A múlt héten esett is, emelkedett is a kőolaj árfolyama, amely a nagy változékonyság miatt a gyakran a kisbefektetők kedvencévé is válik. A Bloomberg most megírja, hogy miért nagyon veszélyes ez a fajta spekuláció.
A kőolaj árára többféleképpen lehet spekulálni (a Budapesti Értéktőzsdén például certifikátokkal), az egyik könnyű és kézenfekvőnek látszó megoldás az ETF-ek vásárlása. Az ETF egy olyan befektetési alap, amelynek a befektetési jegyeit a tőzsdén forgalmazzák, és általában valamilyen indexet vagy árupiaci terméket követ. Híres ETF például a GLD (GLD SPR), amely az arany árfolyamát követi. Egy másik hasonló termék az USO – az USA olaj-árfolyamára létrehozott tőzsdei alap.
Ez utóbbival van azonban egy kis, vagy inkább nagy probléma. Amint a Bloomberg leírja, az USO nevű vállalása, hogy 95 százalékban követi az olajár mozgását. Ez nagyon jól hangzik, de valójában nem az, csak rövid távra érvényes. Az egyik példa, hogy 2009-ben (az olaj egyik legjobb évében) 77 százalék volt az olaj áremelkedése, e az USO nevű ETF árfolyama csak 14 százalékkal ment fel. Az idén pedig 21 százalékkal emelkedett az olaj ára, miközben az USO ETF-é csökkent 7 százalékkal.
A magyarázat főleg az olaj magas tárolási költségeiben rejlik. A részvényeknél, kötvényeknél (melyek dematerializáltak, tehát kinyomtatott formában már nem is léteznek) alig van tárolási költség, a nemesfémeknél is viszonylag alacsony. Az olaj tárolása viszont költséges, ezért a távolabbi olajhatáridők árfolyama rendszerint sokkal magasabb, mint a korábbiaké.
Ez azt is jelenti, hogy az olaj vásárlásában – bármilyen időtávról is legyen szó – automatikus veszteség van benne. Eleve költséges, a vételi pozíció akkor is folyamatos veszteséget termel, ha egyébként nem történik semmi. (Technikailag az történik, hogy minden hónapban lejár egy újabb olaj-határidő, és az olajra szakosodott alapok újra kell kössék korábbi pozícióikat, ami csak magasabb árfolyamon lehetséges.)
Egyébként az USO jelű ETF pont azt csinálja, amit várnak tőle: leköveti az olaj árfolyamát – írja a Bloomberg és számpéldákat is hoz. De ez csak rövid távra igaz, aki hosszú távon benne ragad, az az adatok tanúsága szerint nagyon (sőt nagyon-nagyon) rosszul jár. (Egy másik hasonlóan veszélyes befektetésről itt írtunk.)
Az ETF-ek – tőzsdén kereskedett alapok – elvileg azért előnyösek, mert olcsók. Mivel többségük indexalap – azaz egy adott indexet követ – , a kezelőiknek viszonylag egyszerű a dolguk, az adott mutató követése. Ám ez a modell néha nem működik jól, amint ezt az olaj esetében látjuk.
Nagy a baj Gázában. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
