A Gazdasági Rádió Reggeli Monitor c. műsorának vendége ezúttal is Fellegi Tamás, a Priatbankar.hu elemzője volt. A téma a borús tőzsdei helyzet okai, és a nagy keleti valuták helyzete, várható mozgása, és az ún. kripto-valuták.
Görög örökzöld
| A teljes interjút itt lehet meghallgatni >>> |
Először az immár örökzöld görög kérdés került napirendre: a műsorvezető megkérdezte, meglepő volt-e a vasárnapi egy félidős görög-EU meccs, vagyis az, hogy 45 perc után a görögök kisétáltak a tárgyalásokról. A szakértő szerint ez már az eddigi görög taktika alapján nem igazán volt meglepő: annak ellenére, hogy lassan minden határidő letelik, a görög delegáció álláspontja nem hogy nem közeledik a hitelezőkéhez, de egyre merevebben elzárkóznak minden további reformlépés elől.
Kétségkívül a hitelezők azt követelik, hogy csökkentsék a nyugdíjakat, csakhogy a görög nyugdíjak német szinten vannak, miközben az ország gazdasága a magyar szinten tartózkodik. Ez nyilvánvalóan lehetetlen állapot, egy ilyen nyugdíjrendszer fenntarthatatlan, nem várható el senkitől, hogy ezt finanszírozza.
Grexit és hozamemelkedés
Ugyanakkor az már a görögök saját döntése lehet, hogy nominálisan vágnak vissza a magas nyugdíjakból, vagy drachmát vezetnek be, ami azonnal leértékelődik, hatalmas infláció következik, és a nyugdíjak értéke így gyorsan a magyar szintre csökken, a piac hamar megoldja. Egy dolog nem megy: hogy egy ország tartósan túlköltekezik, és ezt mással fizetteti. Ezt még geopolitikai okból sem teszik meg az európai partnerek, még a hidegháborúban sem volt rá példa, hogy tartósan óriási pénzeket ajándékozzanak egy országnak.
Így tehát rosszul néz ki a görög helyzet, a befektetők pedig nagyon bíztak a megegyezésben. Így most ott a csalódás, és kiszórják papírjaikat a különböző tőzsdéken. A folyamatot erősíti, hogy folytatódik a hozamemelkedés: ráadásul nem csak Európában, hanem Amerikában is. A piac 6 év alatt hozzászokott a csökkenő kamatokhoz és hozamokhoz, nehéz lesz most visszaállni a normál viszonyokra, biztosan lesznek részvénypiaci turbulenciák.
A rubel
Egy hallgató azt kérdezte, mit tudhatunk az orosz rubelről, az ukrán hrivnyáról és a kínai jüanról, és mi várható bennük. A 3 különböző valuta erősen eltérő helyzetben van, mindegyik más szempontból érdekes. A rubel mögött egy hatalmas olajország áll, melynek gazdasága túlnyomórészt az olaj és a gáz exportjától függ. A rubel a drága olaj éveiben igen túlértékelt volt, azonban a tavalyi olajáresés és az Oroszország elleni szankciók hatására leértékelődött, és sokkal reálisabb szintre került.
A jövőben is feltehetően az olajár lesz a legdöntőbb tényező a rubel szempontjából, ugyanakkor azt már nem akarja az orosz kormány, hogy megint túlértékeltté váljon a valuta, mivel ez gátolja a termelő iparágak fejlődését. Ezért most ha nagyon izmozni akarna a rubel, eurót, dollárt vásárol a jegybank nagy tételben, és így mindjárt a tavaly megcsappant valutatartalékot is fel tudják újra tölteni. Ezek alapján már kevésbé lesz változékony a rubelárfolyam, nagy trendek nem várhatók benne.
A hrivnya és a jüan
A hrivnya helyzete egész más. Az ország a gazdasági összeomlás állapotában van, fizetésképtelenség fenyegeti, és a megnyerhetetlen háború is csak nyeli a pénzt. Így a hrivnya folyamatosan esik, de ez fundamentálisan indokolt is, belevenni egyelőre nem nagyon érdemes.
Sok valutát a magas kamat miatt vesznek, de ez többnyire nem fenntartható állapot, miután egy állam sem akarja magas kamattal tömni a világ spekulánsainak zsebét. Így általában vagy heves kamatcsökkenés, vagy/és még hevesebb leértékelődés következik be ilyenkor, ezért bánjunk óvatosan a magas kamatú valutákkal.
A kínai jüan viszont igen masszív, a világ lassan legnagyobb gazdasága, ipara áll mögötte. Ennek köszönhetően a valutára felértékelődési nyomás nehezedik, aminek ugyan a kínai kormány nem örül a lassuló gazdasági növekedés miatt, de ha az IMF idén úgy dönt, hogy tartalékvaluta lesz a jüan, akkor valószínűleg az iránta megnyilvánuló óriási bizalom és kereslet miatt erősödni fog.
Bitcoin
Végül egy hallgató megkérdezte, miért nem nagyobb az ún. kripto-valuták, mint a bitcoin szerepe. A válasz nagyon egyszerű: egy valuta attól működik, hogy áll mögötte egy állam (vagy államok összessége), amely az adott valuta mögé áru-, és szolgáltatás fedezetet helyez, pontosabban annyi valutát bocsát ki, ami nagyjából lefedi az adott terület áru-, és szolgáltatás kínálatát (ennél a dolog kicsi összetettebb, de ez a lényeg). Ami még lényeges: a kibocsátó jegybank/állam megteremti a jogi környezetét annak, hogy a valutánk alapesetben biztonságban legyen (utalások biztonsága, bankcsőd esetén OBA kártérítés stb.)
Ezzel szemben a kripto-valuta esetén valaki számítógépes jelet hoz létre egy véges matematikai sorozatból, azt valutának nevezi el, és ha szerencséje van, a befektetők rákapnak és felhajtják az árát. Azonban senki nem garantál semmit érte, a piac ítél, 0 és végtelen közt tetszés szerint mozoghat az értéke, tehát olyan, mint a legkockázatosabb befektetés (egy valuta csak akkor veszti el az értékét, ha a kibocsátó állam/jegybank elinflálja, és ez rendszerint hosszabb folyamat, van idő más valutára váltani vagy befektetni). Ami még nagyobb baj: nincs semmilyen felügyeleti szerv, ezért kizárólag a bizalomra épül a dolog. Ezzel persze sok bűnöző vissza is él, a bitcoin tőzsdék csődbe mennek, a bitcoin állományok gyakran eltűnnek.
A teljes beszélgetést a Gazdasági Rádió honlapján lehet meghallgatni >>
Akár életfogytiglan is várhat a volt venezuelai elnökre. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
