kamat nincs, ezért ésszerű lenne a tőzsde felé nyitni. Pénz tehát lenne, amely a hazai tőzsdét éltetheti, csak egyelőre nem elég vonzó alternatíva, leginkább az új bevezetések, izgalmas befektetési sztorik hiányoznak.
Van most könnyű pénz
A cégek viszont máshol is találnak forrást (támogatások, hitelek). Most azon gondolkoznak, van-e NHP, vannak-e EU-s támogatások, és ezekből szereznek finanszírozást. A tőzsdére lépéstől ugyanakkor félnek. Ijesztő nekik az örökös adatszolgáltatás, de az a lehetőség is, hogy egyszer csak jön valaki és átveszi az irányítást. Pár év múlva annyiban változhat a helyzet, hogy a vállatok könnyű pénzhez jutási lehetősége visszaszorul, akkor inkább a tőzsde felé fordulnak. Elvileg akár 100 körüli olyan magyar cég is lehet, amelyik alkalmas a tőzsdei megjelenésre, ha egyszer motivációt éreznek erre.
Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója is azt emelte ki, hogy az uniós finanszírozások kifutásával és a banki piac finanszírozás visszatértével a cégek számára felértékelődik a tőkepiaci finanszírozás szerepe. Az alacsony eszközértékű, de innovatív vállalatok számára nehezen lesz elérhető a banki finanszírozás, viszont ők jelenthetik az izgalmas befektetési lehetőségeket a tőzsdén.
Jól megy a piac, de új sztorik kellenének
A hazai részvénypiac egyébként jól teljesít. Bár nem ment abszolút csúcsra, mint az amerikai indexek vagy a DAX, de ez érthető, mivel a BUX 2007-es csúcsa nem kis mértékben a Mol körüli felvásárlási őrületnek volt köszönhető. Ha ennek hatását leszámítjuk, akkor gyakorlatilag megvan a csúcs, és ebben a kedvező nemzetközi tőzsdei helyzeten kívül a magyar gazdaság javuló teljesítménye is sokat segített.
Az elmúlt években nem volt igazán komoly magyar részvénykibocsátás, pedig ezekre nagy szükség lenne, hisz ezek keltik fel a lakosság érdeklődését. A 90-es években, amikor egymás után érkeztek a jobbnál jobb cégek a tőzsdére és heves árfolyam-emelkedés következett, a magánbefektetői pénz zúdulni kezdett a tőzsdére. A lakosság mellett azonban az intézményi befektetőkre is fókuszálna a BÉT.
Egyedi volt
A 90-es évek annyiban egyedi volt, hogy akkor a privatizáció hozta a nagy, vonzó vállalatokat a tőzsdére, ez természetesen megismételhetetlen, bár van még néhány állami cég, melyben az állam többséget szeretne tartani hosszútávon, de kisebb részesedést akár tőzsdére is vezethetne (MVM, Szerencsejáték Zrt, Posta). A fő irány azonban most az lenne, hogy olyan magáncégek érkezzenek, akik már elég nagyra nőttek a tőzsdeképességhez, ugyanakkor a további fejlődésükhöz a tőzsde által kínált tőkebevonás szükséges.
|
| Forrás: BÉT / Privátbankár.hu |
Pedig előzetesen 80 milliárddal is megelégedett volna. A kamatokkal is lejjebb lehetett kicsit menni. 
