Egészen furcsa helyzet alakult ki, vastagon érintheti a forintot is

Kanyargós úton érkezett a keddi ebédidőre a magyar deviza. Az euró jegyzése ugyanis 11 óra körül 394,20 forintnál járt, a dollár pedig 354 forint alatt volt ekkor. Ez az euróval szemben erősödést jelent a reggeli jegyzésekhez képest, de picivel elmarad a hétfő esti alig több mint 394 forintos árfolyamtól. A dollárral szemben viszont mindkét időpontot tekintve pluszban van a magyar deviza. 

Az Erste szakértői a forintról azt írták, hogy 394-395 forint között stabilizálódott az eurókurzus. A jegybanki vezetés jövőjével és a fiskális lazítás eshetőségeivel kapcsolatos félelmek egyelőre háttérbe szorultak, de ne lepődjünk meg, ha vetnek még jelentős hullámokat a következő hónapokban.

A budapesti részvénypiac irányadó mutatója, a BUX nagyon halvány pluszt tudott összehozni: mindössze 0,1 százalékos emelkedést könyvelhetett el 11 óráig. A vezető papírok közül az OTP Bank 0,3, a Mol 0,4 százalékkal drágult. Mikozben a Richter 0,3 százalékkal, a Telekom pedig 0,4 százalékkal gyengült. 

Egyértelműbb a helyzet a legfontosabb európai tőzsdéken. A londoni FTSE-100 kedden délelőtt 0,7 százalékkal erősödött. Párizsi társa, a CAC 0,5 százalékos előnyt szerzett, a frankfurti DAX pedig 0,4 százalékos erősödést produkált a hétfői záráshoz képest. 

Felemás kép a többi piacon

Az ázsiai tőkepiacokon ellentétes irányban változtak a tőzsdeindexek kedden, miután a befektetők figyelmét az amerikai Fed kamatcsökkentésével kapcsolatos találgatások kötik le. A tokiói Nikkei 1 százalékkal gyengült, miközben a hongkongi Hang Seng 1,3 százalékkal erősödött.

Ezt megelőzően a hétfői kereskedés az amerikai piacon szintén vegyes végeredménnyel járt, miután az Apple új okostelefonja, az iPhone 16 a vártnál gyengébben fogy a boltokban. Ez lehúzta a technológiai tőzsdét. A Nasdaq Composite 0,5 százalékot veszített az értékéből, miközben az S&P-500 0,1, a Dow Jones pedig 0,5 százalékkal feljebb araszolt.

Az Apple részvénye három százalékkal gyengült az új iPhone lagymatag piaci indulása nyomán. Egy elemzés szerint a cég ikonikus terméke iránt gyengébb a kereslet a 2023-as értékesítéshez képest.  

 Az Equilor piaci kommentárja idézi az egyik Apple-lel foglalkozó elemzőt, aki úgy látja, hogy az Apple iPhone 16-os sorozatának előrendelései 37 millió darabot érhettek el a bemutatás utáni héten. Ezt a mennyiséget beszállítói kérdőívekre és az Apple honlapja szerinti előrendelési adatokra alapozza. Az elemző megállapításai azt mutatják, hogy bár az általános értékesítési adatok szilárdak, a Pro és Pro Max változatok nem teljesítenek olyan erősen, mint várták. Ez hatással lehet az Apple új iPhone-családra vonatkozó bevételi előrejelzéseire. Az iPhone 16 széria a világ legnagyobb okostelefon-piacán, Kínában kemény versenyben van. Néhány kínai fogyasztó csalódottságának adott hangot az új iPhone mesterségesintelligencia-funkcióinak hiánya miatt, és néhányan inkább a Huawei hármas felosztású telefonját választották helyette. 

Az Intel viszont jelentősen, bő 5 százalékkal erősödött arra a hírre, hogy a washingtoni kormány 3 milliárd dolláros megrendelést adott egy, a nemzetbiztonsággal összefüggő chipfejlesztésre.

A hétfői tőzsdezárás után további jelentős, 9 százalékos szárnyalás következett, miután az Intel és az Amazon Web Services Inc. (AWS) bejelentette, hogy párhuzamosan fektetnek be egyedi chipek fejlesztésébe. Több évre szóló, többmilliárd dolláros üzletről van szó a mesterséges intelligencia (MI) jobb kihasználása érdekében.

A Microsoft részvényeinek árát nem mozgatta meg, hogy tovább növeli befektetéseit az MI-re támaszkodó Copilot technológiájába. A Boeing papírjai azonban 1 százalékot veszítettek az értékükből arra a hírre, hogy befagyasztja az új emberek felvételét és dolgozói egy részét átmeneti kényszerszabadságra küldi a 33 ezer alkalmazottjának szeptember második hetében kezdődött sztrájkja nyomán.

