Csütörtökön az összes fontosabb ázsiai index gyengült, különösen a dél-koreai tőzsdén volt jelentős a visszaesés. Szerda este az amerikai részvényindexek jelentős, 1,5-1,7 százalékos mínusszal fejezték be a kereskedést a Bloomberg adatai szerint.
Chris Weston, az IG munkatársa szerint a görög államkötvények hozamainak változása és a nemzetközi olajár alakulása lehet a legfontosabb az európai piacok számára – írja az MTI. Az amerikai WTI olaj hordónkénti ára szerdán 2009 júliusa óta nem látott szinte, 60,94 dollárra esett. Ezzel magyarázzák az amerikai indexek csökkenését, ami most az európai befektetői hangulatra is kedvezőtlenül hat. A görögországi előrehozott elnökválasztás híre szintén bizonytalanságot keltett az elmúlt napokban.
Európában fontosabb makrogazdasági adat lesz a novemberi német és a francia inflációs jelentés. Olaszországban az ipari termelés októberi változásáról számolnak be, míg az Európai Központi Bank (EKB) újabb beszámolót közöl célzott hosszú távú refinanszírozási programjának (TLTRO) eddigi eredményeiről.
Csütörtökön a svájci, a norvég és az orosz jegybank is ülésezik. A legnagyobb figyelmet az orosz központi bank kaphatja, a bank valószínűleg emeli alapkamatát, hogy megpróbálja megállítani a rubel árfolyamának több hete tartó gyengülését. Délután az Egyesült Államokban megjelenik a heti amerikai munkanélkülisegély-igénylések adata, majd a novemberi amerikai kiskereskedelmi forgalom statisztikája. Ezek szintén hatással lehetnek az európai piacokra.
Szerdán a nap végén érkezett a csattanó a szerdai kereskedésben, ekkor szivárgott ki ugyanis a Financial Times blogján egy értesülés, ami szerint az EKB leghamarabb csak februárban dönthet a további monetáris lazításról – írja az Equilor reggeli hírlevele. A blog szerzője szerint az elmúlt években az EKB nagyobb monetáris lépéseit mindig megelőzte valamilyen konszenzusos fiskális döntés a tagállamok részéről, egyelőre viszont ilyen megállapodást nem kötöttek az országok.
Mivel a grandiózus pénznyomda (QE) eleve nem élvez széleskörű támogatást a jegybankárok részéről (ld. Weidmann), a mostani helyzet elegendő muníciót szolgáltat az ellentábor számára. A dolog pikantériája, hogy akár júniusig is eltarthat, amíg a tagállamok rendezik a költségvetési kérdéseket; ebből fakadóan az EKB következő, markáns lépése akár jövő őszig is tolódhat. Erre válaszul nyomták le megint az európai részvényárakat és erősödött vissza az euró – véli az MTI.
Az olajpiacon az OPEC prognózisai nyomán folytatódott az esés, a szervezet ugyanis a 2015-ös kitermelési prognózisát napi 280 ezer hordóval 28,9 millióra rontotta (ez 1,1 millióval alacsonyabb az idei kitermelésnél). A háttérben a borúsabb kilátások és a palaolaj-termelők nagyobb kínálata, valamint a szaúdi miniszter beszéde állt. Al-Naimi tegnap azt mondta, hogy az olajárak idővel korrigálnak majd és nem érzi azt, hogy csökkentenie kellene kitermelését az országnak.
Az EKB második hiteltenderét (TLTRO) tartja ma, a korábbi spekulációkkal ellentétben a központi bank nem enyhített a kereskedelmi bankok számára nyújtott hitelek feltételein. Szeptemberben 82,6 milliárd euró értékben vettek fel hitelt a bankok, a hitelkeret maximuma idén 400 milliárd euróra rúg. Végeredmény 11:10-kor esedékes.
A piaci szereplők 120-180 milliárd euró közötti hitelfelvételre számítanak: ennél alacsonyabb összeg esetén kiújulhatnak a monetáris lazításhoz kötődő várakozások, amik gyengítenék az eurót és emelkedést eredményeznének a részvénypiacokon; míg egy magasabb összeg esetén ennek fordítottja valósulhat meg.
A mai orosz jegybanki ülés kimenete 11.30-kor fontos lesz a Richter befektetői számára is, mivel a rubel/forint árfolyam már megközelítette a 4,5-ös szintet. Az orosz jegybank eddig sikertelenül interveniált a devizapiacon, hogy megállítsa a rubel esését. Az elemzők már egy százalékos kamatemelést várnak, de egyes vélemények szerint akár 12 százalékra is emelkedhet az alapkamat a jelenlegi 9,50 százalékról. A Richter menedzsmentjének év eleji közlése szerint minden egy százaléknyi rubelgyengülés 550 millió forint veszteséget jelenthet a vállalatnak – írja az Equilor.
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
