A Napi Gazdaság értesülése szerint a részvényes keresetében azt írja: a vételár meghatározásánál döntő fontosságú részvényenkénti sajáttőke-érték kiszámításakor hiányosan, a részvényesek számára kedvezőtlen módon vette figyelembe az ajánlattevő a Rába legértékesebb ingatlanjának értékét. A győri belváros szomszédságában elterülő 40 hektáros terület kétféle értéken szerepel ugyanis a Rába beszámolóiban. Az alacsonyabb érték a telek sok évvel ezelőtti, 338 millió forintos bekerülési ára, a másik az éves jelentés kiegészítő mellékleteként megjelenő vagyonértékelésben szereplő összeg, amely 6 milliárd forintra rúg.
A részvényes szerint a társaság részvényeire jutó saját tőke összegének kiszámításakor az ingatlan valódi, piaci értékét kell figyelembe venni, márpedig ezzel számolva álláspontja szerint - halasztott adóval korrigálva - 815 helyett legalább 1208 forinton kellett volna megtennie az MNV-nek vételi ajánlatát. Az ajánlatba a részvényes szerint más hiba is csúszott, abban ugyanis a sajáttőke-érték meghatározásakor a Rába sajátrészvény-állományát is beleszámolták, pedig ezt nem lett volna szabad volna figyelembe venni az összes részvény számának meghatározásakor - írja a Napi Gazdaság.
Az Európai Bizottság engedélyére várnak
Az MNV Zrt., azaz lényegében az állam november 7-én kötelező nyilvános vételi ajánlatot tett a Rába valamennyi részvényére, és ezt jóváhagyásra benyújtotta a PSZÁF-hoz. A Felügyelet november 8-án jóvá is hagyta az ajánlatot.
Az MNV sikerrel járt, összesen 73,84 százalékos tulajdonrészt szerzett meg, ami 76,97 százalékos szavazati arányt biztosít a járműipari cégben, ha az Európai Bizottság várhatóan 2-4 hónapig tartó eljárása során megadja a versenyhatósági engedélyt a tulajdonszerzésre. Ha a most felmerült bírósági eljárás nem hoz más eredményt, az MNV a verseny-felügyeleti engedély megadását követő öt munkanapon belül átutalja a részvények ellenértékét az ajánlatot elfogadó részvényesek számára.
Veszélyes művelet. 
