Ellátási zavarokat okoz a keresztben álló hajóóriás, Biden oltásai gondoskodnak az optimizmusról

Miután tegnap fél százalék körüli pluszban zártak az amerikai tőzsdeindexek, ma Európában is pozitív a részvénypiaci hangulat. A német index 0,7, a francia 0,2, a brit 0,6 százalékkal megy fel. Pár ezrelékes pluszt mutatnak az amerikai határidős indexek is, még nagyobb volt a nyereség az ázsiai tőzsdéken.

Itthon a BUX index szerény, 0,2 százalékos emelkedést mutat, a Mol egy százalékkal, az OTP és a Richter csak 0,1 százalékkal drágul egyelőre. A Magyar Telekom negyed százalékkal erősödik, az Opus ugyanennyivel gyengül. A forint alig mozdul, kereken 364 forintot adnak most egy euróért a bankközi piacon. Ma késő este dönthet a Moody’s Magyarország államadósságának besorolásáról, de elemzők nem számítanak változásra.

Az európai optimizmus egyik oka lehet, hogy tegnap az EKB egyik vezetője arról beszélt, sokáig kitarthatnak a laza monetáris politika mellett. Tegnap Amerikában volt egy fontos államkötvény-aukció, a hozamok mostanában nagyban befolyásolták a tőkepiacok hangulatát. Végül azonban nagyjából a papírformának megfelelően zárult. A dollár kis mértékben süllyed ma, a legtöbb árupiaci termék pedig pluszban van, leginkább a réz és az olaj drágul.

Fekete péntek Magyarországon, bekeményítettek az AstraZenecánál

“Fekete péntekről” beszél a sajtó Magyarországon, mivel a halottak száma ismét rekordot döntött 275 fővel, miközben 11 265 főnél mutatták ki a Covid 19-et. Összehasonlításképpen, a nyolcszor-kilencszer nagyobb lakosságú Németországban 183 áldozat volt 24 óra alatt, és 21 573 új fertőzés. Itthon a szabályok változtatására és fokozatos nyitásra lehet számítani, erről beszélt reggel a miniszterelnök, és nemsokára érkezhetnek a részletek. (Lásd: Április 19-én nyithatnának újra az óvodák és az iskolák)

Franciaországból is aggasztó hírek érkeznek, ezért Németországban szigorítani készülnek az onnét jövő beutazásokat, negatív tesztet írnának elő. Ursula Von der Leyen, az EU Bizottság elnöke szerint egyelőre nem szállíthat több oltóanyagot az Astra-Zeneca Nagy-Britanniába, amíg be nem tartja az Európában vállalt szállítási ígéreteit. A cég jelenleg igen messze van ettől.

Felpörgetik az oltásokat az USA-ban, nyitás jöhet itthon

Kitört az optimizmus az Erste Befektetési Zrt. szerint, ami azonban nem minden előzmény nélküli. Biden elnök szerint hivatalának az első száz napjában ugyanis nem száz, hanem kétszáz millió embert fognak beoltani.

Ami praktikusan azt jelenti, hogy a 330 milliós országban addigra elérik a nyájimmunitást. A Fed pedig bejelentette, hogy június 30-át követően engedélyezi a stressz-teszten átment bankoknak az osztalékfizetést. Az a gyanúnk, hogy ha már most bejelentik a bankok „szabadságát”, akkor az eredmények nem rosszak. Itthon pedig jön két újabb oltóanyag, a kormányzat arra számít, hogy április második felére beoltunk 2,5 millió embert, s akkor megkezdik a fokozatos nyitást.

Nem csak az olajat sújtja a friss szuezi válság

Nem tudni, mikor sikerül megszüntetni a Szuezi-csatornában megfeneklett hajó okozta lezárást, egyes hírek napokról, mások hetekről beszélnek. A teherhajók egy részét már utasították, hogy Afrika megkerülésével jussanak el Európába. Az olaj emiatt is emelkedik tovább, ma 2,4 százalékos pluszban van, bár kicsit hosszabb távon inkább a “hullámvasút” lehet a megfelelő leírás az ármozgásra. A WTI ma 59,90, a Brent 63,20 dollár.

De nemcsak az olaj árát érinti a csatornában keresztbe álló óriás, másutt is problémákat okoz. A Bloomberg a Caterpillar gépgyártó céget említi, valamint két nagy cseppfolyósgáz-szállítmányt és az Ázsiából érkező robusta típusú kávét.

A Moody’s hitelminősítő szerint a konténerszállító hajó balesete a legsúlyosabban az európai autóipart sújtja. Annak termelése ugyanis a pontosan a kellő időben történő szállításon (just-in-time-módszer) alapul, és alig vannak tartalék készletei – írja Daniel Harlid elemző. Még akkor is zavarok lesznek a termelésben, ha a probléma a következő 48 órán belül megoldódik, mert az ellátási láncok már korábban is sérültek.

