Tegnap igen hevesnek tűnt az amerikai emelkedés, miután a főbb indexek komoly támasz szintekről próbáltak elrugaszkodni, de nap végére mérséklődött a lelkesedés. Az S&P 500 végül csak fél százalékkal emelkedett 2651 pontig, a Nasdaq Composite egy százalékkal 7098 pontig, de napközben 7200 is volt az érték.
|
| Nasdaq Composite |
Ázsiában egy százalék körül emelkedtek az indexek, Európában szerény emelkedés mutatkozik, de Milánóban erős vétel látszik, miután reményt látnak arra a befektetők, hogy az olasz kormány mégiscsak csökkenti a jövő évi költségvetésbe tervezett deficitet.
A brit miniszterelnök bizalmi szavazásnak nem sok nyoma van a piacon, még az angol font sem mozdul érdemben. A piac már annyira megszokhatta a brit EU-kilépéssel kapcsolatos szerencsétlenkedést, hogy már nem reagál semmire, mondhatni a folyamat beépült az árakba.
A BUX nem mozdul érdemben, a Mol 0,3 százalékot emelkedik 3114 forintig, a Richter fél százalékkal esik 5450 forintig. A tegnap nagyot ugró Plotinusra még nem volt kötés, nagyon úgy tűnik, hogy alig lehet tényleges közkézhányad, egy-két stabil kéz birtokolhatja azt a mennyiséget, amit a cég még nem vásárolt meg saját maga.
Az olajár csendesen ereszkedik, a Brent 60 dollár körül van, a WTI 51-en, így lassan visszatérnek az árak a mélypontra, ahol az OPEC és Oroszország által meghozott kitermelés-csökkentési döntés előtt voltak. A piac egyre inkább úgy látja, hogy a napi 1,2 millió hordós csökkentés nem kompenzálja a nagy amerikai kínálatnövekedést, így vagy további piaci részesedésről kell lemondani az OPEC-országoknak, vagy el kell fogadniuk az alacsonyabb árat.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