Örülhet a kormánypárt, szomorkodhat a kihívó

A novemberi amerikai elnökválasztás előtt a kormánypárt köreiben minden bizonnyal örömmel fogadják, hogy a jegybank szerepét betöltő Fed várhatóan csökkenti az alapkamatát. Ez ugyanis arra utal, hogy a gazdaság jó erőben van, ami mindig annak a politikai erőnek kedvez, amely hatalmon van. A szakértők már nem ilyen egyértelműen ítélik meg a helyzetet. Sőt, az a fura helyzet állt elő, hogy a nagyobb kamatcsökkentést kvázi rosszabbnak tartják, mint a kisebbet. 

Majdnem mindegyikük egyetért abban, hogy közel négy év után csökkenni fog az alapkamat, ami fordulat lesz az infláció megfékezését célzó, évek óta tartó szigorítások után. Az találgatják, hogy a kamatvágás 50 vagy 25 bázispontos lesz-e a Fed döntéshozóinak kedden és szerdán tartandó ülése után. A fél százalékpontos csökkentés megerősítené a munkaerőpiacot és mérsékelné a veszélyét a következő hónapokban egy recesszió kialakulásának. Ugyanakkor a csavaros eszű elemzők úgy vélik, hogy egyben arra utalna, a hosszabb távú gazdasági kilátások nem túl jók, mert az erősebb monetáris enyhítéssel a nagyobb bajok megelőzésén ügyködhet a Fed.

A legfrissebb felmérés szerint a tőkepiaci kereskedők 63 százaléka a nagyobb kamatvágást árazza vásárlásaikor. Szeptember elején még csupán 30 százalék volt ez az arány. A negyed százalékpontos csökkentésre a befektetők 37 százaléka szavaz. A Fed döntése a nemzetközi pénz- és tőkepiacok alakulása szempontjából kulcskérdés, így a forint árfolyamára is hatással lehet. 

Erre utaltak piaci értékelésükben az erstés szakértők is: 

Előrelátható, lényeges hazai esemény nem várható, így főként a nemzetközi történések lesznek meghatározók a forint piacán. 

Az aranybefektetők is a Fedre figyelnek, de csak rövid távon

Az arany ára a 2576 dollár/uncia szint felé morzsolódott le kedden, visszafordulva a napokon át tartó korábbi drágulás és az új árrekord felállítása után. Szakértők szerint mindez nem jelent trendfordulót. A befektetők többsége nagyobb kamatcsökkentést vár, ez nyomás alatt tartja az amerikai államkötvények hozamát és gyengíti a dollár hátszelét, ami kedvez az aranynak, mivel az hagyományosan a zöldhasúval ellentétes irányba mozog.

A kínai gazdaság lassulása miatti aggodalmak – az ipari termelés öthavi mélypontra esett augusztusban –, a választásokkal összefüggő amerikai politikai bizonytalanság és az állandó geopolitikai kockázat, mindenekelőtt az elhúzódó közel-keleti feszültségek, arra intik az aranyban utazó befektetőket, hogy ne ringassák magukat medveálomba.

Az olaj ára nőtt a hét elején, miután a Mexikói-öböl térségében tomboló Francine hurrikán okozta felfordulás hatása felülírta a kínai kereslettel kapcsolatos aggodalmakat. A Brent 1,6, a WTI 2,1 százalékkal drágult. Az előbbi hordójáért kedden már több mint 73 dollárt, az utóbbiért 70,60 dollárt kellett fizetni.

Az öbölben a nyersolaj-kitermelés több mint 12, a földgázkitermelés 16 százalékát állítottak le a borzalmas időjárás miatt – derült ki az amerikai hivatalos adatokból. Összességében a piaci szereplők óvatosan várják a Fed kamatdöntését, és annak hatását. Az alacsonyabb hitelköltségek a befektetések növekedését és ezzel az olaj iránti kereslet emelkedését hozhatják.

A földgáz ára az európai energiatőzsdén héthetes mélypontra esett a melegebb időről szóló meteorológiai előrejelzéseknek és az ellátást mérséklő zavarok elhárításának köszönhetően. A jobb idő Európa északnyugati részén várható, a nagyobb kínálat Norvégiából érkezik. Ennek hatására a gáz ára 35 euró/MWh alá csökkent. Kedden délelőtt már 34,31 eurón tanyázott.

A kriptodevizák közül a Bitcoin bő 1 százalékos pluszt termet, az Ethereum pedig 0,7 százalékkal került feljebb. (Via reuters, Yahoo Financce, Marketwatch)