Biden kontra Kína

Az ázsiai részvénypiacok szép pluszban zártak ma, Hong Kong, Sanghaj és Tokió fő indexei másfél százalék körül mentek fel a Wall Street nyomdokain haladva. A befektetők az USA és Kína kapcsolataira összpontosítanak, miután Joe Biden amerikai elnök a hivatalba lépése óta tartott első sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy nem keresi a konfrontációt a Kínával való kapcsolatokban.

Másrészt viszont nem akarja hagyni azt sem, hogy Kína váljon a világ vezető államává. Erős versenyre számít, és ragaszkodik ahhoz, hogy Kína tiszteletben tartsa a nemzetközi jogot, a tisztességes versenyt és kereskedelmet.

Leállás a Nio-gyárban, nagy elektromosautó-szövetség készül

A Nio (NYSE: NIO) kínai autógyártó úgy döntött, hogy félvezetőhiány miatt ideiglenesen felfüggeszti a gyártást a hefei JAC-NIO gyártóüzemben öt munkanapra. A társaság emiatt csökkentette a negyedéves szállítási előrejelzését is, mintegy 19,5 ezer járművet vár már csak a korábbi, 20,0-20,5 ezer darab közötti becsléssel szemben – írta a SeekingAlpha. Amint arról többször beszámoltunk, hasonló problémával küzd számos európai autógyár is.

A Great Wall Motor hongkongi autógyár együttműködést létesítene az elektromos autók gyártása terén a kínai Xiaomi okostelefon-céggel, a járműipari részvény 12,1 százalékkal lőtt ki. A Nikkei index emelkedését is elsősorban az autórészvények segítették elő. A Nissan, a Denso és a Bridgestone 2-3 százalékkal ment fel – írta a német N-Tv.de.

Az euró bevezetheti önmagát Magyarországon?

Amint a fenti grafikonon látható, a forint még a lengyel zlotyhoz képest is folyamatosan leértékelődött az utóbbi mintegy 12 évben, 2009 óta. Nem is keveset, közel egyharmadával több forintot kell adni egy zlotyért, mint akkor. (Nagyjából 60 helyett 78,5-öt.)

“Forintgyengítés=Euroizáció” a címe Zsiday Viktor alapkezelő új blogbejegyzésének, amelyben azt tárgyalja, hogy a fizetőeszközünk szisztematikus gyengítgetése már “szinte a hazai gazdaságpolitika része lett”.

Afféle ázsiai modellt másolva, alulértékelt devizával, alacsony kamatokkal és támogatott hitelekkel próbálunk versenyezni a nemzetközi piacokon. De ha sokáig megyünk ezen az úton, akkor elveszíthetjük a monetáris politika feletti kontrollt. A szereplők rájönnek, hogy az állandóan leértékelődő hazai deviza helyett érdemesebb euróban megtakarítani és árakat meghatározni. Az euró bevezeti önmagát.

Hatmilliárd dollárnyi bitcoin-opció jár le

Ma lejár mintegy hatmilliárd dollárnyi, rekordértékű bitcoin-opció, ez mozgást okozhat a piacon. De senki sem tudja igazán, milyet. Sőt az is lehet, hogy jórészt ez volt már az elmúlt napok korrekciója mögött. Az ár ma mindenesetre szerényen emelkedik, a vezető kriptodeviza 53 900 dollár.

Willy Woo, a blokklánc-adatok elemzésével foglalkozó szakértő szerint a “bálnák” – a nagy bitcoin-vagyonokkal rendelkező befektetők – megvették az eheti korrekciót, azaz növelték befektetéseiket. Ez többek között abból is látszik, hogy nagy bitcoin-csomagokat vonnak ki a kereskedési platformokról, és helyeznek el biztonságosabb számlákon.

Bitcoint vett a kiwi-alap

A mostani kriptodeviza-bikapiac fő magyarázatának azt szokták megnevezni, hogy az intézményi befektetők érdeklődését is felkeltette a szektor. Most egy kisebb új-zélandi nyugdíjalapról derült ki, hogy bevásárolt.

A New Zealand Wealth Funds Management új-zélandi vagyonkezelő által működtetett, 350 millió dolláros nyugdíjalap, a KiwiSaver Growth Strategy eszközei öt százalékát helyezte bitcoinba. James Grigor, a cég befektetési igazgatója szerint a a legfőbb oka ennek a bitcoin feltűnő hasonlósága volt az arannyal. “Ha valaki szívesen fektet be aranyba, akkor nem igazán mondhat le a bitcoinról sem” – mondta. A vagyonkezelő októberben vásárolt először belőle, amikor még 10 000 dollár körül volt az ára.