A részvénypiac forgalma 18,1 milliárd forint volt, a vezető részvények ára vegyesen változott az előző napi záráshoz képest.
Czibere Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője az MTI-nek elmondta: továbbra is változékony a hangulat, az iráni hírek hatására mozognak a piacok. Régiósan nem, ugyanakkor európai szinten alulteljesítő volt a Budapesti Értéktőzsde, mindez azt mutatja, hogy csökkent a befektetői kockázatéhség – jegyezte meg. A vezető részvények közül a Telekom és a Mol emelkedett, ez utóbbi az olajárak magas szintjének hatására. Hozzátette: az OTP piacán az eladási hullámot nem lehet mihez kötni, mert nemzetközileg pozitívabb a hangulat, emelkedés van a pénzügyi szektorokban, lehetséges hogy még tart a korábbi profitrealizálás.
A Mol 92 forinttal, 2,35 százalékkal 4006 forintra erősödött, 2,7 milliárd forintos forgalomban.
Az OTP-részvények ára 290 forinttal, 0,8 százalékkal 35 960 forintra csökkent, forgalmuk 11,3 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Telekom árfolyama 30 forinttal, 1,48 százalékkal 2055 forintra nőtt, forgalma 906,0 millió forint volt.
A Richter-papírok árfolyama 130 forinttal, 1,11 százalékkal 11 630 forintra esett, a részvények forgalma 2,8 milliárd forintot ért el.
A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 9252,33 ponton zárt kedden, ez 17,85 pontos, 0,19 százalékos csökkenés a hétfői záráshoz viszonyítva.
Vegyes zárás az európai piacokon
Az európai részvénypiacok vegyes teljesítménnyel zárták a keddi kereskedést. Az olaj ára az ellátási aggodalmak miatt emelkedett, az arany ára viszont csak kevéssé változott.
A STOXX 600 index 0,46 százalékkal emelkedett. Az Euro Stoxx 50 index 0,10 százalékkal csökkent. A londoni FTSE 100 index 0,68 százalékkal erősödött. A frankfurti DAX index 0,07 százalékkal gyengült. A párizsi CAC 40 index 0,23 százalékkal emelkedett. A milánói FTSE MIB index 0,42 százalékkal nőtt. A madridi IBEX 35 index 0,15 százalékkal került feljebb.
A nap folyamán az európai tőzsdék többször irányt váltottak a Közel-Keleten zajló konfliktus fordulatainak a függvényében. A piaci hangulatot a bizonytalan diplomáciai kilátások és az eszkaláció kockázata határozta meg. Bár érkeztek hírek közvetett egyeztetésekről, Irán tagadta a tárgyalásokat, miközben a harcok folytatódtak, és felmerült annak lehetősége is, hogy Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek közelebb kerülhet a konfliktusba való belépéshez. Szektorszinten az ipari és pénzügyi papírok alulteljesítettek, miközben az alapanyagipari részvények viszonylag jobban szerepeltek.
Egyedi részvények közül a technológiai szektorban az SAP jelentősebb esést szenvedett el elemzői leminősítést követően, míg a védelmi és ipari cégek közül a Leonardo számottevő mínuszban zárt. Ezzel szemben a vegyipari és egyes luxuscikk-gyártó vállalatok árfolyama emelkedett. A makrogazdasági adatok szintén óvatosságra intették a befektetőket. Az euróövezeti beszerzésimenedzser-index márciusban romlott.
Az energiaárak emelkedése miatt a költségnyomás több mint három éve nem látott ütemben gyorsult, miközben az üzleti bizalom jelentősen visszaesett. A nemzetközi hírfolyamban a nap fő témája a közel-keleti konfliktus gazdasági hatása volt. Az energiaárak emelkedése inflációs nyomást generál világszerte, miközben a növekedési kilátások romlanak. A piacok egyre inkább egy elhúzódó, energiaár-sokk által vezérelt gazdasági lassulással számolnak, ami egyszerre jelent kihívást a jegybankok számára az infláció kezelése és a gazdasági növekedés fenntartása terén. Az árupiacokon erőteljes mozgások voltak.
A WTI nyersolaj ára 4,95 százalékkal 92,49 dollárra emelkedett hordónként, a Brent olaj ára pedig 4,23 százalékkal 99,98 dollárra nőtt. Az olajárakat a közel-keleti konfliktus eszkalációjától való félelem és az ellátási zavarok kockázata hajtotta, különösen a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság miatt.
Az arany jegyzése mérsékelten emelkedett: az azonnali ár 4422,62 dollár volt unciánként, ami 0,36 százalékos növekedés. A nemesfém árfolyama ingadozó maradt, mivel a geopolitikai feszültségek ugyan támogatták a keresletet, de az erősödő inflációs várakozások és a szigorúbb monetáris politika kilátása korlátozta az emelkedést.
A befektetők egyre inkább elvetették az idei amerikai kamatcsökkentések lehetőségét, miközben a jegybanki kommunikáció a bizonytalanság fennmaradására utalt. Az euró gyengült a dollárral szemben, az EUR/USD árfolyam 0,22 százalékkal 1,1585-re csökkent. Az európai közös devizát a gyenge konjunktúraadatok, az emelkedő energiaárak és az inflációs kockázatok miatti aggodalmak nyomták lefelé, miközben a piacok egyre inkább további monetáris szigorítást áraznak az Európai Központi Bank részéről. (MTI)
