|
| (Fotó: 123rf.com) |
Soros György visszatéréséről, első negyedév végi portfóliójáról, aranyvételeiről, a piacokkal kapcsolatos pesszimizmusáról már május 17-én beszámoltunk, az utóbbi napokban főleg a Brexit-népszavazás miatt elromló tőkepiaci hangulat azonban megint előhozta a témát, és sok cikk foglalkozik vele. Vélhetően azért, mert a befektetések nagy öregjének mintha megint igaza lenne: a részvénypiacok, főleg Európában, esnek, az arany és az aranybánya-részvények pedig emelkednek.
A Bloomberg egyik szerzője a múlt héten még ki merte oktatni a gurut, mondván: nem annyira Kína miatt kéne aggódnia, hanem inkább a Brexit miatt. Most egy másik világhíres befektetési szakember, Mohamed A. El-Erian inkább csatlakozik hozzá. Lényegében azt mondja, hogy abnormális az áralakulás egyes piacokon, és a jegybankok nem tudják majd közbelépéseikkel a végtelenségig stabilizálni az árfolyamokat és elszakítani azokat a fundamentumoktól.
Szabadkereskedelmi megállapodást, de gyorsan
Hat olyan eseményt sorol fel, amelyek bekövetkezése esetén Sorosnak bizony igaza lesz. Az első a Brexit, Nagy-Britannia kiválása az EU-ból. Különösen, ha a döntést nem követi gyorsan olyasmi, ami megnyugtatja a piacokat, például egy szabadkereskedelmi megállapodás megkötése az EU-val.
A második helyen Kína áll, különös tekintettel az ottani eladósodottságra és a gazdaság tőkeellátottságára (likviditására). A harmadik, ha az USA-ban a puszta beszédeken túl valóban olyan irányvonal kerülne hatalomra, amely az ország elzárkózásához vezet és az ország eddigi politikai-gazdasági globalizációs szerepét megváltoztatja.
Mi lesz, ha nem vásárolnak tovább?
Kockázati tényezőnek tekinti azt is, ha a többsebességes világgazdaságban a devizaárfolyamok nagyon elmozdulnának egymáshoz képest. Bizonytalannak tartja az európai bankok helyzetét is, amelyek még mindig nem heverték ki a korábbi túlzott kockázatú hitelezést. Az utolsó helyen azt az esetet említi, ha kerülni kezdik a kockázatot azok a piaci szereplők, akik eddig a jegybankok beavatkozásában bízva, hozamokra vadászva számos eszközt drágán is megvettek.
A Seekingalpha azt emeli ki, hogy Soros egykori vezető menedzsere, Stan Druckenmiller korábban elmondta: a legtöbb pénzt, vagy a 80 százalékát shortolással keresték annak idején, főleg annak köszönhetően, hogy a központi bankok nagyon gyakran tévedtek, eltérítették az árakat. Szerinte Soros ezért számít árfolyamesésre most.
A "mindeneszköz-lufi"
Érdemes megnézni a cikk ábráját, amely szerint a dotkom-lufi (2001 előtt) és az ingatlanpiaci lufi (2007 körül) után most a „mindeneszköz-lufi” szakaszában járunk. A szerző csodálkozik, hogy tudja annyi befektető figyelmen kívül hagyja a hasonló guruk véleményét. (Még Carl Icahnt is említi.)
Kövessük-e Sorost az ő medvepiaci befektetéseiben? - teszi fel a kérdést a The Street. Emlékeztet arra, hogy már 2010-ben is rengeteg volt a vészmadár, aki tőkepiaci összeomlástól tartva a részvények eladását, a nemesfémek vételét javasolta, azóta a főbb amerikai tőzsdeindexek 70-110 százalékkal emelkedtek.
Még mindig a részvény a legjobb?
A cikk hosszasan felsorolja az aggodalomra okot adó tényezőket, kiegészítve az amerikai részvények felülértékeltségével és az amerikai vállalatok romló eredményességével, majd megállapítja, hogy mindezek ellenére az amerikai tőzsdeindexek közel vannak történelmi csúcsukhoz. Az S&P 500 az idén három százalékot emelkedni tudott (múlt hét végi állapot) és nemrég 11 havi csúcsra ért. A probléma-hegyek ellenére szerintük még mindig a részvények tűnnek a legjobb befektetésnek.
Persze ha mindenki mindig ugyanazt gondolná, nem működne a piac, tehetjük hozzá, mindig is eltérnek a befektetők véleményei.
Se több, se kevesebb? Tavalyhoz képest biztos. 
